Nehéz elhinni, hogy éppen ez történik, de úgy tűnik, igaz: a Herszont márciusban megszálló orosz hadsereg feladja a Krim félsziget szomszédságában álló, stratégiai fontosságú várost, és a hadsereg a teljes adminisztrációjával átmenekül a Dnyeper folyó túloldalára.
Ez lehet az orosz hadsereg legsúlyosabb veresége az ukrajnai háború kezdete óta. Érdemes emlékezni, hogy a Dnyeper folyó nyugati partján jelenleg mintegy 40 ezer orosz katona él és mozog hivatalosan.
„Folytassátok a csapatok kivonását és tegyetek meg mindent a személyzet és a haditechnika biztonságos kivonása érdekében a Dnyeper folyón” – idézte Sojgu szavait a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az ukrajnai orosz hadművelet vezetője, Szergej Surovikin szerint az új orosz védvonal megszervezése a Dnyeper bal partján, mint természetes határ mentén a lehető legjobb megoldás. Orosz elemzők szerint a döntés lényege, hogy az orosz Armageddon, Szurovikin tábornok, minél több harcképes katonát meg akar őrizni a téli hónapokra, egy nagyobb offenzívához.
Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Mihail Podoljak arra figyelmeztetett, hogy az oroszok Herszonból való kivonulásával kapcsolatos nyilatkozatból elhamarkodott lenne következtetéseket levonni. Elmondása szerint az orosz erők egy része a térségben marad, és más orosz katonák is áramlanak a térségbe – közölte ukrán forrásokra hivatkozva a Reuters.
Mint korábban megírtuk, az Ukrajna ellen elkövetett orosz katonai agresszió február 24-i megkezdése után néhány nappal az orosz hadsereg megszállta Herszon városát és Herszon megye nagy részét és ott saját közigazgatást alakítottak ki. A kezdetektől fogva szó volt a terület Ukrajnából való kiszakításáról. Először a luhanszki és donyecki orosz bábállamok mintájára akartak önálló egységet kialakítani, majd szeptember végén a szomszédos Zaporizzsja megyével együtt Herszon megyét is Oroszországhoz csatolták.
Hogy az ukrán hadvezetés nem nyugodott bele a herszoni annexióba, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy november 9-én, szerdán megölték Kirill Stremousov kormányzóhelyettest, a megszálló orosz adminisztráció második legmagasabb képviselőjét is.
Milyen lehetséges orosz következményekkel járhat ez az orosz hadvezetés szempontjából logikusnak tűnő lépés – adódik a kérdés.
- Aggasztó lehet, hogy Putyin korábban nukleáris védelmet ígért az elfoglalt új orosz régióknak, igy Herszonnak is, amelyet orosz területnek minősített. Bár jó esély van arra, hogy ez csak blöff volt, hiszen a napokban Putyin elnök is úgy fogalmazott, hogy „nincs szükség nukleáris fegyverek használatára”. Ám a nyugati katonai, politikai vezetők és hírszerzők továbbra is rendre az orosz elnök atomfegyver-fenyegetéseit hozzák fel.
- Jelentős belpolitikai hatása lehet, erősödik a kritika mind az orosz hadvezetéssel, mind Putyin elnökkel szemben, hiszen politikailag ez a megszerzett területek feladását jelenti. Másik lehetséges hatása, hogy kevésbé kiszámíthatóvá teszi az elnöki adminisztráció lépéseit.
- Herszonban humanitárius katasztrófa fenyeget. Herszon a régió legnagyobb városa, 200 ezer lakossal, ahonnan háborús tűz alatt kellene evakuálni a megmaradt orosz ajkú lakosságot.
- Katonailag sem egyszerű megoldani a visszavonulást, hiszen az ukránok a város térségében minden átkelőt, hidat felrobbantottak. Így kompokkal, pontonhidakkal, kétéltű járművekkel kell majd elhagyniuk a térséget, ami kifejezetten sérülékennyé teszi az inváziós erőket az ukránok támadásaival szemben.
Fotó: MTI/EPA/Sztaniszlav Kozliuk
Forrás: Blikk / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!