Lenin teste a mai napig épnek néz ki. A Vörös téren található mauzóleumban őrzik.
Moszkvában, a Vörös téren magaslik a robusztus Lenin-mauzóleum, ahol üvegszarkofágban őrzik Vlagyimir Iljics Uljanov, később felvett mozgalmi nevén Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924) mai napig épnek látszó holttestét.
Lenin az 1917-es októberi forradalom egyik vezére, szellemi előkészítője, a szovjet állam létrehozója és vezetője, a kommunista ideológia kidolgozója volt. 1870-ben született Szimbirszk (ma Uljanovszk) városában. Apja és bátyja halálát fiatal korában tragédiaként élte meg, idővel istenhitét is elvesztette. Gimnáziumi érettségi után a Kazanyi Egyetem jogi karára ment. Forradalmi könyvek olvasásába kezdett, megismerte Marx műveit.
Ügyvéd lett, de börtönbe került a nézetei miatt, és száműzték. Külföldre emigrált. II. Miklós bukása után hazatért a társaival, és vezető szerepre tett szert. Élére állt a forradalmi mozgalomnak. Belátta, hogy a hatalom megtartása miatt békét kell kötni a központi hatalmakkal. 1918-ban aláírták az erre vonatkozó megállapodást. Ugyanezen évben merénylet célpontja lett. Oroszországban polgárháború dúlt, és a bolsevikok a terror eszközéhez nyúltak hatalmuk megszilárdítására. Lenin új gazdaságpoltikát (NEP) vezetett be, saját elképzeléseit akarta megvalósítani, de egészségi állapota egyre rosszabb lett. Meg akarta akadályozni Sztálin hatalomra kerülését, ám kudarcot vallott. 1924-ben hunyt el.
Lenin testének tartósítása
Noha a közvélemény közel 50%-a úgy nyilatkozott, szeretnék, ha Lenint végleg eltemetnék, ez máig nem történt meg. Sokak számára azonban ennél is nagyobb kérdés az, hogyan maradhatott napjainkig, csaknem száz év elteltével ilyen állapotban a teste.
1924. január 21-i halálakor az volt az eredeti terv, hogy a holttestet eltemetik. Először csak ideiglenesen balzsamozták be, hogy az elkövetkező temetésig megakadályozzák a test bomlását. Négynapos ravatala után azonban, melynek során gyászolók tízezrei tisztelegtek emléke előtt, ideje volt eltemetni Lenin holttestét. A gyászolók ugyanakkor egyre csak követelték, külföldi előkelőségek és egyszerű emberek egyaránt szerettek volna megemlékezni róla, ezért ideiglenes, fából készült mauzóleumot építettek számára, ahol elhelyezték Lenint. 56 nap után a szovjet vezetők azzal álltak elő, hogy Lenint már nem is fogják eltemetni, hanem tartósan is megőrzik a testet.
A mauzóleum.
Először a mélyfagyasztás gondolata merült fel. El is kezdték keresni a technikai megoldást, de mielőtt meglelték volna, két kémikus a balzsamozás ötletével lépett elő. Vladimir Vorobyov és Boris Zarsky azzal érvelt, hogy a fagyasztás nem lesz elég tartós megoldás, a test mindenképpen bomlásnak fog indulni, még ha lassan is. Javaslatuk egy speciális kémiai koktél volt, amit a testbe kell injekciózni.
A test egyébként erre az időpontra már némileg romlásnak indult, fekete foltok jelentek meg rajta, és a szemek is besüllyedtek. A szakértőknek nyolc hónapig tartott, mire kifehérítették a bőrét, és megtalálták a megfelelő balzsamozószert, így a test visszakerülhetett a Vörös térre, a mauzóleumba.
A fenntartás napjainkban
Ma egy egész team, a Lenin Lab munkálkodik azon, hogy Lenin testét megőrizzék. A szakértők néhány naponta ellenőrzik, milyen állapotban van. Felügyelik a világítást és a hőmérsékletet, 18 havonta pedig laborba viszik, ahol újrabalzsamozzák. Ilyenkor a testet tartósító fürdőben részesítik, és különböző kémiai szerekkel is beinjekciózzák. A bőr állapotát is figyelemmel kísérik, szükség szerint kipótolják, amennyiben egy-egy helyen megsemmisülne.
Belső szervei nem jelentenek problémát, miután azokat akkor távolították el, amikor meghalt, csupán az izmai és a csontváza maradt meg. Agyát szintén kivették, azt tanulmányozásra adták az akadémiának, felfedezendő a fizikai jellemzőket, amelyeknek átlagon felüli képességeit köszönhette.
Lenin példáját másolva több más nemzet is kérte, hogy saját vezetőik testét is őrizzék meg, így Ho Si Minh vietnami elnököt, Georgi Dimitrov bolgár vezetőt, valamint az észak-koreai Kim Ir Szent és Kim Dzsongilt is bebalzsamozták és megőrizték a Lenin Lab tudósai, ahogyan a volt szovjet diktátort, Sztálint is.
(Képek: Getty Images.)
Forrás: Femina / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
