Budapest — Agyi vérrög keletkezhet a koronavírus elleni AstraZeneca-oltás után? A közelmúltban több országban is találtak összefüggést a súlyos, esetenként halálos trombózisok és az idehaza is beadott mintegy 700 ezer darab, brit–svéd fejlesztésű vakcina között, így több uniós országban fel is függesztették az oltóanyag használatát.
A férfi, miután konzultált az orvosával, nem tartja kizártnak, hogy betegségéhez köze van az oltásnak, s azt kéri, a gyártó céggel közösen vizsgálják az esetét, s ha úgy adódik, kártérítésre is igényt tart. Sőt, ha kell, peres útra tereli az ügyet. Az esélyeit növeli egy friss hír, miszerint egy 30 éves nőnek a bíróság kártérítést ítélt meg a napokban Dániában, mivel a januári beoltását követően az agyában és a májában is vérrög képződött, bizonyítható módon az AstraZenecától. Így ő az első, aki ezen a címen elégtételt kaphat.
– Február 11-én és március 11-én kaptam meg az oltásaimat az AstraZenecából. Május 2-án pedig vérrög képződött a szervezetemben, melynek során agyi infarktus alakult ki. A szövetelhalás a beszédközpontot érintette, a beszédképességem erősen megromlott – mondta a pilóta. Szabolcs az egyhetes kórházi tartózkodásból hazatérve levelet írt a gyógyszergyártó cég magyar képviseletének, miután agyi infarktusát követően repülőorvosi engedélyét véglegesen bevonták, így hivatásáról le kell mondania. – Közöltem a céggel, szeretném megtudni, hogy az oltásuk okozhat-e ilyesmit. Nem sokkal később felhívtak, kikérdeztek, és azt ígérték, hogy továbbítják a panaszomat. Ám semmi nem történt, így újabb levelet írtam, jelezve, hogy kész vagyok a bírósághoz is fordulni, arra pedig egy hosszú válaszlevél érkezett.
„Az Ön által bejelentett mellékhatásokat továbbítottuk a felelős részlegre. Ezt a gyógyszert »feltételes jóváhagyással« engedélyezték, (…) az Európai Gyógyszerügynökség szükség esetén módosítja az alkalmazási előírást” – írták, majd a betegtájékoztatót mellékelték. A levél végén pedig ez állt: „Elnézését kérjük, hogy nem tudunk további segítséget nyújtani Önnek.”
A Blikk megkérdezte az AstraZeneca hazai képviseletét az esetről. Azt írták, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerint nem mutatható ki a vakcinához köthető kockázat a vérrögképződéssel kapcsolatban általánosságban, de valószínűsítik az összefüggést egy nagyon ritka (100 000-250 000 oltásra 1 eset gyakoriságú), alacsony vérlemezkeszám mellett kialakuló speciális trombózisos eseménnyel kapcsolatban. Ugyanakkor egyik hatóság sem azonosított speciális kockázati tényezőket (mint például nem vagy életkor).
A négy gyermekét nevelő Szekeres Szabolcs úgy véli, hogy a gyógyszercég valójában nem akar az ügyével foglalkozni.
– Reggel még tudok lassú tempóban, akadozva beszélni, ám délutánra, estére teljesen elfáradok. Nagyon nehéz ezt feldolgozni, hogy a repülő oktatói munkámat végleg elvesztettem – árulta el a férfi.
Minimális kockázat?
Georgy Genov, az EMA vakcinabiztonságért felelős bizottságának vezetője a közelmúltban elmondta, hogy idén május 27-ig 316 olyan esetet jegyeztek fel az Európai Gazdasági Térség területén, melynek során az AstraZeneca-vakcina beadását követően vérrögképződés történt. Ám összesen 19 millió dózist adtak be eddig, vagyis a mellékhatás kockázata elenyésző.
Forrás: Blikk.hu
