Ha a jelenlegi módon folytatjuk a kibocsátásokat, úgy a mainál 12-szer több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan, olvasható a Másfélfok.hu elemzésében.
Ha a hetvenes-nyolcvanas éveket tekintjük, akkor az ország délkeleti részét leszámítva 20 év alatt egyetlen tartós hőhullámos napot sem éltünk át. Mindez 2001-től vizsgálva jelentősen megváltozott, hiszen országos átlagban már évi két napra számíthatunk, az Alföld déli részén ennek duplájára is – derül ki a Másfélfok.hu elemzéséből.
Mint olvasható, a húszéves átlag azt jelenti, hogy ugyan nem minden évben várhatunk ennyi napot (pl. 2018-ban, 2019-ben vagy 2020-ban gyakorlatilag nem volt ilyen nap), de előfordulhatnak kevésbé elviselhető, szélsőségesebb évek is (pl. 2012-ben és 2015-ben országos átlagban 8, illetve 7 ilyen naptól szenvedtünk).
Az országos átlag önmagában kevésbé tűnhet fenyegetőnek, de mivel az északi és a hegyvidéki tájainkon nagyon ritkák a hőhullámok, mindez azt jelenti, hogy a tavalyi (2021) 4 napos országos átlag mellett délkeleten 13 napot észleltünk, míg
a legextrémebb esetben, 2012-ben a területi átlagban detektált 8 naphoz az Alföld közepén jóval több, összesen 18 nap tartozott
– írja elemzésében a Szabó Péter–Pongrácz Rita szerzőpáros.
Az általuk elvégezett szimulációk alapján nagy bizonyossággal (90 százalékos aránnyal) állítható, hogy az emberiség okolható a tartós hőhullámok gyakoriságának növekedéséért. Az antropogén hatások további fokozódása miatt – a pesszimista és lesújtó jövőkép szerint – a tartós hőhullámokban exponenciális növekedés várható: a század végére a jelenleginél átlagosan 12-szer több tartós hőhullámos napra számíthatunk.
Ez az országos átlag azt jelenti, hogy sajnos
ugyanakkor biztosan nem lesznek majd olyan évek, amikor egyáltalán nem fordul majd elő tartós hőhullámos nap – hangsúlyozzák.
Nem csak hosszabbak, melegebbek is
Míg 1971–1990-ben csupán 33,3 Celsius-fok volt az éves legmagasabb hőmérséklet országos átlaga, addig 2001–2020-ban már ennél magasabb, 35,6 fok.
A jól érzékelhető növekedés nem egyenletes, és például a 2018–2020 időszak relatíve enyhébb volt: az országos évi maximumok 34-35 fok körüliek voltak, de az évek közötti ingadozások ellenére az utóbbi 20 év mindegyikében magasabb volt az országos átlagos maximumhőmérséklet, mint 40-50 éve. Az elmúlt 50 év legmelegebb napján, 2007-ben pedig az országos átlag 39,2 Celsius volt (sőt, hazánk területének ötödén 40 Celsiust is mértek) – olvasható a Másfélfok.hu-n.
A jövőt vizsgálva azt is megállapították, hogy jelenlegi trendek folytatása mellett a század végén 39 Celsius-fok fölötti országos átlagokra számíthatunk.
A legkitettebb régió
Végül, de nem utolsó sorban az is kiderül, hogy a pesszimista forgatókönyvet követve az Alföldön minden évben számíthatunk 40 celsiusos maximumokra a század utolsó két évtizedében, különösen szélsőségesen forró években pedig 45 fok feletti értékek sem kizártak az ország legmelegebb részein, amit rajtunk kívül az infrastruktúra is meg fog szenvedni.
Az optimistább jövőkép szerint inkább „csak” 38 Celsiusra. A két forgatókönyv közötti különbség ugyan kisebb, mint a tartós hőhullámoknál, de ez nem jelenti azt, hogy ez a 2-2,5 fokos különbség ne volna jelentős az emberi szervezetre gyakorolt hatás szempontjából – jegyzik meg mások mellet.
