A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló javaslat megvitatásával vette kezdetét az Országgyűlés szerdai ülésnapja. A javaslatban olyan részletek vannak, mint az állampolgárok adatainak hivatalos szervek általi igénylése, vagy éppen a szociális biztonságról szóló rész, amit sokan akként értelmeztek, hogy az állam kilép az állampolgárok megsegítéséből, mindenki boldoguljon, ahogy tud. A kormány szerint ez merő félreértés. Az is kiderült, miért kell a háziorvosi ügyelethez hozzányúlni. Az is kiderült, hogy a 2008 óta változatlan nyugdíjminimumot emelés helyett átnevezik.
Kormány: a magyarok biztonságát szolgálja a javaslat
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára kifejtette: a javaslat több olyan belügyi érintettségű módosítást tartalmaz, amelyek a magyar állampolgárok fizikai és szociális biztonságát szolgálják. A háború, az elhibázott szankciók és a déli határon erősödő migrációs nyomás teszik szükségessé a javaslat elfogadását – magyarázta. Hozzátette: a kormánynak továbbra is a magyarok biztonsága az első, ennek szellemében született meg a javaslat.
Közölte: a biztonság garantálása miatt szükségessé vált a határvédelmet ellátó személyi állomány megerősítése, ezért rendezik a szerződéses határvadász jogviszonyt.
Megjegyezte: a javaslat a büntetés-végrehajtási szervezet korszerűsítését is szolgálja.
Közölte: a javaslat kitér a szociális ellátásra, de nem érinti a szociális szolgáltatások tartalmát, igénybevételének feltételeit, viszont egységesebb lesz a juttatások megállapítása.
Rétvári Bence kitért rá: a javaslat érinti továbbá a gyermekvédelem ügyét, az alapvető jogok biztosának intézményét, a kártalanítási eljárásokat, valamint a járványügyi védekezést is.
A Fidesz részéről Fazekas Sándor vezérszónoka is hasonlóan vélekedett, mármint, hogy az ország biztonságát fokozza majd a javaslat, a terjedelmes törvényjavaslat sok területen igyekszik fontos módosításokat tenni, és a frakciója támogatja.
DK: Folytatódik a „Big Brother” építése
Arató Gergely (DK) „kutyuléktörvénynek” nevezte a javaslatot, szerinte a beérkezett ötleteket beadták minden összefüggés és logika nélkül. A rendvédelmi szerveket érintő passzusokat úgy értékelte, hogy az alapvető problémákat nem orvosolják. A határvadász szolgálat rendőrségi törvénybe integrálása indokolt és támogatható, de szerinte a kormány ezt sem képes normálisan megcsinálni. Nincs szó arról sem, hogy határvadász ezred lenne, legfeljebb egy fél ezredet sikerült összehozni.
Kritizálta a büntetésvégrehajtás átszervezését is, amire szerinte nincs szükség. Rámutatott: a valódi probléma az, hogy kevés a végrehajtó, rosszak a munkakörülmények, és bár a bérek némileg javultak, de az életpálya összességében továbbra sem vonzó.
Nem felszíni módosítgatásokra van szükség, hanem arra, hogy a honvédelmi alapilletményhez igazodva emeljék a béreket – közölte.
Szavai szerint tovább folytatódik „a Big Brother” építése, újabb jogköröket kap a nemzeti információs központ. Épül a központosított megfigyelő rendszer, aminek célja, minél több információ megszerzése, és az, hogyan élhetnek vissza ezekkel az információkkal. Összegzése szerint érdemben nem javul a rendvédelem, a közbiztonság, a nemzetbiztonsággal összefüggő intézkedések pedig kifejezetten károsak.
A szociális területet érintő pontokról Gy. Németh Erzsébet azt mondta: a magyar állam kivonul a szociális ellátásból, pedig az az állam kötelessége lenne.
KDNP: Valamit félreértett a DK
Hollik István (KDNP) azt mondta, örül, hogy a DK támogatja a határvadászatot érintő változtatásokat, ugyanakkor a migráció megítélésében továbbra is elvi egyet nem értés van közöttük és az európai baloldal között. Idézte Gyurcsány Ferenc korábbi szavait, miszerint a migráció lehetőség Európa számára. A kormánypártok szerint ugyanakkor a migráció veszélyt jelent Európa biztonságára és a keresztény kultúrára, ami szerinte működteti Európát. Kitért a Frontex adataira, miszerint az év első hónapjában 250 ezer illegális határátlépés történt, ami 70 százalékos növekedést jelent, és a magyar arányok még ennél is rosszabbak.
A gondoskodási sorrendet illetően pedig szerinte a DK félreértett valamit, a javaslat világosan leírja, hogy a módosítás nem érinti a szociális szolgáltatás tartalmát és igénybe vételének feltételeit. Az állami kötelezettség tehát továbbra is fennáll – rögzítette a KDNP-s politikus.
