a james webb űrtávcső fotót készített több galaxisról, amelyek tőlünk 290 millió fényévre „ölelkeznek”

A James Webb űrtávcső fotót készített több galaxisról, amelyek tőlünk 290 millió fényévre „ölelkeznek”

A James Webb adatait használó űrkutatók magyar idő szerint kedden délután több olyan képet is bemutattak, amiket a csúcstechnológiájú teleszkóp készített.

Nagyszabású bejelentésekkel folytatódott magyar idő szerint kedd délután a NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) online eseménye, ahol a James Webb űrteleszkóp újabb felvételeit hozták nyilvánosságra. (A szerkezet legelső, és talán leghangsúlyosabb képét már éjjel bemutatták.)

A most közölt képek egyike az úgynevezett Stephan-kvintettet vagy Stephan-ötöst ábrázolja (angolul Stephan’s Quintet). Ez egy öt galaxisból álló halmaz, amely igen messze, több mint 290 millió fényévre helyezkedik el. A felvételek közeli infravörösben készültek, de utómunkát is végeztek rajtuk a tisztább eredmény érdekében. Íme:

© NASA, ESA, CSA, and STScI
© NASA, ESA, CSA, and STScI

A kutatók szerint mindegyik galaxisban több millió, de az is lehet, hogy több milliárd csillag található. A csoport a gravitációs erő miatt közeledik egymáshoz, és ezért tűnik úgy, mintha összekapaszkodnának. A jelenség a csillagászok szerint betekintést nyújt a galaxisok fejlődésébe is.

Egy másik felvételen a déli féltekén elhelyezkedő csillagködöt (teljes nevén a Déli Gyűrűs-ködöt) lehet megfigyelni. A táguló gázfelhő mögött pedig egy haldokló csillagot, illetve annak maradványait látni. A Vitorla csillagképben elhelyezkedő objektum, az NGC 3132 közel fél fényév átmérőjű, egyébként pedig több mint 2000 fényévre van a Földtől. A kék színű „köpenyt” a forró, ionizált gáz okozza, amit felmelegít a csillag megmaradt magja.

© NASA, ESA, CSA, and STScI

A kép a James Webb egy-egy eszközönének (a NIRCamnak és a MIRI-nek) köszönhetően született. És hogy lássuk, mennyire fejlett berendezésről van szó, itt egy 1998-as felvétel ugyanerről a ködről, amit még a Hubble örökített meg:

Egy újabb érdekes képen az úgynevezett Éta Carinae-köd NGC 3324-es területe látható, ami egy csillagkeletkezési régió. A képet az űrkutatók kozmikus hegyvonulatnak/szikláknak nevezik. Az objektum nagyjából 7600 fényévnyire található. A kutatók nem először figyelik meg ezt a területet, de a James Webbnek hála most több száz, korábban ismeretlen csillagot, illetve háttérgalaxist is sikerült detektálni.

© NASA, ESA, CSA, and STScI

Az égi „hegyekből” felszállni látszó gőz valójában forró, ionizált gáz és por, ami ultraibolya sugárzás hatására áramlik ki a ködből.

Forrás, fotó: hvb / Frisshíreink portál

Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!

Exit mobile version