260 millió éves és 1,2 milló fényév hosszú rádiógalaxisra bukkantak, ez az eddigi legöregebb

260 millió éves és 1,2 millió fényév hosszú rádiógalaxisra bukkantak, ez az eddigi legöregebb

A csillagászok az Abell 980 galaxishalmaznál bukkantak rá a matuzsálemi kort megélt rádiógalaxisra, ami segíthet jobban megérteni a szuper masszív fekete lyukak működését.

A jelek szerint a csillagászok megtalálniuk az eddigi legidősebb rádiógalaxis-maradványt, ami ez idáig egy galaxishalmazban rejtőzött. A halmaz legfényesebb objektuma egy szuper masszív fekete lyuknak köszönhetően jött létre. A Surajit Paul és Savitribai Phule, az indiai Pune Egyetem két tudósa szerint soha nem láttak még ilyen öreg rádiógalaxist.

Az egész világegyetemben találhatók rádiógalaxisok, így a Tejútrendszerben is. Ezek akkor jönnek létre, amikor egy szuper masszív fekete lyuk aktívvá válik, és elkezdi elnyelni a környezetében lévő anyagokat – emlékeztet az Interesting Engineering. Az így létrejött képződmények hatással lehetnek az intergalaktikus térre, a galaxisok közötti vékony gázrétegre, a kiterjedésük ugyanis több millió fényév is lehet. A kutatók azért is tanulmányozzák ezeket, mert rajtuk keresztül a szuper masszív fekete lyukak viselkedésének megértéséhez is közelebb tudnak kerülni.

Miközben az anyag legnagyobb része beleesik a fekete lyukba, egy része relativisztikus jet formájában lökődik ki a térbe a fény sebességével.

A probléma az, hogy a rádiógalaxisok nagyon gyorsan eltűnnek, 200 millió év alatt semmivé válnak. A mostani, 260 millió éves rádiógalaxis éppen ezért nagyon fontos leletnek számít.

Paul szerint a túlélése abban rejlik, hogy egy viszonylag nyugodt, kis tömegű galaxishalmazban található meg. A vizsgált Abell 980-as halmaz nagyjából 2 milliárd fényévre található tőlünk. A kiterjedése 1,2 millió fényév lehet.

A forrás nagyjából 250 ezer fényévre található attól a helytől, ahol először kibocsátotta a rádiógalaxist. A fekete lyuk később újra jetet lövellt szét a világűrben, de már egy másik pozícióból.

A kutatók a rádiógalaxisról készült tanulmányukat az Astronomy & Astrophysics, valamint a Publications of the Astronomical Society of Australia című tudományos lapokban tették közzé.

 

Forrás, fotó: hvg / Frisshíreink portál

Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!