A gyártók folyamatosan frissítik és tesztelik vakcináik alternatív változatait, hogy ha a pandémia drámai fordulatot venne, azonnal tudjanak lépni.
Száz napon belül új vakcinával képesek előállni, ha arra szükség van: az ígéretet Joe Biden amerikai elnök oldalán tette meg Albert Bourla, a Pfizer elnöke júniusban. Szükség alatt egy olyan variáns megjelenését értette, amely képes megkerülni a vakcinák adta védettséget, így válik dominánssá. Ilyen törzsről nem tudunk jelenleg, de a Pfizer mellett más nagy gyártók is készülnek erre az eshetőségre.
A Nature cikkében három nagy gyártó, a Pfizer mellett a Moderna és az AstraZeneca kéviselőit kérdezte arról, pontosan min dolgoznak jelenleg tudósaik.
Gyakorolnak a gyártók
Az elmúlt hónapokban mindhárom gyártó készített egyes variánsokra, közte a bétára és a deltára optimalizált változatokat, ezeket klinikai tesztekben meg is méretve, és az engedélyező hatóságokkal is kialakította a lehető leggyorsabb engedélyeztetési útvonalakat. Mindezt azért, ha élesben kell majd egy variánsra oltást készíteniük, akkor bejáratott utakon haladhassanak.
„Egy bizonyos ponton elkerülhetetlenül szükségünk lesz vakcinaváltozatokra, de még nem tartunk ott, hogy magabiztosan meg tudjuk jósolni a vírus evolúcióját.
Észszerű megközelítés a jelenlegi variánsokon kísérletezni” – mondja Paul Bieniasz, a New York-i Rockefeller Egyetem virológusa.
A vakcinák első generációja a súlyos megbetegedések és a halálozások tekintetében továbbra is jól teljesít a deltával szemben, ezért nincsen szükség deltaspecifikus változatra, mivel a meglevő is jól szerepel. Ha előkerül egy immunitást megkerülő törzs, az mRNS-vakcinákat gyártó Pfizer és Moderna szó szerint napokon belül tud készíteni új vakcinát, a vektoroltások, például az AstraZeneca esetében ehhez kicsit több idő kell. Az mRNS-vakcina előállítása általában egy új genetikai szekvencia létrehozását és annak zsíros anyagba, például lipidbe történő kapszulázását jelenti. A vírusvektor-vakcinákat úgy állítják elő, hogy a kulcsfontosságú genetikai szekvenciát beillesztik egy ártalmatlan hordozóvírusba: nagy mennyiségű vírust tenyésztenek bioreaktorban, majd megtisztítják.
A béta a fókuszban
Ahhoz azonban, hogy be is adhassák a vakcinát, klinikai kísérletek is kellenek: ezekre gyakorolnak a gyártók. A Pfizer a bétára optimalizált oltást tesztel 930 ember bevonásával, de augusztusban az alfa és a delta ellen egyszerre védő vakcina tesztjébe is belevágott.
„Ezt nem azért tesszük, mert azt gondoljuk, hogy új vakcina kell ezek ellen a törzsek ellen. A váltás végrehajtásának minden aspektusát – a kutatást, a gyártást, a klinikai tesztelést és a hatósági beadványokat – gyakorolni akarjuk, hogy ha olyan variánst találunk, amely valóban kikerüli az immunitást, akkor gyorsan készen álljunk” – mondja Philip Dormitzer, a New York-i székhelyű Pfizer vírusvakcinákért és mRNS-ért felelős alelnöke és tudományos vezetője. Elmondása szerint a fenti két változatot sem tervezik bevetni a lakosság szélesebb köreiben.
A Moderna szintén dolgozik, béta, delta, illetve béta és delta elleni oltáson. A béta azért áll az érdeklődés középpontjában, mert olyan mutációkat hordoz, amelyek minden más ismert változatnál ellenállóbbá teszik az oltás után a szervezetben létrehozott antitestekkel szemben. Az AstraZeneca is béta-specifikus variáción dolgozik már június óta, melyet nemcsak vektoros oltással, hanem mRNS-vakcinával immunizáltak számára is bead a klinikai kísérletekben.
Nehéz a tesztelés
A hatékonyság meghatározása ugyanakkor nem egyszerű. Azokon a területeken, ahol a klinikai kísérletek gyakorlata elterjedt, nehéz olyan embert találni, aki még oltatlan, de szívesen részt venne egy kísérletben, és etikai szempontból kérdéses a placebocsoport is.
„Ha nem tudunk randomizált, kontrollált hatékonysági vizsgálatokat végezni, akkor az egyik alternatíva az immunogenitási vizsgálatok elvégzése, a másik pedig egy igazán robusztus, jól megtervezett, valós hatékonysági vizsgálat” – mondja Matthew Hepburn, a Fehér Ház Tudományos és Technológiai Politikai Hivatalának különleges tanácsadója.
Az immunogenitási vizsgálatok a vakcinák által kiváltott immunválaszokat – például az antitestek vagy a B-sejtek szintjének növekedését – mérnék, és ezeket összehasonlítanák az első generációs vakcina hatásaival. Úgy tűnik, hogy néhány vakcinagyártó ebbe az irányba halad: az európai szabályozó hatóságok iránymutatása alapján az AstraZeneca ezt a megközelítést fogja alkalmazni a béta elleni vakcina vizsgálatában. A Moderna emelett valós adatokra támaszkodik.
Az még nem világos, hogy a közegészségügyi hatóságok hogyan fogják megállapítani, hogy egy variáns elég nagy veszélyt jelent ahhoz, hogy oltás készüljön miatta. Lehetséges jel erre az, ha sok oltott kerül kórházba.
