a notre dame ot pusztító tűz egy olyan titkot fedett fel, ami annyira jelentős, mint a holdra szállás

A Notre-Dame-ot pusztító tűz egy olyan titkot fedett fel, ami annyira jelentős, mint a holdra szállás

A párizsi Notre-Dame székesegyház szerkezete más katedrálisokhoz képest könnyű és elegáns. A legnagyobb rejtély volt, hogy miképpen húzhatták fel az adott korban a világ legmagasabbnak számító építményét és kerülhették el az összeomlását. Sőt, mitől maradhatott állva sok évszázaddal később egy hatalmas tűzvésszel is dacolva?

A Notre-Dame székesegyház 1163–1345 között, azaz csaknem két évszázadon át épült. A 2019-es tűzvész után a szakemberek váratlanul felfedezték, hogy a francia főváros legnagyobb becsben tartott műemléke azért menekülhetett meg a teljes pusztulástól, mert az építői egy olyan innovatív technológiát használtak, amely jóval megelőzte a korát, és szerkezetének rendkívüli könnyedségére is magyarázatot ad. Az épület egész struktúrájában vasból készült kapcsos megerősítéseket használtak. Ez az első olyan gótikus katedrális, amelyről ismert, hogy ilyen módszert alkalmazott – írja a New Scientist.

Ehhez a Live Science hozzáteszi, hogy a kapcsok megerősítést nyújtottak a katedrális kőfalazatának, többek között összefogták a nagy boltíveket az épület 69 méter magas ikertornyainak hajójában. A kapcsok támogatása nélkül ez az építészeti bravúr valószínűleg lehetetlen lett volna 1160-as években.

High-tech a 12. században

Amikor 2019-ben a tűzvész elpusztította a Notre-Dame híres tornyát és a tető nagy részét, közvetlenül a károk után, majd a felújítási munkálatok során váratlanul nagy méretű vaskapcsok kerültek elő, amelyek az épület számos kőtömbjét összetartják. Az elemzések most kimutatták, hogy a Notre-Dame volt az első gótikus katedrális, amely ilyen vaserősítést használt az egész szerkezetében. Ez pedig az ikonikus épületet még inkább kiemeli kortársai sorából, mert a korabeli csúcstechnológia valóságos csodájának számít. Építésének idején a Notre-Dame volt az addigi legmagasabb épület (91,44 méter) Európában.

A vaskapcsok az épületben mindenütt összekapcsolják a kőtömböket. / Fotó: L’Héritier M, Azéma A, Syvilay D, Delqué-Kolic E, Beck L, Guillot I, et al. / PLOS ONE

Robert Bork, az Iowai Egyetem szakértője a New Scientistnek azt mondta, hogy jelentőségét tekintve abba sorban tartozik, amelybe az 1930-as években épült Empire State Building, vagy mint a 2010-ben átadott Burj Khalifa Dubajban, mert igazán rendkívüli dolognak számított az adott korban. „Összehasonlíthatjuk a hatvanas évekbeli holdra szállással, és összehasonlíthatjuk a mostani nagy high-tech kezdeményezésekkel” – tette hozzá.

A székesegyház folyamatban lévő felújítása során végzett vizsgálatok lehetővé tették Maxime L’Héritiernek, a franciaországi Paris 8 Vincennes-Saint-Denis-i Egyetem munkatársának és kollégáinak, hogy áttekintsék a szerkezetet. Megállapították, hogy az épületben több ezer kapcsot találni a padlótól a felső falakig. „Azzal, hogy a vázszerkezet leégett, olyan kapcsok is láthatóvá váltak számunkra, amelyekről korábban fogalmunk sem lehetett” – mondta L’Héritier. Leírása szerint minden egyes kapocs körülbelül 50 centiméter hosszú és 2-4 kilogramm közötti súlyú. Az erről szóló tanulmányt a PLOS ONE tudományos folyóiratban tették közzé.

