A magyar átlagkeresethez képest a kétszobás albérlet már olyan luxus, mint lassan a rakott krumpli – mutatjuk, mi a helyzet a többi uniós országban

Az egy meglehetősen derűlátó feltételezés, miszerint a 25-30 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező generáció jelenleg a hazai nettó átlagbért kézhez is kapja, de tegyük fel, hogy igaz. Ezt a kereseti szintet vettük alapul az összehasonlításhoz, mivel ezt az adatot minden ország statisztikai hivatala közzéteszi havi és éves tekintetben. Mi Portugáliát, Lengyelországot, Spanyolországot, Olaszországot, Franciaországot, Németországot, Luxemburgot és Szlovákiát hasonlítottuk össze Magyarországgal főváros és vidék tekintetében.

Ami a külföldi éves és havi átlagkeresetet jelenti:

A táblázatban szereplő adatokat az Eurostat tette közzé 2022 végén és a 2021-re vonatkozó számokat tartalmazza. A tavalyi összesített adattáblát a hivatal még nem osztotta meg. Az itt szereplő bruttó éves átlagbéreket az EU-s intézmény másként számolja, mint a KSH. Az alábbi információ a nemzeti számlák és a munkaerő-felmérés (LFS) adatainak összevetéséből származik. (Megjegyzés: A nemzeti számlák az adott ország gazdasági tevékenységét összefoglaló olyan makrogazdasági statisztikai számlarendszer, amely a forrásokat veti össze a felhasználásukkal.)

Még egyet csavartak a nemzetközi szervezetnél az adatokon, mivel a kiigazított átlagos éves bruttó bevételt úgy adták meg, hogy a részmunkaidős béreket is figyelembe vették a teljes munkaidős foglalkoztatás mellett.

(Az előbbi számok és a KSH számai között magyar viszonylatban mintegy 10% különbség figyelhető meg, amelyet jelen esetben elengedtünk.)

Magyarország az előbbi táblázatban sereghajtó lenne, de nem nálunk a legrosszabb a helyzet az EU-ban, hanem Bulgáriában. Fej-fej mellett haladunk Szlovákiával és Romániával. Az unió országait summázva az átlagkereset 2022-ben havi bruttó 2570 euró volt, azaz 960338 Ft.

A KSH adatai szerint 2022 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 581.900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 400.300 forint volt. Tavalyi éves átlagban a bruttó átlagkereset 515.800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 355.300 forintot ért el. A bruttó átlagkereset 17,5, a nettó átlagkereset 18,2%-kal magasabb volt, mint 2021-ben.

Az alábbiakban kiszámoltuk, a 2021-es adatokhoz képest milyen bruttó-nettó átlagbérre számítanak 2023-ban az egyes uniós tagállamok. A bevétel-gyarapodás mértékét országonként a hivatalos statisztikai adatokból és prognózisokból nyertük:

Albérletdíjak Magyarországon és Európa-szerte

Az ingatlan.com statisztikai adatai szerint, ahogy már korábban többször is megírtuk:

• A decemberi csökkenés után januárban havi összevetésben országos szinten 1,7 százalékkal nőtt a KSH-ingatlan.com lakbérindex értéke, Budapesten pedig 2,1 százalékos emelkedés történt.
• Éves szinten a bérleti díjak országosan 20 százalékkal, a fővárosban 22 százalékkal kerültek feljebb. Ugyanakkor a 2020 januári rekordszintekhez képest reálértéken országosan 13, Budapesten 15 százalékos csökkenésről van szó.

Albérletárak 2023 februárjában országos és fővárosi viszonylatban / Fotó: Blikk/Ingatlan.com

• Február közepén a kínálatban szereplő albérleteket nézve a vármegyeszékhelyek közül Veszprém, Debrecen, Győr, Székesfehérvár és Szombathely volt a legdrágább, ezekben a városokban 150-152 ezer forint volt az átlagos bérleti díj.
• A fővárosban V., a II. és az I. kerületben a legmagasabbak a bérleti díjak, havi 250-330 ezer forintért kínálják a tulajdonosok a kiadó lakóingatlanokat. A legolcsóbb kerületekben viszont feleennyiért lehet albérletet találni.

Az ingatlan.com aktuális hirdetéseit böngészve kiderült, Nyíregyházán a két szobás, 48-60 négyzetméteres, berendezett lakások ára havi 130000 forinttól kezdődik, Szegeden ugyanez már 100000 forintért bérelhető, Székesfehérváron is minimum 130000 forintot kérnek el a tulajdonosok havonta, Kecskeméten ugyanúgy, mint a „hírös városban”, 100000 forintot kóstál a legolcsóbb albérlet a kategóriában. Veszprém az árak tekintetében „Nyíregy” és „Fehérvár” drágább táborát erősíti, míg Salgótarján, Pécs, és Zalaegerszeg az olcsóbb kategóriába tartoznak.

Összehasonlítva a 2022-es évi nettó hazai átlagkeresetet az aktuális havi albérlet díjakkal, kiderül, Magyarországon megyei jogú várostól függően (100 ezer forintos szintnél) a lakhatás költsége a zsebre tett fizetés mintegy 28,14%-át, de akár (130 ezres szintnél) 36,58%-át is elviheti.

Ugyanez Budapesten, egy belvárosi, például V. kerületi lakás esetében, amely minimum 175000 forintba kerül minden hónapban, a hazai átlagos bevétel csak nem felét, pontosan a 49,25%-át legalább eléri. Természetesen, igazuk van azoknak, akik azt mondják, nem muszáj a belvárosban élni, méltányosabb áron találunk otthonra a külső kerületekben. A külvárosi, IV. vagy XVI. kerületi „albik” 150000 Ft-nál kezdődnek, valóban jelentős a különbözet, de az arány (bérleti díj/nettó átlagkereset) még így is jelentős, 42,21%.