Népirtás, háborús bűnök, tragédiák. Egy éve tart az orosz–ukrán háború a szomszédunkban és egyelőre nem látni a végét. A háború első – és remélhetőleg utolsó – évfordulóján visszatekintünk egészen 2022. február 24-ig, amikor egy éjszaka alatt fordulatot vett Európa történelme.
2022. február 24.: a háború kezdete
Moszkvai idő szerint reggel hat órakor Putyin hivatalosan bejelentette az orosz különleges katonai műveletet Ukrajnában. Percekkel később rakétatámadások sorozata érte az egész országot, beleértve Kijevet, a fővárost is. Az ukrán határőrség jelentése szerint támadás érte az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határátkelőket, majd az orosz hadsereg betört az országba. Putyin az ország „demilitarizálásáról” és „nácítalanításáról” beszélt, valamint háborús okként az ukrajnai oroszok ellen zajló állítólagos népírtásokat nevezte meg.
Breaking: Large explosions seen on live cam in Kharkiv, Ukraine. pic.twitter.com/8tiRbPIwS5
— PM Breaking News (@PMBreakingNews) February 24, 2022
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még aznap hadiállapotot hirdetett, majd megszakította a kapcsolatot az Orosz Föderációval. Egy nappal később általános mozgósítást rendelt el az országban. Az első csapásokat Ukrajna katonai infrastruktúrája ellen mérték: repülőterek, légvédelmi létesítmények és egyéb katonai célpontok megsemmisítésével foglalkoztak, melynek következtében a gyalogos egységek az ország belseje felé masírozhattak.
Február
Az orosz csapatok gyorsan elérik Kijev külvárosát, de a főváros és más északkeleti városok elfoglalására tett kísérleteik kemény ellenállásba ütköznek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a főhadiszállása előtt rögzített egy videót, hogy megmutassa, marad és továbbra is ő irányít.
A legendává vált kígyó-szigeti támadás is ekkor esett meg: „Orosz hadihajó, b@szódj meg!” – mondták a Kígyó-sziget hős katonái, mielőtt az orosz hadihajó tüzet nyitott a szigetet védő 13 katonára.
Március
Március elejére nagyjából körvonalazódtak a frontvonalak. Oroszország teljesen ellenőrzése alá vonta délen Herszon városát. Ezután a régió többi részén is előrenyomultak és megszállták a szomszédos Zaporizzsja régió nagy részét, ahol Európa legnagyobb atomerőműve is található.
Március 16-án Oroszország csapást mér a stratégiai fontosságú Mariupol kikötőváros egyik színházára, ahol civilek húzták meg magukat, és a háború egyik leghalálosabb támadásában több száz ember halálát okozza.
Mindeközben az orosz hadsereg egy másik része Kijev közelében rekedt. Konvojaik a fővárosba vezető autópályákon kényszerültek megállni, ezzel könnyű célponttá váltak az ukrán tüzérség számára. Március 29-ére az orosz vezetés megkezdte kivonni csapatait a főváros környezetéből, ám nem az ott tapasztalt kemény ellenállást, hanem a keleti ipari központra, a Donbaszra összpontosítást nevezték meg okként.
Április
Az orosz csapatok kivonultak Kijev környékéről, a megszállt területek felett Ukrajna visszaszerzi az irányítást.
Bucsa városának utcáin civilek százainak holttestét fedezték fel tömegsírokban. A holtakon kínzás nyomait találták, a világ vezetői pedig azonnali felelősségre vonást sürgettek Oroszországgal szemben a háborús bűnökért.
Április 9-én a keleti Kramatorszk város egyik vasútállomására mért orosz rakétacsapás 52 civilt ölt meg és több mint 100-at megsebesített. Eközben az Azovi-tengeren fekvő Mariupolért heves harcok dúlnak, és az orosz légicsapások és tüzérségi bombázások a város nagy részét romhalmazzá teszik.
Mariupol városást szinte a földdel tették egyenlővé az orosz bombázások / Fotó: Northfoto
Április 13-án a Moszkva rakétacirkálót, az orosz Fekete-tengeri llotta zászlóshajóját ukrán rakéták találják el, és másnap elsüllyedt, ami az oroszok nemzeti büszkeségén komoly csorbát ejtett.
Május
A mariupoli védők teljesen visszaszorultak és az Azovsztal acélgyár ipari központjában húzták meg magukat. A közel három hónapig tartó véres ostrom után az ukrán csapatok megadták magukat az orosz erőknek.
