Az Alkalmazott Molekuláris Evolúció Alapítvány tudósainak felfedezése a marsi élet utáni kutatást is segítheti.
Régóta tanulmányozzák már a tudósok a földi élet eredetét, egy új kutatási eredmény azonban komoly áttörést jelenthet ezen a téren. Sőt, könnyen lehet, hogy a marsi élet utáni kutatásban is.
Az Astrobiology című folyóiratban közzétett publikáció szerint a kutatók azt találták, hogy a bazaltláva-üveg felületén spontán képződött ribonukleinsav, vagyis RNS, ami az élet kialakulásához szükséges első genetikai anyag lehetett. Ilyen bazaltláva-üvegből rengeteg volt a Földön 4,35 milliárd évvel ezelőtt, és a mai napig sok van a Mars felszínén is.
Steven Benner, az Alkalmazott Molekuláris Evolúció Alapítvány (Foundation for Applied Molecular Evolution) tudósa, a publikáció társszerzője szerint az elmúlt években a kutatók több elmélettel is előálltak, ám egyik sem adott választ arra, miként keletkezhetett az élet a Földön. Emiatt az alapítvány kutatói egy új megközelítést alkalmaztak.
Az Elisa Biondi által vezetett kutatócsoport úgy találta, hogy hosszú 100-200 nukleotidot tartalmazó RNS-molekulák keletkeztek, amikor nukleozid-trifoszfátok átszivárogtak a bazaltüvegen.
A szakemberek szerint a Földön 4,35 milliárd évvel ezelőtt rengeteg bazaltüveg volt a folyamatos becsapódásoknak, valamint a vulkánok aktivitásának köszönhetően. Emellett a becsapódásokkal nikkel érkezett a Földre, valamint olyan környezetet teremtettek, ami ideális lehetett az RNS-képződés számára.
Benner szerint van még néhány kérdés, ami nem tisztázott, például, hogy az összes RNS építőelem hogyan öltött ugyanolyan alakot.
A mostani felfedezés viszont fontos, mert a Marson még mindig megtalálhatók a felszínen a 4 milliárd évvel ezelőtt keletkezett kőzetek. Mindez egy lépéssel előrébb viheti a kutatókat a marsi élet utáni kutatásban is.
Forrás, fotó: hvg / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
