Meglepetés volt a Molra kivetett 95 százalékos extraprofitadó. Ugyanakkor még a korábbi elvonással is éves szinten 800 milliárd forint nyereséggel számolhat idén a magyar olajtársaság – mondta az InfoRádióban Korányi G. Tamás.
Nyilván a Mol és az elemzők is számítottak arra, ha a kormány eltörli az üzemanyag-ársapkát, akkor ezt valahogy kompenzálja, hogy növelje a saját bevételeit, és a plusz pénzt nem fogja a Molnál hagyni – értékelt az InfoRádióban Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő.
„A cégre kiszabott 25 százalékos extraprofitadót először júliusban 40 százalékra emelte a kormány, és sokan arra számítottak, hogy a benzinársapka eltörlésével ez fölmegy 60-70 százalékra. A 95 százalékos arány nagy meglepetés volt, és gyakorlatilag azt jelenti, hogy az Ural–Brent spread teljes nyereségét elvonja az állam. Ez jövőre, éves szinten – ha marad a mostani 25 dollár körüli különbség – mintegy 470-480 milliárd forintot jelent.”
A spread azt jelenti, hogy az Ural típusú orosz olaj ára a világpiacon jóval alacsonyabb, és ez csővezetéken jön hozzánk, miközben a Brenté – tehát a nyugat-európai, északi-tengeri olaj, ami az európai energiapiacon meghatározza a petrolkémiai termékek, így a benzin és a dízelolaj árát is – ennél magasabb. A két ár közötti különbség régebben, a háború előtt nem volt több 5-10 dollárnál hordónként, ám a háború kitörése után, tavasszal, volt olyan pillanat, amikor már 37 dollár volt. Az őszi időszakban lecsökkent 20–22-re, míg az utóbbi egy hónapban stabilan beállt 25-26 dolláros különbségre.
Vagyis a Mol ennyivel olcsóbban jut alapanyaghoz, viszont nyilvánvalóan piaci áron adja a partnereinek. Kivéve december 6-ig a magyar kisfogyasztóknak eladott üzemanyagot, mert az ársapkás termékeken nem ért el nyereséget. Most viszont már minden termékén eléri, ezt vonták el tőle.
„Azért nem kell sajnálni a Molt, mert az első háromnegyed évben a benzinársapkával és még csökkentett elvonással együtt 650 milliárd forint profitot ért el.
Az éves profitja valószínűleg eléri a 800 milliárdot,
ami azt jelenti, hogy a tavalyi nagyon jó évet – ami után 300 forint osztalékot fizetett a részvényeseinek, 240 milliárd forint kifizetés történt – is túlszárnyalja idén. Sokan arra számítanak, hogy mivel a részvényesek között ott vannak az állami, egyetemi alapítványok – MCC-Mathias Corvinus Collegium, a Budapesti Corvinus Egytem, amelyek ebből finanszírozzák a működésüket –, azért a magas osztalékszint megmarad. Vagyis a remények szerint 300 forint vagy ahhoz közeli osztalék a jövő nyáron is leesik a részvényeseknek” – foglalta össze a tőzsdei szakértő.
Korányi G. Tamás szerint az viszont már nagy kérdés, hogy miként alakulnak a jövő évi eredmények: a spread, a kinti feldolgozott petrokémiai termékárak. És egyáltalán: az energetikában a jövő év egy nagy kérdőjel – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy emiatt a relatíve magas Mol-árszint, a tőzsdei részvényár az utóbbi egy hétben bő 10 százalékkal esett.
„Nemcsak a Molt sújtó extraadóról van azonban szó ennél az árcsökkenésnél, hanem általában a magyar piac egészét érintő szkepszisről a brüsszeli huzavona miatt. Ugyanis az OTP-nél – ami még nagyobb forgalmú papír – is volt 7-8 százalékos áresés az elmúlt héten” – mutatott rá a szakértő.
Kapcsolódó hang
