Engedélyezzék a kegyes halált? Nálunk törvény tiltja, a hollandoknál a 12 év alatti gyerekek is részesülhetnek eutanáziában

Szigorú feltételek mellett ugyan, de engedélyezik majd Hollandiában az eutanáziát, vagyis a kegyes halált immáron a 12 év alatti gyermekek esetében is. Vajon az Európai Unió többi országában – így például nálunk is – jóváhagyhatják?

Hazánkban az eutanázia semmilyen formája sem lehetséges. A valóban gyógyíthatatlan betegeket kizárólag az ellátás visszautasításának joga illeti meg, magyarán, dönthet arról, hogy nem kéri az életét meghosszabbító olyan beavatkozásokat, mint amilyen például a mesterséges táplálás vagy a lélegeztetés. Ezt a jogot az 1997-ben hozott, az egészségügyről szóló törvény biztosítja a betegeknek. A köznyelvben és szakmai vitákban szokták ezt a lehetőséget passzív eutanáziának hívni, hiszen az orvos nem tevőlegesen, hanem a kezelés mulasztásával segíti halálba a beteget.

—Mielőtt Hollandiában legalizálták az aktív eutanáziát, széles társadalmi egyeztetés folyt, a hospice ellátást pedig jelentősen fejlesztették azért, hogy az eutanáziának legyen alternatívája. Hogy a nagyon súlyos szenvedést átélő betegek választhassanak a mielőbbi halál, illetve a között, hogy a halál természetes módon jöjjön el. Ez utóbbi fontos funkciója a hospice-nak—mondja lapunknak Gaal Ilona, az évente mintegy hatszáz-nyolcszáz gyógyíthatatlan beteget ellátó Magyar Hospice Alapítvány kommunikációs munkatársa. —A betegek többsége valójában nem a haláltól fél, hanem az odavezető úttól, a méltóságon aluli léttől, a fájdalomtól, a kiszolgáltatottságtól. A hospice-ban a beteg olyan közegben lehet, ahol jut rá idő, jut rá elég figyelem, ahol van kellő szaktudás ahhoz, hogy a fájdalmait csillapítsák, a tüneteit enyhítsék. Amikor a fájdalmak megszűnnek, nyugodtabban tudják átgondolni a dolgokat.

Gaal Ilona, a Magyar Hospice Alapítvány kommunikációs munkatársa

A közelmúltból egy betegüket említette példaként, aki már nagyon szeretett volna meghalni, s azt akarta, ha ehhez az orvosok hozzásegítik őt. Természetesen felhívták a figyelmét, hogy erre nincs lehetőség, de hogy ne legyenek fájdalmai, hogy könnyebb legyen a légzése és ne szorongjon, jobban érezze magát, abban tudnak segíteni. Nem volt elégedett ezzel a válasszal. —Három héttel később, amikor kérdeztem, hogy érezte magát az elmúlt hetekben, amikor „kénytelen volt élni”, úgy felelt: ajándék volt ez az időszak—idézte fel a Magyar Hospice Alapítvány munkatársa.

Az elmúlt kilenc év során egyszer annyira összeomlottam, hogy megkérdeztem a Svájcban élő barátomat, nézzen utána annak, náluk mi a módja az eutanáziának. Ha nem bírnám ápolni a lányomat, akkor iszonyatos kínok között halna meg egy otthonban szegény – magyarázta a Blikknek az éber kómában fekvő gyerekét a nap 24 órájában ellátó Kistaj Éva.

Erején felül ápolja Varga Katalint, a fáradtságtól már a végkimerülés határán áll, alig tud menni, s a közelmúltban többször is összeesett. Lánya – mint arról többször beszámoltunk – 2014-ben, egy jóindulatú agydaganatot eltávolító műtétet követően került éber kómába. Azóta nem tud beszélni, mozdulatlanul fekve tölti az idejét. Óriási eredmény, hogy néhány dolgot már képes megtenni, a lábát és a száját néha tudja mozgatni, de a felépülése még mindig reménytelennek tűnik.

Kistaj Éva és lánya, a kilenc éve éber kómában fekvő Varga Katalin

– Támogatnám, hogy Magyarországon is legyen lehetőség az eutanáziára. Amíg bírom, ápolom a lányomat, de ha azt látnám, hogy naponta fetreng a fájdalomtól, képtelen lennék tovább csinálni – tette hozzá Kistaj Éva.

De hogyan lehet feldolgozni, ha valakinek a hozzátartozója úgy dönt, nem kér tovább az életéből?

– Egy betegséget rengeteg szenvedés előz meg. Az elfogadás egy fontos útja megérteni ezt, fel kell ismernünk, hogy nem kötelezhetünk valakit a szenvedésre. Akkor is, ha van még a testében valamennyi élet, mert hiába, ha azt a kicsit ő nem látja értelmesnek. Egy alap élni akarásra szükség van az apró örömök értékeléséhez is. Azt kell elfogadnia a családnak, hogy a szerettük nem tud, nem akar élni – mondta kérdésünkre Révész Renáta Liliána gyásztanácsadó és pszichológus.

Révész Renáta Liliána pszichológus

Révész Renáta Liliána pszichológus

Az egyház természetesen kevéssé megengedő a témában. A Magyar Katolikus Családegyesült (MAKACS) korábban úgy nyilatkozott, az eutanázia mindenképp rossz, hiszen a halál siettetését jelenti, akár aktív, akár passzív. Egy ártatlan ember halálának közvetlen, szándékos előidézése pedig erkölcsileg és jogilag is elítélendő magatartás, akkor is, ha egyébként az „elkövetőt” emberiességi szempontok vezérlik.

 

Négy országban legális

A világon elsőként Hollandia legalizálta az aktív eutanáziát – avagy a halál bekövetkeztének közvetlen segítését – 2002-ben, majd még abban az évben Belgium, 2008-ban pedig Luxemburg is így döntött, két éve pedig már Spanyolországban adnak a törvények erre lehetőséget. Tavaly Belgiumban 2966 ember halt meg eutanáziával, az összes haláleset 2,5 százaléka, csaknem 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kegyes halált kérők többsége – 59,9 százaléka – súlyos rákbeteg volt.

Speciális körülmények között, szigorú feltételekkel Svájc, Németország, Ausztria és Finnország is engedélyezi az orvos által felügyelt eutanáziát. Egy 2009-es felmérésben a magyarok 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elfogadhatónak tartja a passzív kegyes halált, 27 százaléka pedig az aktív eutanáziát is támogatja.

Fotó: Shutterstock

Forrás: Blikk / Frisshíreink portál

Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!

Exit mobile version