Az azovi csapatok legyőzésével az oroszok teljesen bekebelezték Mariupolt, amivel elvágták az ukránokat az Azovi-parttól, valamint a maguk számára Oroszországtól egészen a Krímig tartó szárazföldi folyosót hoztak létre.
Megszületett az ítélet egy fiatal orosz katona esetében, akit elsőként állítottak bíróság elé háborús bűn elkövetése miatt. Vagyim Sisimarin harckocsizóra életfogytig tartó börtönbüntetést szabott ki az ukrán ítélőtábla, amiért agyonlőtt egy fegyvertelen ukrán civilt az északkelet-ukrajnai Csupahivka faluban.
Még ebben a hónapban Finnország és Svédország is benyújtotta a NATO-hoz való csatlakozási kérelmét.
Június
Nagy mennyiségű nyugati fegyver érkezett Ukrajnába. Az Egyesült Államok többek között HIMARS rakétavetőket is küldtek az ukrán katonák részére.
Július
Július 22-én Oroszország és Ukrajna Törökország és az ENSZ közvetítésével megegyeztek az ukrán fekete-tengeri kikötőkben elakadt gabonaszállítmányok felszabadításáról, ezzel véget vetve a globális élelmezésbiztonságot fenyegető helyzetnek.
Július 29-én rakétacsapás éri az Oroszország által ellenőrzött keleti Olenivka város egyik börtönét, ahol Mariupolban fogságba esett ukrán katonákat tartottak fogva: legalább 53-an meghaltak. Ukrajna és Oroszország egymást vádolja a támadásért.
Augusztus
Augusztus 9-én támadás ért egy krími légi támaszpontot. A területen, amely 2014-ig Ukrajnához tartozott, az orosz hadsereg egyik fontos légibázisa volt. Sokáig nem lehetett biztosra venni, hogy az ukránok hajtották végre a támadást.
Video of the explosions at Saki Airbase in Crimea. https://t.co/zLUtyx4PI7 pic.twitter.com/wvBAboSPmC
— Rob Lee (@RALee85) August 9, 2022
Egy héttel később további támadások értek egy ottani alállomást és lőszerraktárakat, jelezve, hogy a Moszkvához csatolt fekete-tengeri félsziget sebezhető. A helyszínt Oroszország a háború fő ellátási központjaként használta. Az ukrán katonai vezetés később elismerte, hogy a Krím elleni támadásokat a kijevi erők indították.
Augusztus 20-án Darja Dugina, Alekszandr Dugin orosz nacionalista ideológus lánya meghal egy Moszkva melletti autóbomba-robbanásában, amelyet az orosz hatóságok Ukrajnának tulajdonítanak.
Szeptember
Szeptember 6-án az ukrán erők meglepetésszerű ellentámadást indítottak az északkeleti Harkiv régióban, ezzel arra kényszerítve az orosz erőket, hogy visszavonuljanak a hónapok óta birtokolt területekről. Ukrajna közlése szerint több mint 3000 négyzetkilométert vett vissza az orosz hadseregtől.
Szeptember vége felé az oroszok sok veszteséget könyvelhettek el, míg az ukrán előrenyomulás tartósnak bizonyult. Putyin nagy bejelentésre készült, melytől sokan azt várták, az orosz vezető hivatalosan is háborúnak minősíti az ukrajnai konfliktust, ám ehelyett az orosz elnök elrendelte 300 000 tartalékos mozgósítását, ami igencsak népszerűtlen lépés volt saját hazájában is. Ezrek vonultak az utcára tiltakozni, valamint rengeteg orosz férfi hagyta el az országot.
Ezzel egy időben Oroszország sietve népszavazásokat rendezett Ukrajna Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régióiban arról, hogy Oroszország részévé váljanak-e. A szavazásokat Ukrajna és a Nyugat széles körben csalásként utasította el. Az oroszok által közzétett adatok szerint a lakosság megszavazta a csatlakozást az Orosz Föderációhoz és szeptember 30-án Putyin egy kremlbeli ünnepségen aláírta a négy régió annektálására vonatkozó dokumentumokat.
Október
Október 8-án felrobbant a híd, ami a Krímet az orosz szárazfölddel kötötte össze.
Newest video, Kerch bridge 🌉 pic.twitter.com/hoA2tjeJvk
— M|§F|T 🇺🇸🇺🇦 (@am_misfit) October 8, 2022
Az oroszok először azt mondták, egy teherautó robbant fel és egy vasúti szerelvény, ami üzemanyagot szállított, valamint, hogy nincs halálos áldozat, de azóta kiderült, hogy legalább hárman meghaltak, a vonat több, üzemanyagot szállító kocsija is felrobbant, a híd egy része pedig leszakadt.
