A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai kutatócsoportja összeszedte és egy ábrával is illusztrálta, mit lehet és kell tudni a Pfizer/BioNTech oltásról és a mellékhatásairól. Fontos tévhitet is cáfoltak.
A Virológia Pécs Facebook-oldalon számoltak be a Pfizer/BioNTech-vakcina mellékhatásairól a The New England Journal of Medicine cikke alapján. Felidézik, ez a vakcina a következő-generációs vakcinák közül az mRNS-alapúak közé tartozik.
Tudományos nevén BNT162b2-nek jelölik és gyakorlati szempontból egy lipid nanorészecskébe csomagolt, a stabilitás miatt módosított hírvivő RNS molekulát (mRNS) tartalmaz. A hírvivő RNS molekula a lipid nanorészecskében utazva bejut a sejtjeink sejtmagon kívüli (úgynevezett citoplazma) részébe. A virológusok ismertetése szerint a molekuláról a szervezetünk fehérjekészítést végző apparátusa, a normál sejtműködés megmaradása mellett, erről a hírvivő RNS molekuláról is fehérjét ír át. A fehérje ebben az esetben a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének az a változata, amely immunitási szempontból a legjobb hatást váltja ki.
Ez a sejtjeink által letermelt fehérje kijut a sejtfelszínre és „elérhetővé” válik immunrendszerünk számára, amely mind antitestekkel (úgynevezett humorális immunválasz), mind pedig az immunsejtjeink felkészítésével (úgynevezett sejtes immunválasz) válaszol erre – így alakítva ki a védelmet. A hírvivő RNS miután „elvégezte feladatát” – ugyanúgy, mint a saját sejtjeink működésekor keletkező hírvivő RNS-ek – ezek is elbomlanak.
A közhiedelemmel ellentétben itt biológiailag és technológiailag sem lehetséges génbeültetés, a bevitt molekula be sem jut a sejtmagba.
A klinikai hármas vizsgálati fázisba összesen 43 548 embert vontak be, 21 720 vakcinakészítményt, míg 21 728 személy placebo készítményt kapott. A vakcina izomba történő beadásra készült az első dózist követően 21 nappal adták be a második dózist. A vizsgálatot 16 év feletti személyekkel végezték. A jelenleg értékelt időszak 2 hónap, ennyi ideig de óriási valószínűséggel ennél jóval tovább is hatásos lesz az immunválasz.
Mellékhatások, biztonság
Oltási hely pirosodása és duzzanata megfigyelhető volt alacsony százalékban, míg az oltási hely rövid ideig tartó fájdalmát gyakori megfigyelésnek írták le.
A placebo készítményhez képest gyakrabban figyeltek meg szisztémás reakciókat (fejfájás, hidegrázás, esetenként láz), melyek kivétel nélkül elmúltak.
Szisztémás reakciót a 16 – 55 éves korosztálynál valamivel gyakrabban figyeltek meg, illetve általánosságban a második dózis után is gyakoribb volt az első dózishoz képest. A biztonsági profil ezek alapján kifejezetten jónak mondható – értékeltek.
Hatásossági megállapítások
Az első dózist követő 12 nappal már kialakult bizonyos fokú védelem. A második dózist követően 7 nappal már 95%-os hatékonyság állapítható meg. Rendkívül jó hír, írják a pécsiek, hogy
a hatékonyság 90-100 százalék között mozgott korcsoportok, nem, etnikum, BMI-index és egyéb egészségügyi kondíciók viszonylatában.
Ez azt jelenti, hogy jó eséllyel ezek a tényezők nem befolyásolják a hatásosságát.
Limitációk, nyitott kérdések
- Biztonság és hatékonyság a megfigyelési időszakon túl, olyan populációs csoportokban történő vizsgálat, akik egyelőre nem kerültek vizsgálatra (Várandós anyák, gyermekek, immunhiányos állapotúak stb.)
- Véd-e a vakcina az enyhe vagy tünetmentes betegséggel szemben is? Ez megelőzné a fertőzés továbbadását a vakcinált egyénekről a nem vakcináltakra. Ezt a további megfigyelési időszakból megtudhatjuk majd.
- Milyen hatékonyság várható azoknál, akik kihagyják a második dózist?
