Az Isonzo folyó az első világháborúban vált élettelenné, de a szárazföld és a levegő is hosszú időre megsínyli a fegyveres konfliktusokat – mondta Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója.
Több száz évig is velünk maradhatnak egy-egy háború környezeti hatásai – mondta az InfoRádiónak a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója, Kovács Erik.
„Maga a háború nem akkor indul, amikor megkezdődik a konfliktus, hanem akkor, amikor megkezdődik a hadiipari fejlesztés; magához a gyártáshoz, szállításhoz nagyon nagy mennyiségű károsanyag-kibocsátás kapcsolódik. Gondoljunk arra, hogy a fegyverek nagy része a mai napig fosszilis alapon működik! Igazán nagy baj persze akkor van, amikor a háború tényleg elkezdődik, nemcsak emberi vonatkozásban, hanem környezetre gyakorolt hatásban is” – mutatott rá.
A fegyverekből, a járművekből és a különböző technológiákból tehát nagyon nagy mennyiségű káros anyag szabadul fel a légkörben. Hogy a szárazföldet, a vizet és a levegőt egyaránt érinti-e ez a szennyezés, arról azt mondta: egyértelműen.
„A talajt, a levegőt, a biodiverzitást, a szárazföldet, mindent érint a hadviselés. Ez egy nagyon összetett, komplex problémát okoz mind most, Ukrajnában, mind korábban, valamennyi katonai konfliktus esetében” – mondta.
Ennek pedig nem most vannak látható jelei, hosszabb távon, később lesznek masszívabb negatív hatások.
„Gondoljunk az Isonzo folyóra! Az első világháborúban a benne lévő élőlények szinte mindegyike kipusztult” – hozott egy példát Kovács Erik.
Ami szerinte nagyon fontos, hogy nem ugyanaz elfoglalni egy ipari létesítményt vagy le is bombázni.
„Egy olajfinomító, egy atomerőmű vagy egy szénerőmű sajátos veszélyeket hordoz az energiaellátásban, de a környezetszennyezésben is”
– emelte ki.
A lőszer – mint hangsúlyozta – veszélyes hulladék az alapanyagai miatt, ólom, higany és nagyon mérgező dinitro-benzol van benne, de a robbanószerek és a kiömlő üzemanyag akár 100 kilométeres körzetben is kihathat.
A háború mentén a menekültáradat is okoz környezeti rombolást, de ennek mértéke függ a „küldő” és a fogadó ország fejlettségétől is – jegyezte meg Kovács Erik.
A kár mértékéről szerinte még becsléseket sem lehet közzétenni, legkorábban akkor, ha véget ér a háború.
Kapcsolódó hang