A múlt hét legtöbb embert érintő politikai bejelentése az volt, miszerint hozzányúl a kormány a rezsicsökkentéshez azzal az indoklással, hogy egy év alatt a világpiacon az áram ára ötszörösére, a gázé pedig hatszorosára emelkedett. Az energia-veszélyhelyzet miatt augusztus elsejétől az átlagos mérték felett fogyasztóknak nem áll rendelkezésre a rezsicsökkentett energiaár. A részletszabályok még készülnek, de a lakosság egy része már pánikreakciókat mutat. Összefoglalónk.
A múlt héten kihirdetett energia-veszélyhelyzet után a legmegnyugtatóbb mondatot vasárnap délelőtt Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára mondta, miszerint az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs
az új rezsivédelmi szabályok kidolgozásánál minden élethelyzetet, speciális életkörülményt igyekszik megvizsgálni.
Ez azt jelenti, hogy – tette hozzá – a részletszabályok az árképzésre, a szabályozás módjára is kiterjednek majd. Külön foglalkoznak majd azok helyzetével, akik csak áramot fogyasztanak, gázt pedig egyáltalán nem vagy csak nagyon keveset, továbbá kitérnek a kistelepüléseken élők helyzetére és a nagycsaládosok védelmére is.
Az én háztartásomat érinti a szigorítás?
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a családok 75 százalékát nem érinti a változás, mert az átlagosnál kevesebbet fogyasztanak. A miniszterelnök szerint a háború előtt belefért, hogy mindenkinek a rezsicsökkentett árat adják, de most erre nincs lehetőség.
Konkrét számokról kormányzati oldalról eddig csak a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt. Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón 7 pontos intézkedéscsomagot jelentett be, amely többek között a gázkitermelés és a szénbányászat fokozását, az erőművek ügyének rendbetételét tartalmazza, de az utolsó pontja közvetlenül is érinti a magyar lakosságot, hiszen augusztus elsejétől
az átlagos mérték felett fogyasztóknak nem áll rendelkezésre a rezsicsökkentett energiaár.
Ennek sávhatára a villamos energiánál 210 kilowattóra, a földgáznál 144 köbméter havonta. Az átlagfogyasztó a rezsivédelem mellett 7750 forintot fizet az áramért havonta, a gázért 15 833 forintot, tehát az efölötti rész után kell a piaci árat megfizetni. A Kormányinfón az is elhangzott, hogy egy átlagfogyasztó rezsivédetten 7750 forintot fizet az áramért, de ha nem lenne rezsicsökkentés, akkor ugyanez piaci áron 50 833 forint lenne. A gáz esetében a kormány számításai szerint a rezsitámogatott ár 15 833 forint, szemben a 131 441 forintra becsült piaci árral.
Természetesen a villamosenergia-számlában nemcsak az áram árát fizetjük meg, hanem elosztási díjat, átviteli díjat – úgynevezett rendszerhasználati díjakat is. Attól, hogy nő az áram ára, a rendszerhasználati díjaknak nem kell feltétlenül emelkedniük. Az átlagfogyasztás feletti hétszeres ár, amelyről a Kormányinfón beszéltek, nem biztos, hogy minden, magasabb energiafogyasztást produkáló háztartás számlájában tükröződni fog.
Nincs könnyű helyzetben a kormány a részletszabályozás kidolgozásakor. Jelenleg ugyanis nincs pontos adat arról, hogy mennyi háztartás fűt csak villannyal. Arra is csak becsült számok vannak, hogy hány olyan háztartás van, ahol ugyan gázzal fűtenek, de a rossz szigetelés, az elavult nyílászárók miatt már „rezsicsökkentve”, eddig is magas fűtésszámlát kaptak. Szintén nehezítheti a részletszabályok kidolgozását annak a beépítése, amikor az egyik háztartásban egy kétgyermekes család él és lépi túl az átlagfogyasztást, a másikban pedig egy egyetemista srác bitcoin bányászata üzemel ugyanakkora fogyasztással.
A részletszabályokra vár, hogy tisztázzon egy sor kérdést, így például:
- mi lesz a nyaralókkal, hétvégi házakkal, azokkal az ingatlanokkal, amelyeket nem használnak életvitelszerűen,
- mi lesz azokkal a társasházakkal, amelyek nem távfűtésesek, hanem házközponti gázkazán adja a meleget egy pár lakásnak,
- mi lesz a H tarifás fogyasztási helyekkel (hőszivattyús fűtés),
- mi lesz azokkal, akik elektromos árammal fűtenek,
- mi lesz azokkal, akik elektromos autóval rendelkeznek?
Ami biztos: az energia-veszélyhelyzet megjelenésével összefüggő kormányzati bejelentés óta robbanásszerűen megemelkedett a tűzifa iránti kereslet, ami magával hozta a drágulást: egy köbméter fa ára most a tavalyihoz képest hétezer forinttal drágább, 43 000 forint. A bejelentés és annak várható következményei miatt egyre többen vásárolnak egyéb fűtési eszközöket, például kandallót vagy kályhát.
Mennyi marad a rezsicsökkentésből?
