Már céldátum sincs arra, mikor lehetne áttérni az euróra Magyarországon, pedig az „csökkenő kamatokat és kiszámíthatóbb gazdasági környezetet jelentene” – állítja egy szakértő. Ha így mennek tovább a dolgok Románia és Bulgária is hamarabb átáll majd a közös, uniós valutára.
A közös fizetőeszközt Bulgáriában a jövő év elejétől szeretnék bevezetni, Romániában pedig 2029-től.
Orbán Viktor ellenzékben még sürgette az euró bevezetését – írja az RTL. A 2010-es kormányváltás után a miniszterelnök arról beszélt, hogy reális esetben 2020-ra lehet magyar euró, de akár egy vagy két évvel korábban is sor kerülhet a bevezetésére. Mostanra azonban nincs céldátum: „Nincs napirenden és nem szorgalmazom” – válaszolta Orbán Viktor a tavaly év végi sajtótájékoztatóján, amikor az euró előszobájának számító árfolyam mechanizmusba történő belépésről kérdezték.
Szerintem ha a magyar gazdaság növekedni akar, fel akar zárkózni, jobb, ha az eurózónán kívül marad
– hangsúlyozta a miniszterelnök a decemberi rendkívüli kormányinfón. Szerinte akkor jobb belépni, ha a felzárkózásnál fontosabb a stabilitás. „De én azt javasolnám Magyarországnak, hogy a gyors felzárkózást tegye az első helyre, és ezért ne lépjen be” – mondta Orbán Viktor.
Biztosan rosszul járna az ország az euró bevezetésével?
Győrffy Dóra közgazdász és egyetemi tanár szerint nem igaz, hogy az euró a növekedés gátja lenne A szakember az rtl.hu-nak azt mondta, hogy erre is, de az ellenkezőjére is van példa:
„Nem az euró a meghatározó a növekedésben. Például a csehek nagyon szépen teljesítenek az euróövezeten kívül. De ez miránk már nem igaz. A balti országok bevezették az eurót, majd szédületes növekedést produkáltak. Tehát abszolút nem igaz, hogy az euró akadályozná a növekedést” – magyarázta.
A szakember úgy vélekedik, hogy az euró egyfajta védőháló, hiszen nem érik olyan spekulatív támadások, mint a forintot. Hangsúlyozta, míg most Magyarországon 22,5 százalékos az infláció (és ki tudja, hol a vége) 18 százalékos kamat mellett, addig az eurózóna 10,1 százalékos inflációja csökkenő pályán van van, 2,5 százalékos kamatszinttel.
Jóval kisebb az infláció, és az embereknek nem kell attól tartaniuk, hogy elértéktelenedik a megtakarításuk, minden kiszámíthatóbb, ha eurónk van
– vélekedett.
A szakértő véleménye szerint a kormány – vélhetően – azért utasítja el a magyar eurót, mert ragaszkodnak az önálló monetáris politikához: „Eddig is az volt a stratégia, hogy a versenyképesség fenntartása érdekében folyamatosan leértékelték a forintot. Ennek látjuk a következményeit: már örülni kell annak, ha 400 forint alá bukik az euró, 18 százalékos kamatszint mellett. Ennek a révén biztosítják azt, hogy a magyar munkabérek nemzetközi összehasonlításban alacsonyak maradjanak, és ez a versenyképesség alapja. Pedig lehetne más is, például az, hogy az itt dolgozók magas minőséget és hozzáadott értéket teremtenek, de úgy tűnik, ezt a célkitűzést nem merik bevállalni” – nyilatkozott. „Az jól látszik, hogy bármi van a nemzetközi piacokon, a forint leértékelődik. Amikor jött a covid, akkor 340-ről 370 lett az euró, aztán jött a háború, akkor 400. Bármilyen külső sokk van, arra a forint mindig reagál” – tette hozzá, majd hangsúlyozta:
A folyamatos leértékelődés fűti az inflációt, nem véletlen, hogy Magyarországon a legmagasabb az infláció az Európai Unióban.
Fotó: Illusztráció: Pixabay
Forrás: Blikk / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!