Hszi Csin-ping kínai elnök kész arra, hogy átgondolja a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kínai doktrinát.
Egyre többen érvelnek amellett Kínában, hogy célszerű volna átgondolni a kínai nukleáris politika alapelveit. A távol-keleti óriás sajtóhírek szerint belátható időn belül akár merész döntést is hozhat, ami viszont biztosan a nemzetközi közösség éles bírálatait fogja maga után vonni – írja a hirado.hu.
Hszi Csin-ping kínai elnök kész arra, hogy átgondolja a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos, „csak válaszcsapásként használható atomfegyver” („no first use”) nevezetű doktrínát, vagyis, hogy kizárólag akkor vetnek be nukleáris fegyvereket, amennyiben atomcsapás éri országát.
Kínai kormányzati forrásoktól származó információk szerint a kínai nemzetvédelmi egyetem 2022 második felében kiadott jelentése arra hívta fel a figyelmet, hogy szükséges lenne módosítani a nukleáris elrettentési politikát, amennyiben ez képes volna megakadályozni, hogy az Egyesült Államok (és más országok) beavatkozzanak egy tajvani vészhelyzet esetén. A jelentés leszögezte, a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetés szerepet játszhat a hagyományos fegyverekkel vívott háború eszkalálódásának megakadályozásában.
Kína 1964-ben jelentette be „no first use” politikáját, miután sikeresen végrehajtotta első atomfegyver-kísérletét. Peking azóta is kitart e doktrína mellett, amelynek elsődleges célja, hogy elrettentsen más országokat attól, hogy nukleáris fegyvereket használjanak Kína ellen. India szintén elfogadta az első bevetés tilalmának politikáját.
A Kínai Kommunista Párt központi katonai bizottsága 2022 novemberében a már említett jelentést használta alapul a nemzet nukleáris arzenáljának modernizálásáról szóló vitákhoz. A bizottság azt állította, hogy a nukleáris robbanófejek számának jelentős növelése szükségtelen, ha az elsődleges bevetésükről szóló politika döntés nem változik. A megbeszéléseken állítólag felmerült javaslat szerint a taktikai nukleáris fegyvereket megelőző jelleggel lehetne bevetni a Tajvan egyesítésére irányuló törekvéseket ellenző erők nagyobb katonai beavatkozása esetén. Hszi, aki a bizottság elnöke és a kínai fegyveres erők főparancsnoka, azzal zárta a megbeszéléseket, hogy nincs szükség elhamarkodott döntések meghozatalára. A kínai elnök azonban állítólag további kutatásokat kért a javaslatokkal kapcsolatban.
Egyes kínai katonai tisztviselők szerint azonban Kína nem fogja egyhamar megváltoztatni a „no first use” politikáját, hiszen minden ilyen változtatás elkerülhetetlenül heves ellenállást váltana ki a nemzetközi közösségből. Egy hétfői sajtótájékoztatón a kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta: „A jelenlegi körülmények között minden félnek arra kell összpontosítania, hogy diplomáciai erőfeszítéseket tegyen az ukrajnai válság békés rendezése érdekében, és együtt kell dolgoznia a deeszkaláció érdekében.”
