Jelen pillanatban úgy fest, hogy a demokraták megőrizték többségüket az felsőházban. Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársát kérdeztük az amerikai félidős választásokról.
Csizmazia Gábor szerint úgy nézni ki, hogy a demokraták megőrzik a többségüket az amerikai felsőházban. Bár „csak” technikai többségről van szó, miután a százfős szenátusból 50 hellyel bírnak, miközben már csak egy állam, Gerogia a kérdéses (ott decemberben lesz eredmény), egy esetleges szavazategyenlőség esetén Kamala Harris alelnök szava a döntő – magyarázta.
Mindeközben az alsóházban jelenleg 212 hely jut a republikánusoknak, míg 204 a demokratáknak – 218-tól van többség, de még majdnem két tucat helyen tart a szavazatszámlálás. A többségi vélemény továbbra is az, hogy a republikánusok végül megszerzik majd a többséget, bár matematikailag még van esélyük a demokratáknak is. Csizmazia Gábor szerint ha nyernek is a republikánusok, összességében vereségként értékelhető számukra a félidős választás, mert nagyon „vékony” lesz a többségük. Sokan 30-40 fős többségre számítottak, de ez már egészen biztosan nem lesz meg, tehát akárhogyan is alakul a maradék helyek allokálása, ez a demokratáknak egy nagy eredmény – tette hozzá.
Csizmazia Gábor szerint mindenképp meglepetés a mostani eredmény, hiszen nem törvényszerű, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a félidős választásokon a kormányzó-végrehajtó pártot szokták büntetni az amerikai választók, nem beszélve arról, hogy az ellenzéki szimpatizánsokat jellemzően könnyebb is mobilizálni. Szintén a mostani eredmény ellenkezőjét sugallta mind a konzervatív, mind a liberális elemzők körében három témaköre irányuló felmérés:
- egyrészt, hogy nem túl magas, 40-44 százalék között mozog Joe Biden népszerűsége (ami – korábbi tapasztalatok alapján – akár három tucat demokrata hely elbukásának a lehetőségét is magában hordozta a képviselőházban);
- az amerikaiak – pártállástól függetlenül – inkább elégedetlenek azzal, hogy merre halad az ország;
- a konkrét jelöltek személyétől független, általános felmérések is azt mutatták, hogy a Republikánus Párt támogatottsága az erősebb, ha csak kis mértékben is.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint
ami keresztülhúzhatta mindenki számítását: a kampánytémák és az önsorsrontás.
Előbbit illetően jelezte, hogy a várakozásoknak megfelelően sok szó esett ugyan az inflációról, a gazdaságról, a munkanélküliségről és az adózásról, a legmeghatározóbb végül mégis az abortusz kérdése bizonyult, amivel kapcsolatban nem mindenki vette figyelembe, hogy bár a legfelsőbb bíróság júniusi döntését követően a szabályozása visszaszállt tagállami hatáskörbe, az ügy mobilizációja áthathat a szövetségi szintű választásokra, ahogyan az meg is történt.
Ami az önsorsrontást illeti, Csizmazia Gábor kifejtette: több elemző is kiemelte, hogy a republikánus jelöltek nem voltak a legkvalifikáltabbak, főként a szenátus esetében. Donald Trump – Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi vezetőjének rosszallása ellenére is – több helyen, például Arizonában, Nevadában és Pennsylvaniában is beleszólt a választásba, előbbi kettőt el is bukták a republikánusok. A szakértő szerint a jelöltekkel nem is az volt a legnagyobb gond, hogy trumpi jelöltek voltak, hanem hogy
olyan nézeteket képviseltek, amelyek adott esetben a Republikánus Párt fősodrával sem álltak összhangban.
De a pennsylvaniai Mehmet Ozzal az volt a legnagyobb gond, hogy az utóbbi egy-két évet leszámítva New Jersey államban élt, így nehezen tudta meggyőzni még a republikánus szavazókat is, hogy Pennsylvaniát fogja következetesen képviselni, ami alapvető problémának bizonyult.
Azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump ismét választási csalásról beszél, és a voksolások megismétlést követeli, Csizmazia Gábor azt mondta: amellett, hogy a csalás lehetősége meglehetősen alacsony, 2020-ban talán még érthető volt ez a fajta megnyilatkozás, hiszen a levélszavazás – a Covid miatt – akkor debütált országos szinten, noha néhány államban már évek óta bevett gyakorlat volt. De végül akkor is az lett a következtetés, ha történek is választási visszaélések, azok évek óta ismert gyakorlatok voltak. Azt viszont
– húzta alá a szakértő, aki szerint most, 2022-ben is valószínűtlen, hogy ilyen történt.
Ami igazából elégedetlenséget válthat ki, főleg a republikánus oldalon, hogy még mindig nincs eredmény, pedig lassan már egy hete szavaztak az amerikaiak, hozzátéve, hogy elő- és levélszavazásban már ezt megelőzően is volt lehetőség leadni a voksokat – folytatta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Hozzátette: elképzelhető, hogy lesz konkrét jogi kezdeményezés csalásra hivatkozva egy-egy államban, nagyon valószínűtlen, hogy ez országos szinten támogatottságot élvezne.
Már csak azért is, mert ha erre épp a trumpi jelöltek esetében rá is erősítenének, az ugyancsak önsorsrontó lenne, mert azt mutatná, hogy nem tanulták meg a leckét 2020-ból, illetve 2022-ből sem – vélekedett Csizmazia Gábor.
Kapcsolódó hang
