Az agy öregedési folyamatának felgyorsulását idézheti elő a fertőzés egy friss tanulmány szerint.
Szürkeállomány-vesztés mellett az agyszövet egyéb anomáliái is előfordulhatnak azoknál, akik átestek a koronavíruson – számol be egy friss tanulmány a koronavírus hatásairól. A leginkább a szagláshoz köthető terület lehet érintett a CNN cikke szerint.
„Meglepődtünk, hogy még enyhe fertőzés esetén is egyértelmű eltéréseket láttunk az agyban” – nyilatkozott Gwenaëlle Douaud vezető szerző, az Oxfordi Egyetem neurotudományi docense.
Zsugorodik a szürkeállomány
A kutatók 2020 márciusa és 2021 áprilisa közt koronavíruson átesettek agyát tanulmányozták. A 401, a kutatásba bevont ember esetében a fertőzés előtti időben készült, illetve a megbetegedés után 4,5 hónappal készített felvételeken vizsgálták az agy változásait, majd az eredményeket 384, meg nem fertőződött ember agyáról készített felvétellel hasonlították össze. A kontrollcsoport összetételében megfeleltethető volt a betegek csoportjának. A koronavíruson átesettek közül 15 ember szorult kórházi kezelésre.
Douaud szerint normális, hogy az emberek évente 0,2-0,3 százalékot veszítenek az agy memóriával kapcsolatos területén található szürkeállományból, de a tanulmány szerint a koronavírussal fertőzött emberek további 0,2-2 százalékot veszítettek azokhoz képest, akik nem voltak fertőzöttek.
Az érintettek végrehajtó és kognitív funkcióit is tesztelték egy, a demenciával összefüggő kognitív károsodások felismerésére, valamint az agyi feldolgozási sebesség és funkció tesztelésére használt eszközzel. A kutatók megállapították, hogy azok teljesítettek a legrosszabbul ezen a vizsgán is, akiknek a legnagyobb volt az agyszövetveszteségük.
Úgy tűnik, hogy az agy
Douaud szerint azonban nem világos, hogy miért van ez így. A kutató szerint az is előfordulhat, hogy a vírus káros hatásai idővel csökkennek, ennek feltérképezéséhez azonban szükség lenne az érintettek 1-2 év múlva történő, ismételt vizsgálatára.
Demenciához is hozzájárulhatnak a változások
A szerzők szerint az sem zárható ki, hogy a fertőzés hosszú távú következményei Alzheimer-kórhoz vagy a demencia más formájához járulhatnak hozzá.
Richard Isaacson neurológus, a Florida Atlantic University Center for Brain Health igazgatója, aki nem vett részt a kutatásban, szintén kiemelte, hogy nehéz meghatározni, milyen általános hatása lehet az egyénekre a felismert változásoknak.
Az agyra ráadásul más mechanizmusok, például immun-, gyulladásos, érrendszeri vagy pszichológiai és viselkedésbeli változások is hatással lehetnek.
