Hónapról hónapra kevesebbet érnek a fizetések, és az infláció még mindig felszálló ágban van Magyarországon. Egyre kevesebbre futja a családoknak, ráadásul, akik albérletben laknak, még rosszabb helyzetbe kerültek: a lakhatás költségei viszik el a keresetük tetemes részét. Megnéztük, hogy ehhez képest az Európai Unió többi országában a havi átlagkereset mekkora részét teszi ki az albérletek díja.
Az egy meglehetősen derűlátó feltételezés, miszerint a 25-30 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező generáció jelenleg a hazai nettó átlagbért kézhez is kapja, de tegyük fel, hogy igaz. Ezt a kereseti szintet vettük alapul az összehasonlításhoz, mivel ezt az adatot minden ország statisztikai hivatala közzéteszi havi és éves tekintetben. Mi Portugáliát, Lengyelországot, Spanyolországot, Olaszországot, Franciaországot, Németországot, Luxemburgot és Szlovákiát hasonlítottuk össze Magyarországgal főváros és vidék tekintetében.
Ami a külföldi éves és havi átlagkeresetet jelenti:
A táblázatban szereplő adatokat az Eurostat tette közzé 2022 végén és a 2021-re vonatkozó számokat tartalmazza. A tavalyi összesített adattáblát a hivatal még nem osztotta meg. Az itt szereplő bruttó éves átlagbéreket az EU-s intézmény másként számolja, mint a KSH. Az alábbi információ a nemzeti számlák és a munkaerő-felmérés (LFS) adatainak összevetéséből származik. (Megjegyzés: A nemzeti számlák az adott ország gazdasági tevékenységét összefoglaló olyan makrogazdasági statisztikai számlarendszer, amely a forrásokat veti össze a felhasználásukkal.)
Még egyet csavartak a nemzetközi szervezetnél az adatokon, mivel a kiigazított átlagos éves bruttó bevételt úgy adták meg, hogy a részmunkaidős béreket is figyelembe vették a teljes munkaidős foglalkoztatás mellett.
| ország | évi bruttó átlagbér | évi nettó átlagbér | havi nettó átlagbér forintban |
| Portugália | 19301 euro | 13567 euro | 405336 forint |
| Lengyelország | 14431 euro | 10167 euro | 303756 forint |
| Spanyolország | 28184 euro | 22118 euro | 660812 forint |
| Olaszország | 29951 euro | 19915 euro | 594993 forint |
| Franciaország | 40135 euro | 31305 euro | 935289 forint |
| Németország | 44404 euro | 24454 euro | 730604 forint |
| Luxemburg | 72247 euro | 42698 euro | 1275673 forint |
| Szlovákia | 16162 euro | 11244 euro | 335933 forint |
| Magyarország | 12618 euro | 8390 euro | 258691 forint |
(Az előbbi számok és a KSH számai között magyar viszonylatban mintegy 10% különbség figyelhető meg, amelyet jelen esetben elengedtünk.)
Magyarország az előbbi táblázatban sereghajtó lenne, de nem nálunk a legrosszabb a helyzet az EU-ban, hanem Bulgáriában. Fej-fej mellett haladunk Szlovákiával és Romániával. Az unió országait summázva az átlagkereset 2022-ben havi bruttó 2570 euró volt, azaz 960338 Ft.
A KSH adatai szerint 2022 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 581.900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 400.300 forint volt. Tavalyi éves átlagban a bruttó átlagkereset 515.800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 355.300 forintot ért el. A bruttó átlagkereset 17,5, a nettó átlagkereset 18,2%-kal magasabb volt, mint 2021-ben.
