Az 503/2017. (XII. 29) sz. Korm. rendelet a nyelvvizsgáról

Az első nyelvvizsga ára már visszajár a fiataloknak, erről kormányrendelet is van:

Január 1-től (2018) a 35. életévüket még be nem töltött fiatalok első olyan sikeres nyelvvizsgáját, amit 2018. január 1. napját követően tett le, az állam állja abban az esetben is, ha már korábbról (2018. előtti időszakból) rendelkezik a fiatal egy vagy több, másik nyelvből szerzett sikeres nyelvvizsgával, vagy ugyanabból a nyelvből szerzett alacsonyabb szintű nyelvvizsgával.

Hangsúlyozandó tehát, hogy senkit nem ér hátrány amiatt, hogy 2018. január 1. előtt megszerzett nyelvvizsgával rendelkezik.

Az 503/2017. (XII. 29) sz. Korm. rendelet tartalmazza a részletes szabályozást.

Miért éri meg letenni a nyelvvizsgát, ha egyébként nem lenne kötelező? Habár a pandémia alatt az egyetemi hallgatók mentesülnek a nyelvvizsga kötelezettsége alól, ez nem mindig lesz így. Nem árt, ha erre már most felkészülünk – vélekedik a szakértő.

“A nyelvvizsga az egyetemi felvételinél mindenképpen előnyhöz juttat: a középfokúért 28 többletpontot, a komplex, felsőfokú nyelvvizsgáért pedig 40 pontot kapnak a diákok. Számítanunk kell arra is, hogy nem lesz mindig nyelvvizsga amnesztia sem. A járvány sem tart örökké, így nem fogják végleg eltörölni a nyelvvizsga kötelezettséget”

Az eredeti szabályok szerint a diploma megszerzéséhez megkerülhetetlen a C1-es, felsőfokú, vagy a B2-es, középfokú nyelvvizsga megszerzése, utóbbihoz van, ahol szaknyelvi nyelvvizsgát is kérnek. Egyre többen tervezik a külföldi továbbtanulást is, amihez végképp megkerülhetetlen a minimum B2-es szintű nyelvtudás. Egyes szakokon, így például az orvosin pedig akár a C1-es is kötelező lehet a felvételi sikeréhez.

Ehhez társul még, hogy a hazai munkáltatók közt is sokan szeretnének hivatalos papírt látni, ami igazolja az önéletrajzunkban szereplő nyelvtudásunkat. Egy pályaválasztás előtt álló fiatal esetében tehát nem kérdés, hogy a nyelvvizsga jócskán növeli az esélyeit – akkor is, ha a Covid miatt pillanatnyilag nem kötelező letennie.

“Velünk még a 2020-as márciusi lezáráskor is készülhettek a hallgatók a nyelvvizsgára: 1 nap alatt álltunk át az online oktatásra. Aztán jött a nyár, amikor a diplomához kötelező nyelv vizga eltörlése nehéz helyzet elé állította a nyelvvizsgapiacot. Persze, ekkor érezhető visszaesés következett be a tanulók számában, de így is sokan döntöttek úgy, hogy ha már elkezdték, végig is viszik a tanfolyamot” – mondja Juba-Nagy Ágnes.

A tanulók több mint fele átmegy a nyelvvizsgán

Aki tanfolyamon készülne fel a nyelvvizsgára, az heti két alkalom mellett átlagosan körülbelül havi 30 ezer forintos kiadással számolhat. Ám hogy a nyelvtanulás mennyire megtérülő befektetés, azt mi sem példázza jobban, mint hogy az első, sikeres nyelvvizsga díját az állam visszatéríti a 35 év alattiaknak.

“Egy komplex (tehát szóbeli és írásbeli részt is tartalmazó) nyelvvizsga ára 35 és 45 ezer forint közt mozog. Valamivel alacsonyabb, ha a két részből csak az egyiket tesszük le: ekkor 22-26 ezer forintba kerül, de látható, hogy a komplex nyelvvizsga anyagilag is jobban megéri. Persze, 18 éves korban ennyi pénzt is nehéz előteremteni, de leveszi a vállunkról a terhet, ha tudjuk, hogy az állam ezt az összeget visszatéríti” – teszi hozzá a vezető.

De milyen gyakran sikeres az első nyelvvizsga? A számok biztatóak: a közhiedelemmel ellentétben nem kell 80-90 százalékos teljesítményt nyújtanunk. 60 százalék is elég, hogy átmenjünk. Így már nem is meglepő, hogy átlagosan a nyelvvizsgák 65 százaléka sikeres.

“Sokan abban a hitben élnek, hogy 10-12 év tanulásba telik, ha a vizsgán eredményt szeretnénk elérni. Ez nagy tévedés! Mindössze 2 és fél év fókuszált tanulás is elegendő lehet, hogy az abszolút nulláról elérjük a sikeres nyelvvizsga küszöbét. A többségnek ráadásul már van alaptudása, így akár néhány hónap alatt is felkészíthetjük a nyelvvizsgára”

Részletek a konkrét nyelvvizsgakörről:

Ki igényelheti a támogatást?

  • magyar állampolgár;
  • a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény vonatkozó pontjaiban felsorolt nem magyar állampolgárságú személyek;
  • aki 2018. január 1-ét követően tett sikeres nyelvvizsga napján a 35. életévét még nem töltötte be.

Mikortól vehető igénybe a támogatás?

  1. január 1-jét követően.

Milyen nyelvvizsga típusok esetén jár a támogatás?

