„Nincs sem ultimátum, sem 48 órás határidő” – hangsúlyozta csütörtökön Olivia Grégoire kormányszóvivő, cáfolva azt, hogy az államfő nyomást próbált volna gyakorolni az ellenzékre.
„Meg kell tanulnia másképp kormányozni és törvénykezni” – ismerte el szerda esti televíziós beszédében Emmanuel Macron francia államfő, aki egyúttal azt kérte az ellenzéki pártoktól, hogy tegyék egyértelművé álláspontjukat a nemzetgyűlési választások eredménye miatt kialakult politikai patthelyzet feloldása érdekében, még mielőtt nemzetközi találkozóinak eleget téve csütörtökön két napra elhagyja az országot. Az ellenzéki pártok ultimátumként értelmezték az elnöki felhívást.
„Nincs sem ultimátum, sem 48 órás határidő” – hangsúlyozta csütörtökön Olivia Grégoire kormányszóvivő, cáfolva azt, hogy az államfő nyomást próbált volna gyakorolni az ellenzékre. „Az ultimátum a vég, ő viszont a tárgyalások kezdetét nyitja meg, a konszenzusok és a kompromisszumok elejét. Több napról beszélünk, az is lehet, hogy több hétről” – tette hozzá.
Emmanuel Macron szerda este élő televíziós beszédében arról biztosította a franciákat, hogy kész kompromisszumokra politikai ellenfeleivel, s azt kérte tőlük, hogy péntek estig tegyék egyértelművé álláspontjukat.
Az elnök elismerte, hogy „meg kell tanulnia másképp kormányozni és törvénykezni”, számos alkalommal használva a kompromisszum kifejezést. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kialakult helyzetben „egyetlen politikai erő sem tud egyedül törvényeket alkotni, ami teljesen új dolog” Franciaországban.
„Eltökélt vagyok, hogy figyelembe vegyem a változtatás igényét, amelyet a nép egyértelműen kért (a választáson)” – fogalmazott az elnök. Két lehetséges forgatókönyvet vázolt fel. Az egyik a törvényjavaslatonként kialakítandó megállapodások, időnként a jobboldallal, időnként a baloldallal, a másik pedig egy szélesebb koalíció létrehozása. A nemzeti egységkormány lehetőségét azonban Emmanuel Macron elvetette.
Az ellenzéki pártok vezetői élesen bírálták az elnök beszédét és elutasítottak bármilyen kormányzati koalíciót Emmanuel Macronnal. Többségük azt várja el az államfőtől, hogy ő tegye meg az első lépést, és tegyen egyértelmű javaslatokat arra, hogyan képzeli el az esetenkénti törvénykezést a nemzetgyűlésben.
„Őt szorították a falhoz, nem minket” – jelentette ki Valérie Rabault szocialista képviselő. A jobboldalon Bruno Retailleau szenátor úgy fogalmazott: „Természetes, hogy nemet mondtunk: a mi képviselőink egyértelmű felhatalmazást kaptak a választóinktól arra, hogy az ellenzékben foglaljanak helyet”.
Emmanuel Macron felhívása elsősorban a jelenleg az ellenzéki baloldali szövetség, a NUPES egyik tagjának, a szocialistáknak, valamint a konzervatív Köztársaságiaknak szólt. A baloldali szövetséget vezető radikális baloldali Lázadó Franciaországgal és a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel a kormányzati szereplők kizárták az együttműködést.
Négy nappal a nemzetgyűlési választások után továbbra sincs olyan egyértelmű többség a parlament alsóházában, amely biztosíthatná a kormányzó-képességet, miután Emmanuel Macron pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! nevű szövetsége a választások vasárnapi második fordulójában elvesztette abszolút többségét a nemzetgyűlésben.
Az elnök kedden és szerdán az eddigi kormánytöbbséghez tartozó pártok és az ellenzék vezetőit külön-külön fogadta hivatalában „a franciák érdekeit szolgáló, lehetséges konstruktív megoldások megtalálására”.
A kormánypártnak a következő öt évben csak 246 képviselői helye lesz az 577 fős nemzetgyűlésben, míg eddig 345 volt. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges. A baloldal 150 képviselővel rendelkezik négy frakcióban, a Nemzeti Tömörülésnek 89 fős a csoportja, míg a hagyományos jobboldaliak 61-en vannak.
