12.1 C
Budapest

Életünk legizzasztóbb nyara jön… és ez csak a kezdet

Dátum:

Ideje hozzászoknunk, hogy trópusi éghajlatúvá válik egész Magyarország.

„Készüljünk egy forró, száraz nyárra. Az egész nyári átlag akár 2 fokkal is a szokásos felett lehet, a csapadék pedig különösen Közép-Európa felett csökken. Ez bizony aszályokhoz vezethet, ami pont az élelmiszer-ellátási szűkös időkben nem fog segíteni. Tehát még jobban csökkentsük az élelmiszer-pazarlást, hogy maradjon mindenkinek és maradjon olcsóbb. És mikor életünk egyik legforróbb nyarában sülünk meg, gondoljunk arra, hogy ez lehet a maradék életünk egyik leghűvösebb nyara” – Ürge-Vorsatz Diána, a nemzetközi hírű magyar klímakutató professzor írta ezeket a baljós sorokat a Facebook-oldalán egy szakcikkre hivatkozva, amely szerint a szokásosnál is melegebb és szárazabb nyár vár Európára és így Magyarországra is.

La Ninjának hívják azt az éghajlati jelenséget, amikor az átlagosnál hidegebbé válik a Csendes-óceán keleti medencéjében a felszíni vízréteg, ami nagyban befolyásolja földünk egyes részeinek időjárását. Európába ezen a nyáron az előrejelzések szerint a szokásosnál 2 fokkal magasabb átlaghőmérsékletet hoz. Mint emlékezetes, 2007-ben több mint két fokkal volt melegebb az évi középhőmérséklet a szokottnál, és ekkor volt a 41 fokos rekord hőhullám. Hogy idén lesz-e, nem tudni biztosan.

Mindenesetre Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat klímakutatója szerint a nyarak melegedése a legszembetűnőbb térségünkben.

– Tavaly a június rekordszáraz volt és a harmadik legmelegebb 1901 óta, a július pedig rekord meleg. Hőhullámok léptek fel egymás után. 22 napon volt érvényben legalább másodfokú hőségriadó. A nyolcvanas évek elejétől a hőhullámos napok a kisalföldi és a dél-alföldi régiókban gyarapodtak leginkább – sorolta az aggasztó jeleket.

Szakértők egy ideje már figyelmeztetnek, hogy a következő évtizedekben teljesen felforgatja életünket a klímaváltozás. Magyarországon egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események: nem csak a nyári hőhullámok, de az özönvízszerű esők is, sokszor olyan jégveréssel, amelyek nem csak a termésben tesznek kárt, hanem akár az autókban, épületekben is. A kedvelt nyaralóhely, a Balaton és a Velencei-tó sem lesz már a régi.

– Az éves lehulló csapadékmennyiség éven belüli átrendeződése miatt a nagyobb tavainknál tartósabbá válnak az alacsony vízállások, ezért romlik majd a vízminőség – magyarázta Lakatos.

Ürge-Vorsatz Diána korábbi nyilatkozatban egészen sötét jövőképet vázolt fel: különféle fertőző betegségek jelennek meg, a dengue-lázat okozó szúnyogokat például már hazánkban is megtalálták. Nílusi-láztól gyötört betegekkel telhetnek meg a kórházak, a városokban elviselhetetlen, 40-45 fokos hőség pusztít, mégpedig szó szerint, mert a tartós forróságban arat a halál.

– A második legtöbb többlethalálozást okozó időjárási körülmény a hőhullám – hívta fel a figyelmet Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója. A szakember kutatásokra hivatkozva állítja, Európában százezres nagyságrendű is lehet a hőség miatti halálozás.

– A közvélekedéssel szemben, nem csak súlyos betegek veszíthetik az életüket. A tartós forróság ugyanis végzetesen kifárasztja a szervezetet és szívelégtelenséget is okozhat – magyarázza a szakértő.

Nem csak az emberek, a mezőgazdasági növények sem tudnak mind alkalmazkodni a megváltozott klímához. Egyes kutatások szerint 2050-re az ország éghajlata már alkalmatlanná válik bizonyos szőlőfajták termesztésére.

És bár vannak a hőséget jobban tűrő fajták, drága csemege lehet a jövőben a sültkrumpli és minden, ami burgonyából készül, ha külföldről kell beszerezni, mert a forró klímában gazdaságosan nem lehet majd termeszteni.

A tartós, rendszeres aszály úgy megdrágíthatja a búzát is, hogy talán olcsóbb lesz északról behozni. Viszont például az olajfák bírják a hőséget és a szárazságot, így a jövőben nem a kalászos búza jut eszünkbe a magyar mezőgazdaságról, hanem az olajbogyó.

Szabolcsban pedig a gazdák nem almát szüretelnek, hanem fügét, ami most leginkább a mediterrán övezetben érzi jól magát és terem mézédes gyümölcsöt. Még borúsabb prognózisok szerint a csokoládé csak szép emlék lesz, mert a kakaóbab-ültetvények eltűnnek a földről.

 

Grafika: Séra Tamás

Forrás: Blikk / Frisshíreink portál

Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!

 

Hír megosztása

Most népszerű

Hasonló hírek
Related

Háború óta először beszél Ukrajna és Kína.

Összefoglaló: ukrajnai elnök és a kínai elnök az orosz-ukrán konfliktusról...

Kínos pillanatok: Megalázták Fodor Zsókát az RTL Klub stúdiójában

A színésznő próbálta humorosan kezelni a helyzetet. Kellemetlen pillanatoknak lehettek...

Meghalt a szigetszentmiklósi akkumulátorgyárban történt tűz egyik sérültje

Március 14-én tűz keletkezett a szigetszentmiklósi, akkumulátor-újrahasznosítással foglalkozó üzemben. A...

„Egyetlen tonna ukrán gabona sem fog Lengyelországban maradni” – itt a megállapodás

Lengyelország és Ukrajna megállapodásra jutott az ukrán gabona tranzitjáról...