A koronavírus-fertőzésen áteső sportolók hetekig fáradékonyságra panaszkodnak – mondta érdeklődésünkre a Testnevelési Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese.
A Testnevelési Egyetem felhívására sok koronavírus-fertőzésen áteső sportoló jelentkezett vérplazma adásra. Ennek kapcsán kerültek kapcsolatba a poszt-Covid szindrómával – jelezte az InfoRádió megkeresésére Lacza Zsombor. Mint elmondta, sok sportoló hetekig, akár hónapokig nem rendelkezik olyan erőnléttel, mint a Covid-megbetegedése előtt.
A legjellemzőbb tünet a gyengeségérzés a körökben elvégzett felmérés szerint – mondta a rektorhelyettes.
„Ennek nyilvánvalóan van pszichés komponense, de mérhető is” – szögezte le Lacza Zsombor. Egy állóképességi sportoló például, ha korábban húsz kilométer lefutása után még szívesen úszott is, a betegség után hetekkel viszont, hiába gyógyult meg, alig kap levegőt, ha egy lépcsősort kell fölmennie, akkor egyértelmű a jele a gyengeségnek.
Ilyenkor
meg kell vizsgálni, hogy izom- vagy a tüdőkapacitás gyengeségéről van-e szó, vagy valamilyen pszichés gátlásról
– mondta a Testnevelési Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese. Ha megvan a kiváltó ok, akkor azt kell kezelni.
„Az a nehéz a poszt-Covid szindrómában, hogy nincs kézzel fogható elváltozás. Nem tudunk rámutatni egy paraméterre, hogy »ha ez magas, akkor önnek poszt-Covid szindrómája van«. Inkább tünetegyüttesként kell kezelni” – részletezte.
Lacza Zsombor hozzátette, szűrtek ki sportolókat, akiknek szívritmuszavara volt, jellemzően idősebbeket, de nem volt egyértelmű, hogy ez a vírus hatása alakult ki vagy korábban fennálló állapot következménye.
Az élsportba való visszatérésnél ilyenkor a fokozatosság elvét be kell tartani – mondta Lacza Zsombor. A korai szakaszban nem ajánlatos a hirtelen visszatérés. „A sportolók ezt a példát meg szokták érteni:
a vírusfertőzés olyan terhelés a szervezetnek, mintha egy világbajnokságon venne részt. Óhatatlan, hogy utána pihenni kell”
– mutatott rá.
Mintegy ezer sportolót vizsgáltak eddig – mondta a Testnevelési Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese. Hozzátette, hogy továbbra is várják a fertőzésen átesők jelentkezését, mert egyrészt szeretnék megtudni, milyen a védettségük, másrészt a vérplazmaterápia életeket jelenthet. Egy levett adaggal akár három életet is megmenthetnek, ráadásul azon dolgoznak, hogy súlyos betegek gyógyítására alkalmas gyógyszert tudjanak előállítani a plazmából.
Kapcsolódó hang
