a pandémia okozta stressz megváltoztatta a kamaszok agyát

A pandémia okozta stressz megváltoztatta a kamaszok agyát

Nemcsak a rosszabb mentális egészségi állapot okává vált: szó szerint átalakította a tinédzserek agyát a világjárvány.

Az iskolabezárások és a karanténszabályok világszerte negatívan befolyásolták a kamaszok mentális egészségét, egy friss kutatás ugyanakkor utal arra is, hogy az agy struktúrájára is hatást gyakorolt – írja a Euronews.

Az amerikai Stanford Egyetem kutatói 81 tinédzser agyának a pandémia kezdete előtt készült MR-vizsgálatát hasonlította össze 82, a pandémia idején kamaszoknál készített MR eredményével. Az utóbbi felvételek 2020 októbere és 2022 márciusa közt készültek San Franciscóban és környékén. Ekkor még tartott a pandémia, de már nem voltak érvényben nagy lezárások.

A frissebb felvételek közül 64-et párba tudták állítani a pandémia előtt készültekkel: a későbbi felvételek alanyai nemcsak súlyosabb mentális problémákkal küzdöttek, hanem csökkent agykérgük vastagsága, nagyobb hippokampusz- és amigdala-térfogattal és előrehaladottabb agyi korral is rendelkeztek. Röviden megfogalmazva

az agyuk idő előtt megöregedett.

Olyan neuroanatómiai jellemzőket mutatott, amelyek idősebb emberekre és olyanokra jellemzőbbek, akiket gyerekkorában súlyos trauma ért.

A kutatók eredetileg nem a pandémia hatását kívánták vizsgálni, hanem depresszióval kapcsolatos kutatásokat végeztek tinik körében. A pandémia félbeszakította az MR-ek folyamatos elkészítésének lehetőségét, és amikor újra elkezdhettek dolgozni, arra lettek figyelmesek, hogy nem azt az állapotot látják, amire számítottak.

Az elhanyagolt, bántalmazott tinik agya volt korábban ilyen

„A lezárások miatt a gyerekeknél magasabb volt a depresszió, a szorongás és a szomorúság aránya, ezt már tudtuk, de azt nem, hogy megváltozott az agyuk” – mondta Ian Gotlib, a kutatás vezetője.

Hasonlót eddig csak olyan gyerekeknél tapasztaltak, akik gyerekkorukban erőszakos tetteknek voltak kitéve vagy elhanyagolták őket. A kutatók még nem tudják, ezek a hatások mennyire lesznek hosszú távúak és milyen következmények fakadhatnak belőlük.

A megfigyeltek akár ahhoz is vezethetnek, hogy az érintettek biológiai öregedése is gyorsabb lesz, de ez jelenleg csak egy lehetséges hipotézis.

A serdülők agya még rugalmas, viszonylag könnyen képes alkalmazkodni és változni.

„Talán ez a világjárvány okozta stresszhez való alkalmazkodás – és amikor ez a stressz alábbhagy, az öregedés lelassul” – mondta Gotlib. Elmondása szerint az agyi öregedést nem tudják kezelni, de a mentális egészség problémáit igen. A kutatásba bevont tinédzserek agyát ismét MR-rel vizsgálják majd meg akkor, akikor 20 évesek lesznek.

A kutatócsoport szerint a jövőbeli kutatások kulcsfontosságú feladata annak meghatározása, hogy ezek a változások csupán átmeneti vagy stabil változások, amelyek a fiatalok jelenlegi generációját jellemzik. Gotlib azt tervezi, hogy a fiatalok ugyanazon csoportját a későbbi serdülőkorban és a fiatal felnőttkorban is figyelemmel kíséri, hogy

a járvány hosszú távon megváltoztatta-e agyuk fejlődését.

Tervei között szerepel a mentális egészségük nyomon követése is, és összehasonlítja majd a vírussal fertőzöttek és a vírusmentesek agyszerkezetét. Sokkal több adatra van ugyanakkor szükség, hogy még biztosabbak lehessenek eredményeikben: nagyobb létszámban és a világ több tájáról szeretne megfigyelni fiatalokat.

Nyitókép: Pexels.com
Forrás: Infostart.hu / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
Exit mobile version