Földünk folyamatosan változik, és ezt nemcsak az építkezéseknek vagy az évszakok váltakozásának köszönhetjük, hanem a mélyben meghúzódó tektonikus lemezek soha meg nem álló zakatolásának is. Az évmilliók alatt már számos alkalommal átalakult a kontinensek kinézete, és jelenleg is egy ilyen átalakulás kellős közepén vagyunk.
A jelenségről korábban már az Indexen is értekeztünk, akkor egy interaktív térképet mutattunk olvasóinknak, ami tökéletesen szemlélteti azt, hogy az évmilliók alatt hogyan változott a Föld felszíne. Mai kinézetét ugyanis szinte minden lakója ismeri a bolygónknak, ha azonban a 20, 50 vagy akár 500 millió évvel ezelőtti helyzetre keresünk vissza, már nem kis meglepetésben lehet részünk.
Ez a változás pedig nem állt le, jelenleg is egynek a közepén vagyunk, amelynek legnagyobb érintettje az afrikai kontinens, hívja fel a figyelmet az IFL Science. Arra, hogy Afrika lassan, de biztosan kettészakad, már évekkel ezelőtt rájöttek a tudósok, az első igazán meggyőző bizonyíték azonban csak 2018-ban került a szemünk elé, amikor heves márciusi esőzések után egy több kilométer hosszú szakadék jelent meg Kenyában, ami azóta is nőni látszik.
Nem emberfeletti, csak földrajz
Mint az ismeretes, a Föld (a kéregből és az alatta található köpeny legfelső, szilárd rétegéből álló, litoszféra nevű) külső burka tektonikus lemezekre oszlik, amelyek folyamatosan mozgásban vannak. Az, hogy ezek mögött a mozgások mögött milyen mechanizmus húzódik meg, egyelőre még vitatott,
a legelfogadottabb magyarázat szerint azonban a köpeny asztenoszféra nevű folyékony rétegében fellépő konvekciós áramlások, valamint az egymásnak feszülő lemezek közötti erők okozzák azt.
Ezek az erők nemcsak mozgathatják, hanem meg is törhetik a lemezeket, ami által repedések, esetleg új lemezhatárok is keletkezhetnek. Pontosan ez történik most a Kelet-Afrikai hasadékrendszer mentén is, mely több ezer kilométer hosszan húzódik észak–dél irányban Etiópián, Kenyán, a Kongói Demokratikus Köztársaságon, Ugandán, Ruandán, Burundin, Zambián, Tanzánián, Malawin és Mozambikon keresztül.
Új földrésszel és óceánnal gazdagodhatnak a jövő tankönyvei
Ez a hasadékrendszer – és a körülötte végbemenő változások – azt jelentik, hogy az afrikai lemez két különálló lemezre, a kisebb Szomáliai- és a nagyobb Núbiai-lemezre válik szét, amelyek egy 2004-es tanulmány szerint jelenleg elképesztő lassan, évi mindösszesen milliméteres „sebességgel” távolodnak egymástól. Ennek a leglátványosabb következménye a jelenlegi becslések szerint 5-10 millió év múlva fog bekövetkezni,
ekkorra ugyanis Afrika már javarészt kettészakad, a szomáliai- és a núbiai-lemez között kialakult űrt pedig egy teljesen új óceán töltheti majd be.
Az átalakulás azonban nem lesz fájdalommentes, a szakértők szerint ugyanis a folyamatot – nem meglepő módon – fokozott szeizmikus aktivitások és vulkanikus jelenségek kísérik majd. A jelenség persze nem új keletű, hasonló folyamat mentén alakult ki az Atlanti-óceán is, amely Dél-Amerika és Afrika 138 millió évvel ezelőtti elszakadásának eredménye. A folyamatot jól illusztrálja az, hogy a két kontinens partvonalai szinte tökéletesen egymásba illenek, csakúgy, mint egy kirakós darabjai.
Azt persze, hogy mindezt az emberiség megéli-e, egyelőre nem lehet tudni, 5-10 millió év ugyanis elképesztően sok idő, a legtöbb becslés szerint azonban van rá esélyünk – a szakértők többsége szerint körülbelül 7,5 millió éve van hátra az emberiségnek. Ennél persze jóval komorabb előrejelzésekkel is találkozni, egyesek ugyanis úgy gondolják, hogy a globális felmelegedés miatt már csak éveink vannak hátra.
(Borítókép: Space Frontiers / Archive Photos / Hulton Archive / Getty Images)
Forrás: Index / Frisshíreink portál