Az alábbiakban kiszámoltuk, a 2021-es adatokhoz képest milyen bruttó-nettó átlagbérre számítanak 2023-ban az egyes uniós tagállamok. A bevétel-gyarapodás mértékét országonként a hivatalos statisztikai adatokból és prognózisokból nyertük:
| ország / város | havi nettó átlagfizetés 2021-ben (Eurostat) | ennyivel nőtt a havi kereset 2021-ről 2022-re | becsült havi nettó átlagbér 2022-ben | ennyivel nőhet a havi kereset 2022-ről 2023-ra | becsült havi nettó átlagbér 2023-ban |
| Portugália | 405336 forint | 6,2% | 430466 forint | 2,8% | 442519 forint |
| Lengyelország | 303756 forint | 10,3% | 335042 forint | 13,5% | 380272 forint |
| Spanyolország | 660812 forint | 2,78% | 679182 forint | 3,6% | 703632 forint |
| Olaszország | 594993 forint | 6% | 630692 forint | 3,9% | 655288 forint |
| Franciaország | 935289 forint | 3,1% | 964282 forint | 2,5% | 988389 forint |
| Németország | 730604 forint | 2,3% | 752522 forint | 2,3% | 769830 forint |
| Luxemburg | 1275673 forint | 6% | 1352213 forint | 2,5% | 1386018 forint |
| Szlovákia | 335933 forint | 7,8% | 362135 forint | 9,4% | 396175 forint |
| Magyarország | 258691 forint | 18,2% | 305772 forint | 18,7% | 362952 forint |
Albérletdíjak Magyarországon és Európa-szerte
Az ingatlan.com statisztikai adatai szerint, ahogy már korábban többször is megírtuk:
- A decemberi csökkenés után januárban havi összevetésben országos szinten 1,7 százalékkal nőtt a KSH-ingatlan.com lakbérindex értéke, Budapesten pedig 2,1 százalékos emelkedés történt.
- Éves szinten a bérleti díjak országosan 20 százalékkal, a fővárosban 22 százalékkal kerültek feljebb. Ugyanakkor a 2020 januári rekordszintekhez képest reálértéken országosan 13, Budapesten 15 százalékos csökkenésről van szó.
Albérletárak 2023 februárjában országos és fővárosi viszonylatban / Fotó: Blikk/Ingatlan.com
- Február közepén a kínálatban szereplő albérleteket nézve a vármegyeszékhelyek közül Veszprém, Debrecen, Győr, Székesfehérvár és Szombathely volt a legdrágább, ezekben a városokban 150-152 ezer forint volt az átlagos bérleti díj.
- A fővárosban V., a II. és az I. kerületben a legmagasabbak a bérleti díjak, havi 250-330 ezer forintért kínálják a tulajdonosok a kiadó lakóingatlanokat. A legolcsóbb kerületekben viszont feleennyiért lehet albérletet találni.
Az ingatlan.com aktuális hirdetéseit böngészve kiderült, Nyíregyházán a két szobás, 48-60 négyzetméteres, berendezett lakások ára havi 130000 forinttól kezdődik, Szegeden ugyanez már 100000 forintért bérelhető, Székesfehérváron is minimum 130000 forintot kérnek el a tulajdonosok havonta, Kecskeméten ugyanúgy, mint a „hírös városban”, 100000 forintot kóstál a legolcsóbb albérlet a kategóriában. Veszprém az árak tekintetében „Nyíregy” és „Fehérvár” drágább táborát erősíti, míg Salgótarján, Pécs, és Zalaegerszeg az olcsóbb kategóriába tartoznak.
Összehasonlítva a 2022-es évi nettó hazai átlagkeresetet az aktuális havi albérlet díjakkal, kiderül, Magyarországon megyei jogú várostól függően (100 ezer forintos szintnél) a lakhatás költsége a zsebre tett fizetés mintegy 28,14%-át, de akár (130 ezres szintnél) 36,58%-át is elviheti.
Ugyanez Budapesten, egy belvárosi, például V. kerületi lakás esetében, amely minimum 175000 forintba kerül minden hónapban, a hazai átlagos bevétel csak nem felét, pontosan a 49,25%-át legalább eléri. Természetesen, igazuk van azoknak, akik azt mondják, nem muszáj a belvárosban élni, méltányosabb áron találunk otthonra a külső kerületekben. A külvárosi, IV. vagy XVI. kerületi „albik” 150000 Ft-nál kezdődnek, valóban jelentős a különbözet, de az arány (bérleti díj/nettó átlagkereset) még így is jelentős, 42,21%.
