Az Ukrajna elleni orosz háború vészreakciót indított be két, eddig semlegességéről ismert északi államban. Finnország és Svédország NATO-csatlakozása belátható közelségbe került, ami rögtön kiváltotta Moszkva dühét.
Finnország akár már júniusban benyújthatja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, és hasonló lépésre készül Svédország is, így az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 32 tagúvá bővülhet. A NATO külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásán már szóba került a két ország csatlakozása. A Guardian úgy tudja: a nagy NATO-tagországok sem ellenzik a finn csatlakozást, vagyis egyetértene azzal az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Törökország is. Ezzel egybehangzóan nyilatkozott Rob Bauer holland admirális, az észak-atlanti szövetség katonai bizottságának elnöke. A tengernagy szerint most már csak a két északi államon múlik, hogy belépnek-e a NATO-ba, a szervezet nem zárkózik el az új tagok felvétele elől.
Szerdán nem véletlenül találkozott egymással a svéd és a finn miniszterelnöknő. A legnagyobb finn napilap, a Helsingin Sanomat szerint tárgyalásukon arról volt szó, hogy mindkét ország önállóan hozza meg a döntését a NATO-csatlakozásról – de persze épp a stockholmi tárgyalás mutatja, hogy koordinálják a lépéseiket. Sanna Marin finn kormányfő sajtótájékoztatóján sem hangzott el nagy újdonság: megerősítette, egyik ország tagságának sem előfeltétele a másik egyetértése. Gyakorlatilag tehát azt fejezte ki, hogy a finnek nem várják meg, ha például a svédek még hezitálnának a belépési kérelemmel. Ezt a nyilatkozatot támogatta meg a finn köztársasági elnök, Sauli Niinistö is, aki szintén szerdán sürgette a finn parlament mielőbbi döntését a kérdésről, és remélte, hogy a csatlakozási kérelemről még nyár előtt megszületik a határozat Helsinkiben.
Nem biztos egyébként, hogy a finneknek várniuk kellene a svédekre, stockholmi lapértesülés szerint Magdalena Andersson svéd miniszterelnöknő is a NATO júniusi madridi értekezletére készül azzal, hogy benyújtja a csatlakozási kérelmet – a kormányfő és a szociáldemokrata kormánypárt ugyanis állítólag meghozta már a döntést erről. Andersson nem erősítette meg ezt a hírt, szerinte a döntést megfelelő időben kell meghozni, és utalt arra, hogy szeptemberben parlamenti választás lesz hazájában.
A Guardian szerint a közvélemény támogatása Svédországban és Finnországban is megduplázódott az elmúlt időben, már mai a NATO-csatlakozást illeti.
A Politico elemzője, Elisabeth Braw, az American Enterprise Institute munkatársa azt is észrevette, hogy korábban Svédországban volt valamivel népszerűbb a NATO-csatlakozás gondolata (30 százaléknál többen támogatták azt), míg a finneknél ezt csak a lakosságnak kevesebb, mint 30 százaléka tartotta jó ötletnek. Braw felidézi, hogy tavaly decemberben a finn védelmi minisztérium publikálta éves felmérését a nemzet biztonságáról, és ebben csak enyhén növekedett a NATO pártján állók aránya: 24 százalékot tett ki. Négy hónappal később viszont már 68 százalékra ugrott a belépést akarók részaránya.
A svéd elit eddig kihasználhatta Braw szerint a finnek ódzkodását az észak-atlanti védelmi szervezettől. Azt mondták a svéd szociáldemokraták, hogy a finnek nélkül nem lépnek be a NATO-ba – így Helsinki tavalyig tartó távolságtartása megkímélte őket a párton belüli vitáktól. Ugyanis a svéd balközép párton belül erős volt az az irányzat, amely Oroszországgal békésebb hangot ütött volna meg továbbra is. Ám mostanra megváltozott a helyzet, és erre a svéd kormánypártnak is reagálnia kellett. Magdalena Andersson nem is zárta ki a NATO-csatlakozást március végén. A kormányfő szerint a katonai „el nem kötelezettség” mindmáig jól szolgálta hazája érdekeit, de az Ukrajna elleni orosz agresszió fényében kész arra, hogy megvitassák a NATO-csatlakozást.
„Amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, Svédország biztonsági helyzete alapvetően megváltozott” – hangsúlyozta a svéd szociáldemokrata párt április 11-ei közleményében. A kérdés várhatóan kulcsfontosságú ügy lesz a szeptember 11-én esedékes parlamenti választáson, amely előtt a jobbközép ellenzéki pártok máris hangsúlyozzák, hogy támogatnák Svédország csatlakozási kérelmét. A szélsőjobboldali Svéd Demokraták szintén nyitottak az ötletre.
A finn parlament szerdán már meg is kezdte a NATO-csatlakozás tárgyalását. Marin kormányfő pedig reméli, nyáron lezárhatják a vitát. A parlamentet hírszerző tisztek tájékoztatják a NATO csatlakozás kilátásairól. Niinistö köztársasági elnök szerint az, hogy a finnek 60 százaléka támogatja a NATO-csatlakozást, „elég meggyőző” arány a belépéshez.
Finnországnak 1340 kilométer hosszan közös a határa Oroszországgal. A finnek NATO-csatlakozása tehát stratégiai jelentőségű – még orosz szempontból is, nemhogy az északi ország számára. Alexander Stubb volt miniszterelnök szerint a kérelem akár már a júniusi madridi NATO-csúcstalálkozó idejére megszülethet. A finn parlamentnek kell döntenie az ügyben, és egy nemrégiben készített felmérés, amely a honatyákat szondázta, megállapította, hogy mindössze hatan elleneznék az ország NATO-tagságát a 200 képviselő közül – írja a Guardian, más források ennél óvatosabbak.
Egy meg nem nevezett finn kormányhivatalnok a CNN-nek elmondta: országa nem azért akar csatlakozni a NATO-hoz, mert kétségbeesetten keres védelmet a 30 tagú szövetségnél. Sokkal inkább Moszkva ukrajnai akciói kényszerítik arra Finnországot, hogy „újragondolja az alapokat”. Szerinte innentől nem lehetnek ugyanolyanok az Oroszországgal fenntartott kapcsolataik, mint eddig. Marin miniszterelnök csak annyit mondott most Oroszországról: „nem az a szomszéd, aminek gondoltuk”.
Alexander Stubb, aki 2014 és 2015 között volt finn miniszterelnök, szintén egyetért ezzel. A CNN-nek nyilatkozva azt mondta: régóta lappang a feszültség hazájában az idealizmus (miszerint Oroszországgal együtt kellene működni) és a realizmus (Finnországnak erős hadsereget kell fenntartania egy orosz invázió esetére) között. Az idealizmus most hirtelen elpárolgott Stubb szerint, miután Moszkva megtámadta Ukrajnát.
A finnek úgy gondolják, hogy ha Putyin lemészárolja a saját testvéreit, unokatestvéreit Ukrajnában, akkor nincs, ami megakadályozza, hogy ezt Finnországban is megtegye. Egyszerűen nem maradhatunk újra egyedül
– mondta Stubb, és ezzel a szovjet-finn téli háborúra utalt, amely 1939 novemberétől 1940 márciusáig tartott, amikor is Finnország egyedül volt kénytelen felvenni a harcot a támadó Vörös Hadsereggel.
A CNN szerint ugyanakkor a finnek és svédek NATO-csatlakozása feldühítheti Moszkvát, miközben NATO-források rámutattak arra a stratégiai hibára, amelyet a Kreml elkövetett Ukrajna megtámadásával. A NATO észak-európai bővítése ugyanis ekkor fordult komolyra, Vlagyimir Putyin így épp az ellenkezőjét éri el annak, amit eredetileg akart, vagyis megerősíti és egyesíti a NATO-t. Az orosz elnök azt követelte ugyanis korábban, hogy álljon le a NATO keleti bővítése. Ehelyett most az történt, hogy a NATO növelte Ukrajna támogatását, és arra készül, hogy új tagokat fogadjon be.
