A NASA főnöke riadót fújt, mert fél, hogy Kína hódítóként akar megjelenni a Holdon

Dátum:

A NASA vezetője attól tart, hogy Kína saját területének követelheti a Holdat, és megakadályozhatja, hogy az USA újra leszálljon oda. Erre a következtetésre részben abból jutott, ahogyan az ázsiai nagyhatalom a földi érdekövezeteiben viselkedik.

„Tény, hogy űrversenyben vagyunk” – mondta Bill Nelson, a NASA igazgatója a Politico magazinnak adott interjúban. „És az is igaz, hogy jobb, ha vigyázunk, nehogy ők (Kína) tudományos kutatás ürügyén eljussanak egy helyre a Holdon. És az sem kizárt, hogy azt mondják: Maradjatok távol, mi vagyunk itt, ez a mi területünk” – tette hozzá. A NASA és az űrhadviseléssel foglalkozó katonák tehát nyíltan aggódnak amiatt, hogy a kínai tajkonauták is megvethetik lábukat a Holdon, méghozzá az amerikai vagy szövetséges asztronauták előtt.

A Hold sötét oldala

Nelsont 2021-ben nevezte ki Joe Biden elnök az amerikai űrügynökség vezetői posztjára, azaz egy olyan időszakban, amikor Kína űrbéli jelenléte már masszívan nőtt. Ezt jól mutatja, hogy 2019-ben a Csang’o–4 szondával elsőként kutatta fel a Hold túlsó oldalát.

Nelson szerint azonban Kína azt tervezheti, hogy kisajátítja a Hold felszínének nyersanyagokban gazdag helyeit. Ezután megpróbálhatná megakadályozni, hogy az Egyesült Államok és más országok holdi bázisokat létesítsenek és más tevékenységeket folytassanak ott. „Jobb, ha vigyázunk!” – figyelmeztetett. „Aki ebben kételkedik, nézze meg, mit tettek a Spratly-szigetekkel” – mondta a Politicónak.

A Spratly-szigetek egy vitatott földdarab a Dél-kínai-tengeren. Peking magának követeli a szigetcsoport tulajdonjogát, és fegyverraktárként használja. Azt beszélik, hogy a szigeteken lévő építmények elég nagyok ahhoz, hogy ballisztikus rakétakilövő állomásoknak adjanak otthont.

Miután ötven évig viszonylag érintetlenül maradt, a Hold mostanra nagyon vonzó célponttá vált mind az USA, mind Kína számára. Úgy vélik, hogy egy holdi bázis kiindulópontként szolgálhatna további felfedező és tudományos küldetésekhez a Naprendszerben.

A NASA Artemis programjának célja, hogy 2024-re embereket juttasson vissza a Holdra, és olyan tartós emberi jelenlétet hozzon létre, amely lehetővé tenné az asztronauták számára, hogy rendszeresen látogassák az égitestet. Az Apollo-korszak holdi küldetései során az űrhajósok csak néhány napig tartózkodtak a Holdon, de az Artemis küldetés célja, hogy a hosszú távú holdi bázisok ugródeszkája legyen – írja brit Metro.

„Ezúttal, amikor a Holdra megyünk, ott is maradunk. Ez a célunk” – mondta a NASA korábbi igazgatója, Jim Bridenstine a jövőbeli holdmissziókról. Ennek érdekében a NASA nemrégiben 57 millió dolláros szerződést kötött a texasi ICON céggel a Holdon embereknek szolgáló élőhelyek és utak építésére. Végső soron a NASA azt reméli, hogy a 2030-as évek végére vagy a 2040-es évek elejére bázist hozhat létre a Holdon, és űrhajósokat küldhet a Marsra.

Eközben Kína űrbéli terjeszkedése az elmúlt néhány évben csillagászati méreteket öltött. Az ország olyan űrhajókat, leszállóegységeket és rovereket indított útnak, amelyek a Holdra és a Marsra is eljutottak. Emellett egy saját, független űrállomáson is dolgozik.

„Kína az elmúlt évtizedben hatalmas sikereket és előrelépéseket ért el. Az is igaz, hogy a holdra szállásuk időpontja egyre közelebb és közelebb kerül” – ismerte el Nelson.

Tajkonauták és asztronauták: egymás ellen vagy egymásért

Miközben a katonák és a NASA kifejezetten aggódik Kína előretörése miatt, Victoria Samson, a világűr békés felhasználásával foglalkozó Secure World Foundation washingtoni igazgatója kifejtette a Politicónak, hogy Kína és az Egyesült Államok is részese az Űrszerződésnek, amely megtiltja a nemzeteknek, hogy területi követeléseket tegyenek bármely égitesttel kapcsolatban, beleértve a Holdat is. Szerinte bármely nemzet számára nehéz lesz hosszú távú emberi jelenlétet fenntartani a mély űrben. „Ez irreálisnak tűnik. Rendkívül nagy kihívás lesz” – mondta.

De egyetértett abban, hogy verseny lehet Washington és Peking között a Hold felszínén található korlátozott leszállóhelyekért és erőforrásokért. „Ez az a pont, ahol azt az érvet hangoztattuk, hogy szükség van a Kínával való együttműködésre, mivel lehetőség van egymás közelében leszállni, vagy sürgősségi szolgáltatásokat nyújtani az asztronautáknak vagy tajkonautáknak” – szögezte le.

Fotó: NorthFoto

Forrás: Blikk / Frisshíreink portál

Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!

Hasonló hírek
Related

Háború óta először beszél Ukrajna és Kína.

Összefoglaló: ukrajnai elnök és a kínai elnök az orosz-ukrán konfliktusról...

Kínos pillanatok: Megalázták Fodor Zsókát az RTL Klub stúdiójában

A színésznő próbálta humorosan kezelni a helyzetet. Kellemetlen pillanatoknak lehettek...

Meghalt a szigetszentmiklósi akkumulátorgyárban történt tűz egyik sérültje

Március 14-én tűz keletkezett a szigetszentmiklósi, akkumulátor-újrahasznosítással foglalkozó üzemben. A...

„Egyetlen tonna ukrán gabona sem fog Lengyelországban maradni” – itt a megállapodás

Lengyelország és Ukrajna megállapodásra jutott az ukrán gabona tranzitjáról...
Exit mobile version