Az eddigiekből kiderült, Budapesten drága az élet, főként az egyetemisták és a pályakezdők számára. A KSH 2022-es adatai szerint így alakult a bruttó-nettó havi átlagkereset korosztályonként:
- 20 év alattiak: bruttó 304217 Ft – nettó 202304 Ft
- 20-29 év: bruttó 442654 Ft – nettó 294364 Ft
- 30-39 év: bruttó 550635 Ft – nettó 366172 Ft
- 40-49 év: bruttó 555903 Ft – nettó 369675 Ft
- 50-59 év: bruttó 506687 Ft – nettó 336946 Ft
Ahhoz tehát, hogy egy ember megengedhessen magának egy budapesti, belvárosi kétszobás lakást, átlagban annyit kell minimum keresnie, mint a statisztika szerinti legalább 30 éves, 5-10 éves szakmai tapasztalattal rendelkező dolgozók. Ám ebben az idilli fantáziában ugyanúgy siralmas a helyzet, mivel a bevétele felét lakhatásra költi. Az ingázás pedig sehogy nem éri meg, ahogy ezt egy korábbi cikkünkben kifejtettük.
Így alakul a lakhatás és a kereset függvénye külföldön és Magyarországon
A korábbi táblázatban sorra vett 8 országot vettük lajstromba újra. Egy-egy nagy város és a fővárosok albérlet díjait vizsgáltuk meg: kétszobás, 48-60 négyzetméteres, berendezett lakás havi bérleti díját kerestük meg helyi ingatlan-hirdetés oldalakon, és a legolcsóbbat választottuk ki minden esetben és megnéztük, hogy az adott ország nettó átlagbérének hány százalékát fizetik ki rá a bérlők.
Előre vettük a vidéki nagyvárosi árakat
Meglepő, de igaz, Németország-Köln bizonyult a legolcsóbbnak a felsorolásban 187376 forintos minimummal és 24%-os aránnyal az átlagkeresethez viszonyítva. Ezt Franciaország-Nizza követte 318540 forintos havi díjjal, amely a bérlő átlagos bevételének közel harmadát, 32%-át teszi ki.
Egy magyarországi, nagyvárosi albérlet általában 130000 Ft-ot kóstál – ez a magyar nettó átlagbér 36 százaléka. Ezt a luxemburgi, vidéki ingatlanok tetőzik 562130 forintos minimummal, amely 42%-a bérnek. De csak az átlagbérhez viszonyított arányát tekintve. Egyébként Luxemburg a legdrágább.
Lengyelországban, Krakkóban havonta 167732 forintra rúgnak a kétszobások (44%), ezt csak bolhányival előzi meg az olaszok gyöngyszeme, Milánó kínálata 281065 forintos padlóval (43%). Az ezüst érmes a portugál Porto, ott 243438 Ft-ért adják át a kulcsokat (55%), Kassán, Szlovákiában pedig – a dobogó legfelső fokán – 206114 Ft havonta a lakhatási költség, amely példátlan – 57%-os költséghányadot jelent a 2023-as becsült átlagbérre.
