A kormány új rendelete már a működő napelemeknél is beszünteti a kedvező éves szaldó elszámolást, ami több tízezer családnak okoz majd plusz költséget. A szolgáltató így a jövőben nem ad áramot a felhasználónak a nyáron megtermelt többletenergia fejében, így a napelemes rendszer megtérülési ideje is messzire kitolódik.
A Telex vette észre az energiahivatal novemberi rendeletében, hogy 2024-től a már meglévő napelemes rendszerek sem használhatják a kedvező éves szaldó elszámolást.A kormány korábban egy uniós normára hivatkozott, amikor úgy döntött, hogy ki kell vezetni ezt a fajta elszámolást. A szakmai szövetség szerint viszont az unió ilyesmit visszamenőleg nem ír elő. A rendelet egyelőre több kérdést vet fel, mint választ, viszont ha így marad, biztosan több tízezer családnak okoz majd plusz költséget. Az energiahivatal szerint így igazságosabb lesz a rendszer.
Az RTL Híradónak a pécsi Weisz László nyugdíjas nyilatkozott az ügyben, akinél a napelemes rendszer – ahogy mindenki másnál is – úgynevezett éves szaldó elszámolásban van jelenleg. Ez a teljes éves fogyasztását veszi figyelembe.
A havi energiafelhasználásom éves átlagban olyan 220-250 kilowattóra. Nyilván ez télen olyan 500-600-ra tehető, de ezt a rendszer általában nyáron termeli meg. A téli termelés olyan 110-120 kilowatt körül forog, tehát elég komoly mínuszban leszek télen, viszont nyáron a megtermelt energiát nem tudom mire fordítani
– magyarázta.
Az éves szaldó azt jelenti, hogy a nyáron megtermelt többletenergiát veszi át a szolgáltató, és télen ennek a terhére ad áramot a felhasználónak. Ezt szüntetné most meg az energiahivatal egy friss rendeletében. Azt eddig is lehetett tudni, hogy 2024-től az új rendszerekkel már nem lehet így elszámolni, de a mostani döntés értelmében a már működő napelemek is havi elszámolásba kerülnének át alig több mint egy év múlva.
Ez pedig azt jelentené, hogy több tízezer háztartás nem tudna télen kedvezményes áramhoz jutni a nyáron megtermelt energia mértékéig. Ezáltal pedig sokkal többet kell majd télen az áramért fizetniük, ami a milliókból telepített napelemes rendszerek megtérülését is meghosszabbítja, vagy kétségessé teszi.
Weisz László megfogalmazása szerint „ez egy elég aljas” húzás azokra nézve, akiket „beugrasztottak abba, hogy a környezettudatos energiafelhasználásba fektessenek”.
A kormány is azt hangoztatta korábban, hogy a cél az áramfelhasználás növelése. A szakmai szövetség szerint a mostani döntés teljesen ellentétes a kormány szándékaival, „hiszen a kormány azt tűzte ki célul, hogy a hazai épületállományok fűtése alapvetően villamosalapú legyen, le kell szoknunk a gázról” – fogalmazott a Híradónak Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke.
Az energiahivatal azzal indokolta a változtatást, hogy így egyrészt igazságosabb minden felhasználónak, másrészt uniós szabályozás írja elő. Kiss Ernő szerint azonban az uniós szabályozás értelmében csak az új rendszereket nem lehet éves szaldóban elszámolni, és az előírásnak nincs visszamenőleges hatálya.
„Tehát az nem igaz az az érvelés, hogy bármilyen szaldóelszámolást, vagy bármit meg kellene szüntetni az Európai Unió direktívára hivatkozva. Ezt nem kell megszüntetni, ezt fent lehetne tartani.”
A szakmai szervezet azt reméli, hogy az újonnan felálló Energiaügyi Minisztériummal sikerül érdemi egyeztetéseket folytatni és megállapodni olyan szabályokban, amelyek mindenkinek megfelelőek.