Az Index a múlt héten írt arról, hogy a rezsicsökkentés csak a kezdet, brutális lehet, ami még előttünk áll. A koronavírus-válság utáni visszapattanás, az orosz–ukrán háború és az arra válaszként érkező nyugati szankciók miatt – amelyek a kulcsfontosságú orosz energiahordozókra is kiterjednek – olyan mértékű drágulás indult el, amely már fenntarthatatlanná tette a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentési rendszert.
Hazai és nemzetközi szakemberek szerint
OLYAN PIACI FOLYAMATOK INDULTAK EL AZ EURÓPAI MAKROGAZDASÁGBAN, MELYEKET EGY MAGYARORSZÁG MÉRETŰ GAZDASÁG EGYSZERŰEN NEM TUD KEZELNI.
Az OTP Bank elemzői által készített számítások szerint a rezsicsökkentés szűkítése – azaz a múlt héten bejelentett, de részleteiben még nem ismert intézkedés – idén 500 milliárd forintnyi, jövőre pedig 1050 milliárd forintnyi kiadásmegtakarítást jelent az államnak.
A magyar kormány már számol egy európai gázhiányos téllel, egy olyan forgatókönyvvel, amely a magyar gazdaság recesszióba fordulását tartalmazza. Az aggodalmakat Orbán Viktor szavai is alátámasztják: „Magyarországon munkaerőhiány van, de azt tanácsolom mindenkinek, hogy becsülje meg, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy meg is tudja tartani a munkáját, hiszen az európai gazdaság visszaesésével kell számolni.”
A Portfolio elemzői szerint Európa vezető politikusai előtt négy forgatókönyv áll, és a magyar kormánynak ezek bármelyikére kész válasszal kell rendelkeznie.
- Lesz elegendő gáz a vállalatoknak és a lakosságnak, nem lesz szükség takarékoskodásra és korlátozásokra.
- Megszorításokkal, kismértékű felhasználási korlátozásokkal, de alapvetően lesz elegendő gáz a vállalatoknak és a lakosságnak.
- Nem lesznek elegendők a megszorítások, és átmeneti hiány lép fel, ami érinti a gazdasági szereplőket, gyárleállásokat okoz, visszavetve a termelést.
- Súlyos energiahiány lesz szerte Európában, érdemi termelési zavarokkal, miközben kérdésessé válik a lakosság ellátása az egyes országokban.
Legyen béke, vagy elszabadul a pokol?
Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap azt mondta, hogy a gondokra a megoldás az lenne, ha leülnének az oroszokkal tárgyalni, tűzszünetet kötnének, utána pedig béketárgyalásokat folytatnának, mert mint mondta, „a jelenlegi gazdasági bajra csak a béke jelenthet megoldást”.
Ezzel némiképpen összecseng a Politico írása, amely a lehető legdurvább forgatókönyvvel számol: azt állítja, évekig tartó komoly szenvedés vár Európára, ahol szinte mindenkinek drasztikusan változtatnia kell energiafelhasználási szokásain. A lap úgy véli, ahogy a háború elhúzódik, az európai kormányok az egyre szegényebb, éhesebb és fázósabb szavazók nyomása alá kerülnek, és egyre inkább az lesz a kérdés, hogy az országok vezetői mennyire tudnak ennek a nyomásnak ellenállni.
Emlékeztetnek: az élelmiszerek terén az árak meredeken emelkedtek Ukrajna – a gabona- és napraforgóolaj jelentős szállítója – Oroszország általi blokádja után. A globális élelmiszerárak enyhén csökkentek, de még mindig rendkívül magasak a tavalyi év ilyen időszakához képest. A legrosszabb pedig még csak ezután következhet, ha a műtrágyák ára – a földgáz árához kötve – az egekben marad a következő időszakban. A globális mezőgazdasági árak 30 százalékkal emelkedtek Oroszország inváziója óta, az élelmiszerek és az alkoholmentes italok árának inflációja májusban 10 százalék volt – derül ki egy uniós piaci jelentésből. A magasabb műtrágyaköltségek azt jelentik, hogy a gazdálkodók szerte a világon takarékosabban használják fel őket, és ezért alacsonyabb hozamot eredményeznek, ami potenciálisan a megfizethetőségi válságot teljes körű ellátási vészhelyzetté fokozza.
Tegnap összeállítást közölt az Index arról, hogy a világ nagy részét elsősorban nem Ukrajna sorsa vagy Oroszország megbüntetése, hanem a kialakuló élelmezési válság érdekli. A BRICS, valamint az Afrikai Unió nem állt ki egyik fél mellett sem, inkább a háborúskodás befejezése mellett a szankciókon való lazítást szeretnék elérni.
Beata Javorcik, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza szerint az élelmiszerárak várhatóan csak 2023 decemberében esnek vissza jelenlegi magas szintjükről. A lengyel sztárközgazdász úgy véli, európai szempontból a legrosszabb forgatókönyv az, ha az élelmiszerválság újabb tömeges migrációs hullámot indít el, ami további nyomást gyakorol a politikai rendszerekre.
(Borítókép: Index)
Forrás: Index / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
