Egyre több a bizonyíték arra, hogy a még nem oltottak is nagyobb biztonságba kerülnek, ha a környezetük felveszi a vakcinát.
Arról, hogy az elérhető koronavírus elleni oltások megvédenek bennünket a súlyos megbetegedésektől és a halálozástól, az első pillanattól kezdve beszélnek a kutatók. Arról azonban, hogy vajon környezetünk is nagyobb biztonságba kerül-e azáltal, hogy immunizáltuk magunkat, ritkábban esik szó. Kezdetben ennek éppen az ellenkezőjétől tartott mindenki, arra gondolva, hogy az átoltottság növekedésével lazulni fog majd a védekezésre fordított figyelem, ezáltal pedig ismét megugrik az esetszám.
A BBC cikke az oltások hatását a következő hasonlattal ismerteti: képzeljük el a koronavírussal való találkozást követően kialakuló állapotot úgy, mint egy létrát. Ennek csúcsán a legsúlyosabb következmény, a halál van, alsó foka pedig a tünetmentes fertőzés.
az, aki anélkül belehalna a betegségbe, talán csak enyhe vagy közepes tüneteket produkál majd, míg aki egyébként enyhe tünetekkel úszná meg, az tünetmentes hordozó lehet, vagy el sem fogja kapni a fertőzést.
Azokban az országokban lehet ezzel kapcsolatos valódi információkra szert tenni, amelyekben az oltottak száma már viszonylag magas: Nagy-Britanniában egyelőre óvatosan fogalmaznak a hivatalos szervek, de arra utalnak, hogy az oltásoknak van hatásuk már a korai adatok szerint is a fertőzés átadására. A még magasabb átoltottságú Izraelben is stabilan csökken az új esetek száma, már a pár százas kategóriáig mérséklődve, és az új halálozásoké is ennek megfelelően alacsony.
Skót adatok szerint azoknak az idősotthonoknak a lakói, akiknek környezetében oltott egészségügyi dolgozók végezték az ápolást, sokkal kisebb eséllyel kapták el a betegséget.
Egy cambridge-i kórházi dolgozók körében végzett felmérés pedig 75 százalékos csökkenést talált a tünetmentes megbetegedésekben oltást követően.