Az egyes európai nagy városok (nem fővárosok) havi albérlet díjai és azok hányada a havi nettó átlagkereset viszonylatában
| ország / város | havi nettó átlagfizetés 2021-ben (Eurostat) | ennyivel nőtt a havi kereset 2021-ről 2022-re | becsült havi nettó átlagbér 2022-ben | ennyivel nőhet a havi kereset 2022-ről 2023-ra | becsült havi nettó átlagbér 2023-ban | két szobás lakás bérleti díja | havi lakbér és nettó bér hányada |
| Portugália / Porto | 405336 forint | 6,2% | 430466 forint | 2,8% | 442519 forint | 650 euro / 243438 Ft | 55% |
| Lengyelország / Krakkó | 303756 forint | 10,3% | 335042 forint | 13,5% | 380272 forint | 2100 PL / 167732 Ft | 44% |
| Spanyolország / Barcelona | 660812 forint | 2,78% | 679182 forint | 3,6% | 703632 forint | 900 euro / 337278 Ft | 48% |
| Olaszország / Milano | 594993 forint | 6% | 630692 forint | 3,9% | 655288 forint | 750 euro / 281065 Ft | 43% |
| Franciaország / Nizza | 935289 forint | 3,1% | 964282 forint | 2,5% | 988389 forint | 850 euro / 318540 Ft | 32% |
| Németország / Köln | 730604 forint | 2,3% | 752522 forint | 2,3% | 769830 forint | 500 euro / 187376 Ft | 24% |
| Luxemburg | 1275673 forint | 6% | 1352213 forint | 2,5% | 1386018 forint | 1500 euro / 562130 Ft | 42% |
| Szlovákia / Kassa | 335933 forint | 7,8% | 362135 forint | 9,4% | 396175 forint | 550 euro / 206114 Ft | 57% |
| Magyarország / vidéki nagyváros | 258691 forint | 18,2% | 305772 forint | 18,7% | 362952 forint | 130000 Ft | 36% |
Az egyes európai fővárosok albérlet-helyzete
A fővárosok viszonylatában Lisszabon bizonyult a legdrágábbnak a lakhatás szempontjából, mivel a 2023 becsült átlagos nettó fizetés akár 67%-át is elérheti egy berendezett, kétszobás lakás bérlése. Itt hozzá kell tenni, hogy Portugáliában óriási különbség van a Lisszaboni és a vidéki átlagkereset között: más városokban 1269 euró körül mozog az átlagos bevétel havonta, Lisszabonban a munkavállalók többnyire 1416 euró körül visznek haza, de az átlagbér itt amúgy szinte háromszorosa, mintegy 3755 euró.
Hasonló jelenség természetesen minden országban megfigyelhető, nem egyedi a portugál eset. Nem hiába költöznek a vidéki fiatalok a fővárosba a jobb kereseti lehetőség reményében.
Pozsony lett a második legdrágább a lakásárak és a kereset arányában 61%-kal, ezt követik harmadik helyen a budapesti, belvárosi ingatlanárak, amelyek a fizetések 48%-át, csak nem felét teszik ki. A párizsi (45%) bérlendő lakások szintén majdnem fele annyiba kerülnek, mint egy fél havi bér. Ezt Luxemburg (39%) követi, majd Madrid (37%), Budapest külváros (36%), Róma (34%), és Varsó (32%) zárja a sort a legolcsóbb verzió előtt.
Az egyes európai fővárosok havi albérlet díjai és azok hányada a havi nettó átlagkereset viszonylatában
| ország / város | becsült havi nettó átlagbér 2023-ban | két szobás lakás bérleti díja | havi lakbér és nettó bér hányada |
| Portugália / Lisszabon | 442519 forint | 800 euro / 299271 Ft | 67% |
| Lengyelország / Varsó | 380272 forint | 1500 PL / 119945 Ft | 32% |
| Spanyolország / Madrid | 703632 forint | 700 euro / 261862 Ft | 37% |
| Olaszország / Róma | 655288 forint | 600 euro / 224453 Ft | 34% |
| Franciaország / Párizs | 988389 forint | 1200 euro / 448906 Ft | 45% |
| Németország / Berlin | 769830 forint | 550 euro / 205748 Ft | 27% |
| Luxemburg | 1386018 forint | 1450 euro / 542429 Ft | 39% |
| Szlovákia / Pozsony | 396175 forint | 650 euro / 243157 Ft | 61% |
| Magyarország / Budapest belváros | 362952 forint | 175000 Ft | 48% |
| Magyarország / Budapest külváros | 362952 forint | 130000 Ft | 36% |
A szomorkás magyar valóság
A hazai elkeseredett hangulatért nem csak a borsos lakhatási költség a felelős, hanem az élelmiszerárak robbanása, az energiaválság és sok más tényező. A Gazdasági Versenyhivatal nem rég például eljárást indított, ugyanis a 44 százalékos élelmiszeráremelkedés nagyon magas, ami mögött akár profitinfláció és kartellezés húzódhat. Addig, míg az infláció szabadon szárnyal, nem csak egy tányér rakott krumpli számít luxusnak, hanem egy kétszobás lakás bérlése is. A mamahotel többé nem ciki; az autót lassan babettára cseréljük, és a szabolcsi alma lesz az új magyar narancs.
Fotó: Pixabay
Forrás: Blikk / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