  1. a) államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi komplex B2 típusú (középfokú) vagy komplex C1 típusú (felsőfokú) nyelvvizsga,
  2. b) írásbeli és szóbeli részvizsga esetén,
  3. c) emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga, amely egyenértékű a B2 típusú nyelvvizsgával,
  4. d) az a) pontban meghatározott nyelvvizsgának megfelelő honosított nyelvvizsga.

Mely nyelvek támogathatóak?

– Magyar állampolgárok esetében az alábbi nyelvek támogathatók: angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, bolgár, görög, horvát, lengyel, örmény, roma/cigány (romani, illetve beás), román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán, latin, portugál, arab, héber japán, kínai, holland, finn.

– Nem magyar állampolgárok tekintetében a fenti nyelvek, feltéve, hogy a vizsga nyelve az érintett személy állampolgársága szerinti ország hivatalos nyelvétől eltérő. Ezen túlmenően pedig a magyar nyelv is.

Részvizsgák sikeres letétele esetén is igénybe vehető a támogatás?

Amennyiben a részvizsgák sikeres letételére külön-külön kerül sor, és mindkettőt 2018. január 1-jét követően teszi le a támogatásra jogosult, mindkét vizsga díja visszatérítésre kerül a visszatérítés felső korlátjának mértékéig. Abban az esetben azonban, amikor a komplex nyelvvizsga megszerzése két részletben történik (külön-külön abszolválja a vizsgázó a szóbeli és az írásbeli részt), és az első vizsgarész letételére 2018. január 1. napját megelőzően került sor, csak az utolsó (tehát a nyelvvizsgát komplexszé tevő), 2018. január 1. napját követően letett vizsgarész kerül visszatérítésre.

Mekkora a támogatás mértéke?

Az első sikeres komplex nyelvvizsga, emelt szintű idegen nyelvi érettségi, honosítási eljárás nyelvvizsgaközpontnak vagy az Oktatási Hivatalnak ténylegesen megfizetett díja, de legfeljebb a megfizetéskor érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-ának megfelelő összeg. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2021. évi emelkedésnek köszönhetően 2021-ben befizetett nyelvvizsga esetén legfeljebb 41 850 Ft.

Ha az első részvizsga vizsganapja 2018. január 1. előtti, vagy a két sikeres részvizsga-bizonyítvány kiállítása között több mint 1 év telt el, akkor a támogatás csak a második részvizsga díja után jár.

Mikor nyújtható be a támogatási kérelem?

A támogatás iránti kérelmet az első sikeres komplex nyelvvizsga, egyesíthető részvizsgák esetén a második sikeres részvizsga letételét igazoló nyelvvizsga-bizonyítvány vagy érettségi bizonyítvány, tanúsítvány kiállításának napjától, illetve a honosítási határozat közlésétől számított 1 éven belül terjeszthető elő. A megjelölt határidő jogvesztő.

Amennyiben 2018. január 1-jét követően a köznevelési tanulói jogviszony keretében ingyenesen, a B2 típusú nyelvvizsgával egyenértékű emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga megszerzésére kerül sor, abban az esetben további nyelvvizsga, illetve további honosított nyelvvizsga támogatására már nem kerülhet sor.

Tehát a nyelvvizsgát igazoló bizonyítvány kiállításának napjától számított 1 éven belül nyújtható be a kérelem.

Hol és hogyan lehet igényelni a támogatást?

A támogatás megállapítása iránti kérelem a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Főigazgatóságnál (Postacím: 1820, Budapest) nyújtandó be elektronikus úton, vagy formanyomtatványon. A kérelem elektronikus úton is benyújtható, ebben az esetben a mellékleteket szkennelt dokumentumként kell csatolni a kérelemhez.

Milyen mellékletek szükségesek a kérelemhez?

A kérelemhez mellékelni kell a támogatással érintett első sikeres komplex nyelvvizsga díjának megfizetését igazoló, a vizsgázó nevét is tartalmazó számlák másolatát.

Egyesíthető részvizsgák esetén,

  • ha az első részvizsga vizsganapja 2018. január 1. előtti, vagy
  • a két sikeres részvizsga-bizonyítvány kiállítása között több mint 1 év telt el,

csak a második részvizsga számláját szükséges mellékelni a kérelemhez, mivel támogatás ez esetben csak a második részvizsga díja után jár.

Számla hiányában a vizsgadíj befizetésének igazolására a nyelvvizsgaközpont vagy az Oktatási Hivatal által kiállított igazolás fogadható el.

A nem magyar állampolgárságú kérelmező esetén szükséges a pótlap benyújtása.

Mennyi az ügyintézési határidő és hogyan történik a támogatás folyósítása?

A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága külön osztályt állított fel a sikeres nyelvvizsga díjának támogatásához kapcsolódó ügyintézés zökkenőmentes lebonyolítására. Az ügyintézési határidő 30 nap, amely magában foglalja a jogosultság ellenőrzésének munkafolyamatát is. A támogatást a kérelmezők egy összegben, átutalással kapják meg.

Mely nyelvek honosíthatók?

Jelenleg az alábbi nyelvvizsgák honosíthatók: arab, angol, baszk, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, héber, holland, horvát, ír, japán, katalán, kínai, koreai, lengyel, litván, német, norvég, olasz, orosz, portugál, román, spanyol, svéd, szerb, szlovák, szlovén, török, vietnámi.

Honosítás esetén mekkora összeg igényelhető vissza?

Nem a nyelvvizsga díja, hanem a honosítás díja, mely jelenleg 10.000 forint.

Édesanyáknak is jár a támogatás?

  1. július 1-jétől a CSED-en, GYED-en és GYES-en lévő édesanyák is ingyen szerezhetik meg az első nyelvvizsgájukat.

Karanten.com, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!

Forrás: Karantén.com

Fotó: Pixabay