Úgy fogalmazott: azzal mélyen egyetért, hogy az egyén felelősségét rögzítsék és hozzáigazítsák a törvényeket az „emberi természet törvényeihez”. Az államnak akkor kell belépnie, ha az egyén felelősségét nem tudja teljesíteni, gyermekét és szüleit nem tudja ellátni.
A háziorvosi ügyelettel kapcsolatban kiemelte: most azt elláthatja az OMSZ és a törvény úgy rendelkezik, hogy a válsághelyzet és járványhelyzet megszűnte után is megtehesse ezt. A kisebb önkormányzatok számára kifejezett nehézséget jelentett sokszor ennek biztosítása és a szolgáltatás színvonala is ingadozó volt – magyarázta a módosítás szükségességét.
MSZP: nem a javaslatra
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka úgy fogalmazott, hogy a javaslatról Petőfi Sándor egyik verse jut az eszébe: Minek nevezzelek? Azt, hogy a magyar emberek szociális biztonsága eltörlésének mi köze van a Magyarország biztonságát szolgáló javaslatokhoz, nehezen lehet indokolni – jegyezte meg.
- Egy szót sem ejtettek a Honvédkórház átszervezéséről,
- a rendvédelmi munkaidő megnöveléséről,
- a büntetés-végrehajtás teljes szervezeti átalakításáról és
- az állami felelősségvállalás átírásáról a szociális ellátásban
– sorolta.
Ez a javaslat nem a migránsokról szól, nem tőlük veszik el a szociális gondoskodást és nem az ő munkaidejüket növelik meg – reflektált Hollik István felszólalására.
A rendvédelmi dolgozók munkaideje jelentősen nő, mindez akkor, amikor tudják, hogy létszámhiány, iszonyatos leszerelési hullám van. Ezt rossz iránynak tartotta, még több bőrt húznak le az emberekről, akiknek még inkább elmegy a kedve ettől a hivatástól – mutatott rá.
Szóvá tette, hogy alig hétszáz határvadászt sikerült munkába állítani és azt is, hogy a rendészeti területen a miniszter kedve szerint pótlékokkal, rendeleti úton annak adhat fizetésemelést, akinek akar. Ennek mi köze van egy életpályához? – firtatta.
A bűnügyi adatállományokat érintő pontokról azt mondta, elfogadhatatlan, hogy ezek feldolgozásának privatizációja valósul meg. A magyar állam nem lehet olyan szegény, hogy ezen adatok feldolgozását és tárolását nem tudja saját maga megvalósítani – hangoztatta.
Kíváncsi volt arra is, a büntetés-végrehajtás átszervezését mi indokolja. Elképesztő, hogy mindezt egy salátatörvényben, három mondattal elintézik – mondta
A szociális területre vonatkozó szabályokról szólva feltette a kérdést, ha az emberek befizetik az adójukat, akkor hogyan mondhatják, hogy az államnak ebben nincs felelőssége?
Momentum: a javaslat a reményt is elveszi az emberektől
Lőcsei Lajos (Momentum) szerint a javaslattal még a reményt is elveszik a megélhetési válságba kerülő honfitársainktól. A képviselő „fideszes felárnak” nevezte az árak emelkedését, amely szerinte a rossz kormányzás következménye.
A kormány magára hagyja az embereket, a vállalkozásokat és az önkormányzatokat a bajban, holott utóbbiak tudnának segíteni a bajban – jelentette ki. Az önkormányzatokat is rászorulóvá teszik – tette hozzá.
A módosítással a kabinet nemcsak beismeri, hogy elengedi a bajbajutottak kezét, hanem rájuk is tolja a felelősséget – mondta. Eközben a fideszes kormány félelmet kelt, hiszen egyre több a dühös ember és csak az a fontos számára, hogy megtartsa a hatalmat.
Minden szegénynek joga van a szociális biztonsághoz! – jelentette ki. A javaslat támogatását esküszegésnek minősítette.
Jobbik: a javaslatnak még a címe is hamis
Ander Balázs (Jobbik) hamisnak nevezte még a javaslat címét is, hiszen az ország biztonságára hivatkozik, miközben szerinte sokak biztonságát teszik tönkre.
Elfogadhatatlannak nevezte a szociális passzusokat és kifogásolta, hogy mivel a Jobbik számos ponton nem tudja támogatni az előterjesztést, emiatt nem fogják megszavazni például a határvadászokat érintő változtatást sem. Hangsúlyozta: a pártja igenis fontosnak tartja az ország biztonságát, nem emiatt szavaznak majd nemmel az előterjesztésre.
Szociopatának és neoliberálisnak nevezte azt a felfogást, amely az egyén, a család és a társadalom nyakába varrja az állam feladatát.
A képviselő arra várt választ: mekkora volt 2008 óta a kumulált infláció, ami óta a nyugdíjminimum nem emelkedett?