L’Héritier hozzátette, hogy más középkori francia katedrálisok – Bourges-ban, Chartres-ben, Reimsben és Beauvais-ban – mind használtak vasarmatúrákat, valamint vas kötőrudakat és láncokat. De ezek az építmények később épültek, mint a Notre-Dame, ami azt jelzi, hogy a már felszentelt párizsi katedrális képezte az alapját annak, ami ezután következett, méretektől egészen a kapcsokig. „Azt hittük, hogy e 13. századi nagy építkezések során találták ki ezeket az építési eljárásokat vasarmatúrák felhasználásával, de most úgy tűnik, hogy mindez a Notre-Dame-ben történt” – mondta L’Héritier a Gizmodo szerint.

A kutatók szerint 12 kapocs közelebbi elemzése azt mutatta, hogy azokat a katedrális építésének legkorábbi szakaszában használták. A kapcsokból vett anyagmintákon – mindegyik minta szén és vas ötvözete – radiokarbonos kormeghatározást végeztek úgy, hogy a vasat feloldották, és csak a középkori vasfeldolgozó kemencékben használt faszénből származó szén maradt hátra.

Meghaladták a rómaiak építészetét

Bork szerint a vas használata az épület köveinek és más elemeinek – például az ólomüveg ablakok csatlakozásainak – megerősítésére kulcsfontosságú volt a katedrális gótikus építészeti stílusának kialakításában. A római kori tömbszerű kőépítészettel ellentétben a gótikus architektúra középkori építői a vashoz kapcsolódó innovációkat kihasználva könnyebbnek és sokkal részletesebbnek tűnő szerkezeteket hoztak létre.

A vaskapcsok vizsgálata további titkokat árul el a Notre-Dame székesegyház építéséről. / Fotó: L’Héritier M, Azéma A, Syvilay D, Delqué-Kolic E, Beck L, Guillot I, et al. / PLOS ONE

„Más katedrálisokhoz, például Reimshez képest a párizsi Notre-Dame szerkezete könnyű és elegáns. Ez a tanulmány megerősíti, hogy a vas használata tette lehetővé ezt a könnyebb szerkezetet Párizsban, és így ennek az anyagnak a használata kulcsfontosságú volt a Notre-Dame gótikus architektúrájának tervezése során” – idézte Jennifer Feltman, az Alabamai Egyetem szakértője véleményét a New Scientist.

A kutatócsoport megkezdte a különböző vaskapcsok elemi összetételének összehasonlítását is, hogy kiderítsék, a vasat meghatározott vasfeldolgozó helyeken állították-e elő. Sok helyszín egynapi járóföldön belül volt Párizstól, mondja L’Héritier. Ez a régészeti nyomozósdi magában foglalja a vasminták lézerrel történő porlasztását, hogy azokat tömegspektrométerrel elemezhessék, ami lehetővé teszi a kémiai szignatúrák összehasonlítását.

„Úgy tűnik, hogy különböző ércforrások léteznek attól függően, hogy az építkezés a 12. vagy a 13. században történt. Tudjuk, hogy a székesegyház püspöke a 12. század végén meghalt, így lehetséges, hogy évekkel később új érckészletet használtak. Egy-két éven belül többet kell tudnunk” – mondta L’Héritier a Live Science-nek.

A vaskapcsok jelenlegi szilárdságának elemzése még a modern építészeknek is információt fog nyújtani arról, hogy a Notre-Dame székesegyház újjáépítése során hogyan lehet újra felhasználni a sértetlen vaskapcsokat a korábbi dicsőségükben. „Most már nem a diagnózis ideje van itt ‒ hanem a restaurálásé” – mondta L’Héritier a brit tudományos lapnak. A Notre-Dame a tervek szerint 2024 végén nyitja meg ismét a kapuit.

Fotó: Northfoto

Forrás: Blikk / Frisshíreink portál

Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!

 

Exit mobile version