Felvonulás, zászlólengetés, jelszavak együttes üvöltése, integetés a vezetők felé, léggömberegetés, majd ujjé, ki a ligetbe, ahol a kifogyhatatlan, ingyenes sör és virsli kombóból mindenki annyit evett és ivott amennyit csak bírt. Volt amikor hiánycikk volt a virsli, a sörellátás meg a jó idő beálltával arányosan akadozott, ezért a felvonulók nem hagytak semmit a potya pultokon. Május elsejének estéjén tántorgó férfiakat kísért haza a család, a munkások május másodikán sem dolgoztak sokat, ki kellett pihenni az előző napi ünnep gyomorkínjait.
Éljen május elseje, énekszó és tánc köszöntse, ezekkel a sorokkal kezdődött a szocialista rendszer legnépszerűbb tavaszi ünnepét dicsérő dal. Az emberek március 15-ét 1945 és 1989 között nem úgy ünnepelték ahogy szerették volna, állambiztonsági jelentések sokasága írt anno a zászlógyomlálásokról, amikor is a Nemzeti Dal emlékére a vörös lobogókat eltüntették éjjel a piros-fehér-zöld trikolór mellől.
Az április 4-ei megemlékezések sokakban nem a felszabadulást, hanem a szovjetek dúlását idézték fel, csak azok mentek ki ilyenkor a térre, akiknek muszáj volt, a csendes ellenállók otthon bosszankodtak, szidva a rendszert, lehúzott redőny mögött, nehogy valaki meghallja.
Ám május elseje más volt, ott valóban felszabadultan lehetett lazulni, még a máskor morcos munkásőr is csak mosolygott, ha ezen a napon egy munkás sör iránti szeretete kibillent az egyensúlyból.
A léggömböket, a zászlókat, a vurstlit értjük, hisz jobb esetben május elsején már ott toporog az ajtó előtt a nyár, móka, kacagás, gyerekzsivaj, körhinta, céllövölde s mindez ingyen, a gyár, a munkaadó vagy éppen állam bácsi ajándékaként. De miért pont virsli és sör?
Szűcs Róbert tiszazugi néprajz kutató szerint május elseje a gyárak munkásainak volt az ünnepe, a vidék, a földművelők csak a szocializmusban, a termelő szövetkezetek létrehozásával kapcsolódtak be az ünneplésbe. Ezzel párhuzamosan vették át a munkások ünnepének gasztronómiai hagyományait, vagyis a sört és a virslit, hiszen a paraszti szokás szerint vidéken a mulatságoknál a bor, a pálinka és frissen sült húsok, kolbászok kerültek az asztalra. Május elseje viszont pont arról szólt, hogy asztal sem volt, egy pár virslit meg bárhol el lehet fogyasztani.
Szent Józseftől a körhintáig
A katolikus egyház is a munka ünnepének tartotta május elsejét, Szent Józsefnek, a munkások védőszentjének születésnapja folytán. A tradíció kicsit feledésbe merült, ám amikor a szakszervezetek május elsejét a munkásosztály, később a munkások napjának kiáltották ki és az országok munkaszüneti napot rendeltek el – Magyarországon 1945-től – akkor XII Pius pápa gyorsan felidézte a múltat, hogy a keresztény munkások is ünnepelhessenek.
A magyar néphagyomány a termékenységet szimbolizáló májusfa állításával emlékezett meg az első májusi napról, a tavaszi vetések bő terméséért imádkozva, a legszebb lányok udvarába állították fel a legények a színes szalagokkal teleaggatott zöldellő fát.
A munkásosztály 1890-től sajátította ki magának ezt a napot, egy chicagói sortűz emlékére. Nem ez volt ez egyetlen május elsejei rendőrroham, volt belőle része a magyar munkásoknak is az 1930-as években, de ma már ez a nap ott van a nemzetközi ünnepek sorában a karácsony és a húsvét mellett.
A virsli gyárakban készült, olcsó volt, ezért válhatott a munkásosztály kedvencévé. Homoki András élelmiszeripari szakmérnök szerint a szocializmus olcsó virslijéről jobb ha senki nem tudta miből készül:
-Ez nem a minőségi termék volt, nem a roppanós bécsi, fehér frankfurti vagy klasszikus olasz, lóból készült virsli – a lóversenyek utolsó helyezettjeit nem véletlen hívta Budapest népe virslinek – ezek maradékból készültek, tömegtermelésben. Lehetetlen kibogozni mi is volt benne, de előállítási költsége minimális volt, nem vesztett sokat az, aki ezt ingyen adta.