Oroszország válaszul rakétacsapásokat mért Ukrajna erőműveire és más kulcsfontosságú infrastruktúrára. Az október 10-i első támadási hullám után a sortűz az ezt követő hónapokban is rendszeresen folytatódott, ami országszerte áramkimaradásokat és áramszűkítést eredményezett.
November
November 9-én Oroszország bejelentette, hogy az ukrán ellentámadás hatására visszavonul Herszon városából. Ezzel a megszálló erők feladták az egyetlen regionális központot, amelyet Moszkva el tudott foglalni.
A bejelentés nem sokkal azután érkezett, hogy az orosz média azt közölte: Herszon helyettes vezetője, Kirill Sztremuszov autóbalesetben életét vesztette. A herszoni megszállás egyik kulcsfigurájának tartották, és mindössze hat napja figyelmeztetett arra, hogy „nagy valószínűséggel” az orosz erőknek át kell kelniük a keleti partra.
November 15-én a világ lélegzetvisszafojtva figyelte az eseményeket, hiszen egy eltévedt rakéta Lengyelország keleti részén csapódott be – a NATO területén –, két ember életét kioltva.
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=167136052668145&set=a.155196083862142&type=3
Az ötödik cikkely értelmében, ha bármely NATO-tagállamot támadás ér, az egész szövetség a védelmére kel. Mint kiderült, egy eltévedt ukrán légvédelmi rakéta csapódott be az ország területére, ám Lengyelország úgy vélte, teljes egészében Oroszországot terheli a felelősség a történtekért.
December
December 5-én az orosz hadsereg úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna drónokkal célba vett két, nagy hatótávolságú bombázógép bázisát, mélyen orosz területen belül.
Kursk is on fire!
Your air defense is terrified! pic.twitter.com/f0WB8VfLQs
— Saint Javelin (@saintjavelin) December 6, 2022
A hónap folyamán sor került még egy támadásra Oroszország belterületén, ami egyértelműen megmutatta: a háborúban megnőtt a tét.
December 21-én Volodimir Zelenszkij – a háború kezdete óta első külföldi útjaként – az Egyesült Államokba látogatott, ahol először találkozott Joe Biden elnökkel a Patriot légvédelmi rakétarendszerek és más fegyverek biztosítása érdekében, illetve felszólalt a kongresszusban.
Zelenszkij és Joe Biden első találkozása az Egyesült Államokban / Fotó: Northfoto
2023. január
Az új év első napján több tucat frissen mozgósított orosz katona veszítette életét egy ukrán rakétatámadás következtében. Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy 89 katona halt meg, míg ukrán tisztviselők több százra teszik a halálos áldozatok számát.
Január 5-én az oroszok egyoldalú fegyverszünetet rendeltek el az ortodox karácsony napjára.
Oroszország január 12-én bejelentette, hogy a sóbányászvárost, Szoledart elfoglalták, bár Kijev csak napokkal később ismerte el, hogy elveszítették a várost.
Január 14-én, amikor Oroszország újabb csapáshullámot indított Ukrajna energetikai létesítményei ellen, egy orosz rakéta egy lakóházba csapódott Dnyipro városában, 45 ember halálát okozva.
A hónap végén a nyugati országok egymás után jelentették be, milyen harckocsikat küldenek az ukrán seregnek. A németek sokáig hezitáltak, de megtört a jég: maga Olaf Scholz kancellár jelentette be, hogy az első körben 14 harckocsival segítik az ukránokat.
2023. február
A harcok máig nem csillapodtak le. A fronton minden nap százával hullanak el a katonák mindkét oldalon. Az ENSZ nyilatkozatot adott ki a háború polgári áldozatairól, amely szerény becslés szerint 7 199 halottat és 11 756 sebesültet jelent.
Joe Biden váratlanul és bejelentés nélkül érkezett Kijevbe, ahol ismét találkozott Volodimir Zelenszkijjel. Az amerikai elnök ezután Lengyelországba látogatott, ahol a NATO keleti szárnyának szövetségeseivel konzultált.
Február 21-én, – miközben az amerikai elnök Varsóban tárgyalt – Vlagyimir Putyin beszédet intézett a nemzetéhez, amelyben szóba került a háború, az uniós szankciók és a nyugati világ „hanyatlása” is. Bejelentette: Oroszország felfüggeszti részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz–amerikai Új START megállapodásban.
Fotó: Ripost
Forrás: Blikk / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
