Már az is siker lehet, ha a koronavírus elleni oltás legalább a legveszélyeztetettebbek esetében tudná a fertőzés súlyosságát csökkenteni.
Heteken belül várható, hogy a Pfizer és az AstraZeneca közzéteszi harmadik klinikai fázisban járó oltásfejlesztéseinek kísérleti eredményeit: ezekből kiderül majd, hogy a vakcina meg tudja-e állítani a koronavírus terjedését, vagy csak enyhíti a panaszokat. A klinikai tesztek harmadik fázisában a hatékonyságról kapnak adatot a tudósok úgy, hogy nagy mintával dolgozva egyeseket a kísérleti oltással, másokat placebóval kezelnek.
Az eredményekkel kapcsolatos másik kérdés az lesz, vajon az oltás beadása után is olyan rövid időn belül visszaesik-e az antitestek száma az emberi szervezetben, mint egy valós koronavírus-fertőzés után. Ha ez így lesz, akkor lehetséges, hogy a vakcina mindössze egy-két hónapra ad valamiféle védettséget.
A készülő oltásokkal kapcsolatos bizonytalanságról árulkodik Kate Bingham, az Egyesült Királyság Vakcina Munkacsoportját vezető szakember a Sky Newsnak adott nyilatkozata is. Ebben beszámolt arról, hogy hatféle kísérleti oltóanyagból 340 millió adagot halmozott fel az Egyesült Királyság: ez több, mint amivel bármelyik másik ország készül az oltások engedélyezett felhasználására. A hat vakcinajelöltből négy már a tesztek harmadik fázisában van.
„Maximalizálni akarjuk annak esélyét, hogy legalább egy hatásos vakcinánk legyen, amely a legveszélyeztetettebb rétegek esetében működik. Folyamatosan keressük az újabb lehetőségeket is” – mondta. A szakember szerint bármennyire is lesz hatásos az oltás, az már segítséget jelent.
„A részben hatásos vakcina is jobb a semminél.
Az influenzaoltás hatékonysága ötven százalékos, mégis széles körben használják és nagy hatása van az influenza népességre gyakorolt hatásának csökkentésében” – tette hozzá.
A szakember szerint az első oltások beérkezésével még nem tudnak majd véget vetni a járványnak. Bingham egyébként maga is részt vesz egy kutatásban: a Novavax kísérletében megkapta már az injekciót, amelyben vagy a kísérleti vakcina, vagy placebo volt. Az Egyesült Királyságban egyébként 270 ezer ember jelentkezett résztvevőnek a kutatások valamelyikébe.
Jonathan Ball, a Nottinghami Egyetem vakcinaszakértője szerint fontos, hogy hamis reményt ne keltsenek az emberekben az oltással kapcsolatosan. „Jelen pillanatban semmi nem véd meg bennünket a Covid-19-től. Az idősekre, főként, ha elhízottak vagy diabéteszesek, ez a betegség nagyon veszélyes. Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy olyan oltásunk lesz, amilyet akartunk” – fogalmazott.