Párbeszéd: ez a „lex megdöglesz”
Ez a javaslat arról szól, hogy
aki szegény, az dögöljön meg,
ez a „lex megdöglesz” – fogalmazott Szabó Tímea (Párbeszéd), hozzátéve, hogy akkor nyújt be kormány csaknem 200 oldalas törvényjavaslatot társadalmi egyeztetés nélkül, amikor éppen „szentül ígérgeti” az EU-nak, hogy minden törvényt társadalmi egyeztetésre bocsát. Úgy vélte: a kormány mindig az ilyen „salátatörvényekben” rejti el a „legnagyobb aljasságokat”.
Szerinte emberek milliói fognak szegénysorba kerülni a Fidesz-KDNP „tolvaj kormányzása” miatt.
Bírálta azt a módosítást, amely az egyén felelősségét első helyen rögzíti a szociális biztonsággal kapcsolatban és az állami felelősséget hátra sorolja. A gyakorlatban szerinte ez azt jelenti majd, hogy ha valaki idős korára beteg lesz, akkor a nyugdíjából napi 7-8 ezer forintot fognak levonni a kórházi ápolásért, ha nincs nyugdíja, akkor a családtagokkal fizettetik meg az ellátást és majd csak ezután következhet az önkormányzati vagy az állami segítség. A végrehajtási rendeleteket még nem ismerik, így nem lehet tudni, hogy az új szabályok mit jelentenek majd a hajléktalanellátásban, a téli kilakoltatási moratórium vonatkozásában vagy a fogyatékosok ellátásában – vetette fel.
„Alávalónak” nevezte az előterjesztést és annak visszavonására szólította fel a kormányt.
Szabó Tímea a Párbeszéd nevében azt követelte, hogy a kormány gondoskodjon családokról és a bajbajutottakról, adjon 200 ezer forintos rezsiutalványt azoknak a családoknak, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el az átlagkeresetet és biztosítson 5 millió forintot minden háztartásnak energiahatékonysági beruházásokra.
Mi Hazánk: 161 oldalnyi pótcselekvésről van szó
Novák Előd (Mi Hazánk) a törvényjavaslatot pártja nevében nem támogatta és úgy jellemezte: a hangzatos cím ellenére valójában „161 oldalnyi pótcselekvésről” van szó.
A 2008 óta változatlan 28 ezer forintos nyugdíjminimumot emelés helyett átnevezik, „újabb fokozatra kapcsol a Covid-őrület”, fokozzák a politikusi felelőtlenség és a korrupció lehetőségeit, liberalizálják a migrációs politikát, a szociális válság költségeit pedig a társadalomra próbálják terhelni – értékelt.
Úgy fogalmazott: emellett a javaslattal „újabb rasszista intézkedéseket” vezetnének be a „halmozottan kátrányos helyzetűek pozitív diszkriminációjával”.
Magasabb fizetést, „komoly” önvédelmi és határvédelmi jogokat szorgalmazott a határvadászoknak, szerinte nem kísérgetni és „taxiztatni” kellene a migránsokat. Bírálta, hogy újabb jogokat kap a titkosszolgálat, szerinte ez a „nagy testvér eljövetelét” vetíti elő.
Ugyanakkor helyesnek nevezte azt a megközelítést, amely rögzíti, hogy mindenki a saját szociális biztonságáért felelős. Szerinte ez az emberi méltóságot szolgálja és felsorolja az egyértelmű felelősségi köröket. Viszont arra is rámutatott: a szociális válság költségeit nem az emberekkel kellene megfizettetni.
LMP: kérdéses a szociális biztonság érvényesülése
Kanász-Nagy Máté, az LMP vezérszónoka kifejtette: a törvényjavaslatnak az az egyszerű üzenete, hogy
segíts magadon, az állam nem segít.
Egy salátatörvényben fogalmazzák meg ezt az üzenetet, amely jól illeszkedik az elmúlt 12 év által kijelölt irányba – fogalmazott. Hangsúlyozta: súlyos kérdés, hogy mindennek tükrében a szociális biztonság hogyan érvényesül Magyarországon. Erről kellene nemzeti konzultációt indítani, mert ez a kérdés érinti az államszervezést és az alapjogokat – jelentette ki.
Úgy vélte, minden emberi közösség gondoskodott a rászorulókról és a társadalom fejlődése arról szól, hogyan alakult ez a gondoskodás az idők során. A jóléti állammal komoly állami felelősség, élethossziglan tartó gondoskodás jelent meg – emlékezettet.
A képviselő szerint most arról folyik a vita, hogyan alakul a felelősségvállalás hierarchiája és a javaslatban az állam kötelezettsége a korábbiakhoz képest visszaszorul. A „kevesebb állam, több egyéni felelősség” üzenet azokra hárít több terhet, akik már így is sokat vállalnak, akik eddig is gondoskodtak másokról – közölte. Hozzátette: különösen rossz helyzetben vannak a nők, akiknek az állásuk mellett végzett munkájára még inkább számítanak.
Borítókép: Bodnár Patrícia / Index
Forrás: (MTI/Blikk) / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
