Úgy tűnik, hogy mostanra megszűnt az oroszok által elfoglalt csernobili atomerőmű legkomolyabb problémája, a villamosenergia-ellátás hiánya – mondta a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanára.
A csernobili telephelyen ma már nem működnek rektorok, a kiégett üzemanyagot pedig nedves tárómedencékben raktározzák. Aszódi Attila elmondása szerint ezeknek a medencéknek kell hosszú távon a hűtését biztosítani, valamint az ellenőrző rendszereknek van szükségük villamosenergiára. „Emiatt fontos, hogy a telephely rendelkezzen villamosenergia-ellátással” – emelte ki. Ugyanakkor a kiégett kazetták nagyon régen szolgáltak reaktorban, és ennek következtében már rendkívül alacsony a hőteljesítményük – az ukránok saját biztonsági elemzése alapján nagyjából 2 hónapnyi idő is eltelhetne akár úgy, hogy a telephelynek nincs villamosenergia-ellátása, ez nagyon nagy időtartalék – tette hozzá.
A Budapesti Műszaki Egyetem tanára – a legújabb hírek alapján – úgy látja, hogy Csernobil február 24-i elfoglalása óta az oroszok gondoskodtak valamennyi villamos energiáról, vagyis úgy tűnik, hogy a legnagyobb kockázat a telephelyen mostanra elhárult. Ám miután a harci cselekmények továbbra is folytatódnak Ukrajna területén, nem lehet kizárni azt, hogy a későbbiekben újra ilyen ellátási problémák keletkezhetnek – fogalmazott Aszódi Attila. Megjegyezte: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) a csernobili telephellyel jelenleg az a legfőbb problémája, hogy az üzemeltető személyzet – 210 ember – több mint két hete nem tudta elhagyni a telephelyet, miután az orosz csapatok fogja, ezáltal nem biztosítottak a megfelelő munkavégzési feltételeik.
A szakértő szerint a zaporizzsjai atomerőmű esetében más a helyzet. Ez ugyanis egy működő atomerőmű, melynek a telephelyén hat darab reaktorblokk található. Közülük kettő jelenleg is villamos energiát termel, kapcsolódva az országos hálózathoz. Ugyan itt is történt műszaki meghibásodás az orosz csapatok tevékenysége során, de a telephely ettől még továbbra is kapcsolódik az ukrán országos villamosenergia-hálózathoz és leadja az áramot – ismételte meg Aszódi Attila. Itt is az a fő gond, hogy az orosz csapatok kontrollálják a telephelyet, és az üzemeltetők alá vannak rendelve az oroszoknak, ami
Ismeretes, hogy Harkivban is megsérült egy atomreaktor az orosz bombázások következtében. A BME tanára ezzel kapcsolatban kifejtette: itt egy kicsi, kutatási-oktatási berendezésről van szó, egy gyorsítóval hajtott szubkritikus rendszerről, ami viszonylag kevés hasadóanyagot tartalmaz. A hivatalos információk alapján pedig egyelőre nem is lehet megmondani, hogy a berendezés hasadóanyagot tartalmazó része sérült-e – Aszódi Attila szerint ehhez szükség lesz még néhány napra.
A szakértő – a fentiek ismeretében – végül reményét fejezte ki, hogy a világ nem áll egy újabb atomkatósztra előtt, de azt elismeri, hogy a kérdés teljesen jogosan vetődhet fel. Nagyon furcsája, hogy az orosz csapatok nem tartják tiszteletben az alapvető nemzetközi egyezményeket és a nemzetközi nukleáris szakmában elfogadott biztonsági alapelveket.
„Ez egy nagyon-nagyon furcsa, új helyzet, nem találkoztunk ilyennel az elmúlt évtizedekben”
– fogalmazott. Aszódi Attila szerint, bár valóban „hajmeresztő”, amit történik, eddig igazán komoly támadásra nem került sor a telephelyek esetében, amiből arra lehet következtetni, hogy az orosz félnek nem célja a nagy radioaktivitás tartalmú atomerőműveknek a tönkretétele, hanem egyszerűen csak kontrollálni akarják, ezáltal az ukrán villamosenergia-szolgáltatást.
Kapcsolódó hang
