A Nap látszólag körbe-körbe jár a Föld körül. Itt az északi féltekén, ha szembe állunk fele, akkor balról jobbra. A déli féltekén persze fordítva. Az Egyenlítő környékén hol így, hol úgy – de ebbe most nem megyünk bele.
Mindenesetre a csillagászat iránt érdeklődő régiek már nevet is adtak ennek a pályának, amit tehát a Nap bejár egy év alatt: a zodiákus kifejezést biztos sokan ismerik! A görögök hívták úgy a nap látszólagos pályája mögötti égi területet (jelentése: állatok köre). 12 csillagjegyet is hozzárendeltek – még régebben. Tehát a zodiákus jegyek azon csillagképek nevei, amit egy adott hónapban éppen kitakar a Nap az égből. Vagyis mindig azokat látjuk, amik éjszaka vannak fönt, tehát pl. a kos, ami március végén kezd kitakarni a Nap, akkor éjszaka a mérleg jegyet látjuk. Ugye ismerős: kos, bika, ikrek, rák…. Már nem is zavar minket, hogy a zodiákus csillagjegyei közül 5 nem is állat: szűz, mérleg, vízöntő, ikrek és nyilas.
De a marketing az marketing!
A Lúdas Matyi írója, Fazekas Mihály már 200 éve kitalálta erre a Napút kifejezést, bár lehet, hogy nem is ő találta ki. Mindenesetre mi ezt használjuk. Mi a köze a Napútnak az Utolsó vacsorához?
Leonardo korában ez nem volt kérdés, a 20. században könyvek jelentek meg a témában. Anélkül, hogy elmélyednénk nagyon a témában, azért az elég hihető, hogy az évszakok és azon belül a hónapok, ha jeleket és színeket szeretnénk hozzá rendelni, akkor nem a január lesz a legharsányabb, nem a március lesz a legszomorúbb, és nem júliusban fázunk. Vagyis a figurákat, akik jelleme valamilyen értelemben azonosítható a napúttal, azokat Leonardo egyáltalán nem véletlenül festette olyannak, amilyenek. 12 apostol, 12 hónap – nahát! Jézus meg középen uralja a képet – nahát!