Aranyosi Péter ezúttal nem viccel, átértékelte az életét, és ötvenévesen már nem a fellépésekkel akarja tölteni az idejét. Kellő komolysággal mesélt döntése hátteréről és a magánéletéről is.
A műsorai során gyakran mesél a családjáról, barátairól. Hogyan készül el egy-egy műsora?
Egy-egy műsor mindig darabokból áll össze, és ezekhez az elemekhez találok egy vezérelvet. Egy humorista mindig valós élményekből táplálkozik, és nem maga a humor az élmény, hanem az előadásmód. Az első, a Négybetűs szavak című estem, önéletrajzi ihletésű volt, a második, a Borsodi homályos a barátaimról szólt, a Mesteremberek témáját tükrözi a címe, ahogy az Aranyosi 50 is. Az utóbbi rólam szól, és a végén elmondom, hogy a fellépésszámot a harmadára fogom csökkenteni, a közeljövőben nem láthatnak majd tőlem új önálló estet.
Tehát, ha jól értem, visszavonul.
Így van, visszavonulok. Januártól már csökkentett üzemmódban vagyok. Havonta néhány fellépésem azért lesz, de keresni kell. Van közös estem például Dombóvári Pistivel és Csernus Imrével is. Visszavonulás lesz teljes erőből. A családommal, barátaimmal szeretném tölteni az időmet.
Mi ennek az oka?
Amikor a Covid osztályon, a kórházban fuldokoltam, és majdnem meghaltam, sok mindent átgondoltam. Voltak kisebb-nagyobb fogadalmaim, ezeknek egy részét nem igazán tudom megmagyarázni, miért fogadtam meg. Ilyen például, hogy az anyósomat elviszem Nápolya. Ezeket a fogadalmakat be is tartom, ha már a Jóisten visszahozott.
Milyen neveltetést kapott?
Szigorú, de megengedő szellemben neveltek. A szüleim próbálták a legtöbbet megadni. Zeneiskolába jártam, karatéztam… Mindenben támogattak. Apám egy nagyvállalat vezetője, édesanyám laborasszisztens volt, nem szenvedtem semmiben hiányt. Egyszerű, de értelmiségi családban nőttem fel. Abban a világban a vezérigazgatónak nem volt jachtja és a kamara elnökének nem volt nyolcmillió forintos karórája. Apámnak Trabantja volt.
Terelgették? Volt elvárás, hogy milyen szakmát válasszon?
Édesanyám két pályára szánt: vagy pap legyek vagy nőgyógyász. Nagyon csalódott volt, amikor a humorizálás felé indultam, azt mondta, az cigányélet. Sokáig csak a háttérben dolgoztam, majd fellépőként rátettem egy lapáttal. Ötvenegy évesen már megértem az álláspontját: ez a rendszertelen életvitel megrövidíti az ember életét. A hátralévő időt szeretném tartalmasabban tölteni.
Az eredeti szakmáját tekintve tanár, de soha nem állt katedrán.
Gyerekkorom óta Rádiókabaré rajongó vagyok, apámmal hallgattam. Az üzleti része a Tanárképző Főiskolán kezdődött, amikor meghívtam humoristákat. Aztán a „szakmai gyakorlatomat” a Rádiókabaréban töltöttem, és ott is ragadtam.
Tizennyolc évig dolgozott Fábry Sándor mellett, és egy korábbi interjúban említette, hogy ez lemondással járt. Miféle lemondással?
Amikor bekerül az ember a szakmába, akkor meg kell fizetnie a tanulópénzt. A kérdés az, hogy meddig kell fizetni. Nekem szerencsém volt, mert édesapámék tudtak venni nekem egy lakást Budapesten, és nem arra kellett koncentrálnom, hogy előteremtsem a lakhatásra valót. Élhettem a szerelmemnek, ezt nem sokan engedhették meg maguknak. Adódott ez a lehetőség Fábry mellett, és nem kellett a pénzzel foglalkoznom. Olyan keveset kerestem, hogy nem tudtam volna megélni belőle, ha albérletet is fizettem volna.
Azt mondják, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy nő. Milyen a kapcsolata a feleségével?
Harminc éve rajongok a feleségemért, a főiskolán ismerkedtünk meg. Ő egy megbízható, galamblelkű, csinos nő. Ezt az életet, amit éltem eddig, ő is ugyan úgy megszenvedte, ahogy a gyerekeim, és mégis mellettem van. Őt is hozom-viszem, amikor tehetem, már októberre is megvan a repülőjegy.
A gyerekeivel, Petivel és Tomival is többet van együtt?
Javuló tendenciát mutatok a találkozások mennyiségét illetően. Én hiányoltam. Többet beszélgetünk. Csodás férfiak lettek: erősek, egészségesek, szőrösek. Megvan a magukhoz való eszük, mindketten folyékonyan beszélnek angolul. A kisebbik fiam azt mondta, hogy külföldön fog élni.
Ha a gyerekei külföldre költöznek, ön is velük költözne?
Nem. Nem beszélek idegen nyelvet, de a gyerekeket alábecsülik, előttük már nincsenek nyelvi korlátok. Ha a gyerekek mennek, nagyon nehéz lesz.
Milyen édesapa?
Apám nyugodtabb pali volt, anyukámra hasonlítok inkább. Egy ponton ordítok, de általában nem kell ordítani. Az egyik fiam egyébként kinézetre, a másik humorérzékre hasonlít rám.
Miskolcon született. Hazajár még, vagy látogatóba?
Egyértelműen haza. Édesanyám és több rokonom is a mai napig ott él. Na, meg Diósgyőr is Miskolcon van!
Honnan ered a rajongása?
A horoszkópom szerint rák vagyok, és bár nem tudom, hogy a rákokra jellemző-e a rajongás, de én ilyen típus vagyok. Mindenért teljes erőbedobással tudok rajongani. Rajongó voltam, vagyok és leszek. Ez a munkámra is igaz, akkor is, ha nem csinálom.
Vannak már tervei, mivel fogja tölteni a szabadidejét?
Létrehozok egy értelmiségi klubot, ami nálunk lesz a telken két-három hetente, szűk körben. Előadókat fogok hívni: költőt, marketing szakembert, politikust. Olyan embereket, akiktől lehet tanulni.
Fotó: Fuszek Gábor
Forrás: Blikk / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