Közben Moszkva figyelmeztette a csatlakozni kívánókat, hogy belépésük a NATO-ba „nem fog stabilitást hozni” Európának. Az esetleges NATO-csatlakozás hírére Finnországot máris két kíbertámadás érte, és egy orosz gép megsértette a finn légteret múlt pénteken. Stubb és a CNN által idézett, névtelenséget kérő finn kormánytisztviselő egyaránt számítanak ilyen támadásokra, de szerintük komolyabb választ Moszkva aligha fog adni Finnország NATO-csatlakozására.
A CNN szerint néhány NATO-tagország azt a hipotetikus helyzetet is elemzi, ha Oroszország esetleg mégis támadást hajtana végre Finnország ellen, mielőtt az bekerülne a NATO védőernyője alá – ezt egy európai tisztségviselő mondta az amerikai hírforrásnak. Egy finn illetékes elmondta, vannak jelek arra, hogy más országok segítenének Helsinkinek abban az átmeneti időszakban, amikor Finnország már beadta a csatlakozási kérelmét, de még nem ratifikálták belépését a NATO-ba. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is nyilatkozott, és hasonló véleményt fogalmazott meg. Az amerikai hadügyminisztérium közölte: eddig nem kaptak északi országtól kérést a segítségnyújtásra, de ha ezt egy ország kéri, azt bizonyosan megfontolják.
Ezek az országok már eddig is rendkívül szoros kapcsolatban voltak a NATO-val, mondták szakértők a CNN-nek, de még nagyobb értéket jelentenének, ha csatlakoznának a szövetséghez. Különösen a felderítési, hírszerzési adatok megosztásakor jönne jól a svéd és finn hozzájárulás a védelmi együttműködéshez, de a két ország katonai potenciálja is jelentős, elsősorban a vadászgép-állományuk tekintélyes – nem számszerűen, hanem minőségében.
Hogy Moszkva mennyire feldühödött a finn és svéd csatlakozásnak még csak az ötletére is, azt mutatja, hogy a Daily Mail szerint Oroszország máris katonai nehézfegyverzetet, a többi között rakétarendszereket kezdett el mozgatni a finn határ felé. Ám a a brit bulvárlap nem a legmegbízhatóbb forrás, ráadásul az orosz propaganda is kikihasználhatja az ilyen „gyenge láncszemeket” a brit sajtóban. Igaz, időközben az amerikai Newsweek is közzétette a felvételek egy részét, de hangsúlyozta, hogy ezek forrása és hitelessége nem ellenőrizhető. A Pentagon pedig nem látott a finn határ felé mozgó orosz rakétákat.
Egy moszkvai törvényhozó, a felsőház tagja, Vlagyimir Dzsabarov ugyanakkor arról beszélt: a finn NATO-csatlakozás legitim célponttá tenné Finnországot, ami „szörnyű tragédia lenne”, és olyan, mintha maguk kérnék az országuk „lerombolását”. Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő ennél mérsékeltebben fogalmazott a Politico szerint: „következményekkel járna” a finn NATO-csatlakozás. Zaharova egy friss nyilatkozatában kitért arra is, hogy a Kreml szerint a svéd külügyminiszternő, Ann Linde nyilatkozata propagandisztikus, és egyszerűen provokációnak minősíthető. Az orosz szóvivő ezzel arra reagált, hogy Moszkva fenyegetést jelentene Finnország és Svédország számára.
Paul Lever brit exdiplomata és hírszerzési vezető szerint Oroszország ugyan fenyegetőzik, de az orosz fegyveres erők már most nyomás alá kerültek Ukrajnában, így nem valószínű, hogy megelőző katonai akciót hajtanának végre északon. Ugyanakkor olyan megtorló akciók nem kizárhatók, mint amit Belarusz esetében láttunk a lengyel határon. Vagyis nem kizárt például, hogy migránsokat szállítanak az 1340 kilométeres finn-orosz határra.
Közben a NATO is reagált az orosz fenyegetésre: a szövetség két rajból, 16 hajóból álló tengerészeti egysége a holland királyi flotta vezetésével ellenőrző tevékenységbe kezdett a lengyel és az észt partoknál a Balti-tengeren, így „fenntartva” és demostrálva a szövetség védelmi képességeit.