A szakértő szerint ugyanez volt a helyzet a helyzet az 1950-1985 közötti korszak olcsó sörével, amit ráadásul az ingyenes osztásnál jól fel is vizeztek, habosítottak, a potya sör túl nagy, az ital mennyiségét csökkentő habja miatt nem illett panaszkodni, inkább azonnal megittak egy másikat a munkások. Meg még egyet és még egyet, ez ment estig.
– El lehet képzelni, hogy mi történt, ha erre még felült valaki a körhintára, mert anélkül sem volt rendes május elseje – emlékezett vissza a Martfűi Tisza Cipőgyár egykori népművelője, Erzsi néni. – Az ünnep után csak lézengtek az emberek a gyárban, feküdtek, szédültek, sorokban álltak az üzemorvos rendelője előtt. A termelésbe előre be volt kalkulálva, az ingyen sör és az ingyen virsli után csak három nappal áll vissza a megszokott munkarend, a kiesést kötelezően bevállalt, elvileg persze önkéntes kommunista szombatokon kellett behozni. De akkor legalább még volt munka, volt gyár.
A cikkünk alatti galériánk segítségével nosztalgiázhat egyet: Nem csak a szocializmus időszakából válogattunk, de az „újkori” május 1-jék képeiből is. igaz, a virsli és a sör már nem volt ingyen az MSZP-s rendezvényeken, és a a kedves vezetőknek való integetős felvonulást is felváltották az óta a Nagy Futam és más, hasonló rendezvények. És persze, ne feledkezzünk el a 2000-es évek elejének ikonikus RTL-es majális-videójárol sem, amiből annak idején megtudtuk, hogy kevés a „biztonsági szervezet”, „sok a veszedelem” május 1-jén, ami a „szeretet ünnepe” a Ligetben:
Galéria
1 / 20
1953 Széchenyi István (Roosevelt) tér, a mai Belügyminisztérium épülete./Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr
2 / 20
1953 Ötvenhatosok tere (Sztálin tér), május 1-i felvonulás, jobbra a Sztálin szobor./Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr
3 / 20
1953 Magyarország ,GyőrSzéchenyi tér 3., május 1-i felvonulás résztvevői./Fotó: Fortepan / Konok Tamás id
4 / 20
1955 Ötvenhatosok tere (Sztálin tér), május 1-i felvonulás./Fotó: Fortepan
5 / 20
1959 Alpár utca – Szinva utca sarok, május 1-i felvonulás résztvevői./Fotó: Fortepan / Chuckyeager tumblr
6 / 20
1961 Ötvenhatosok tere (Felvonulási tér), május 1-i felvonulás, háttérben a Dózsa György út épületei.!Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr
7 / 20
1969 május 1-i felvonulás részvevői./Fotó: Fortepan/FŐFOTÓ
8 / 20
1971 az Ajtósi Dürer sor a Stefánia útnál, május 1-i felvonulás./Fotó: Fortepan / Anders Gyula
9 / 20
1975 Ötvenhatosok tere (Felvonulási tér), május 1-i felvonulás./Fotó: Fortepan / FŐFOTÓ
10 / 20
1975 Ötvenhatosok tere (Felvonulási tér), május 1-i felvonulás./Fotó: Fortepan / Gábor Viktor
11 / 20
1975 Ötvenhatosok tere (Felvonulási tér), május 1-i felvonulás, háttérben a dísztribün./Fotó: Fortepan / Gábor Viktor
12 / 20
1981 Ötvenhatosok tere (Felvonulási tér), május 1- i felvonulás./Fotó : Fortepan / MHSZ
13 / 20
1983 Ötvenhatosok tere (Felvonulási tér) a Városligeti (Gorkij) fasornál, május 1-i felvonulás./Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr
14 / 20
1986 Ötvenhatosok tere (Felvonulási tér), május 1-i felvonulás, dísztribün./Fotó: Fortepan / Ebner
15 / 20
1990 május 1-i majális, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének sátránál Nagy Bandó András humorista, előadóművész, író./Fotó: Fortepan / Vészi Ágnes
16 / 20
2003 május elseje./Fotó: Ringier
17 / 20
2003 május elseje./Fotó: Ringier
18 / 20
2015 Nagy Futam 2015. május 1. Légi- és aszfaltshow Budapest belvárosában, a repülés és az autó- és motorsportok szerelmesei számára./Fotó: Ringier
19 / 20
20180501 Légiparádé a Duna felett./Fotó: Fuszek Gábor
20 / 20
2018 Nagy Futam. A régióban egyedülálló parádé Budapest belvárosában. A Forma-1-es Red Bull csapat holland versenyzője, Max Verstappen a hatodik alkalommal megrendezett Nagy Futam versenyautós bemutatóján pörgette meg a kerekeket./Fotó: Fuszek Gábor
Fotó: Fortepan Bauer Sándor
Forrás: Blikk / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
