Rengeteg hagyomány és babona köthető az óév utolsó napjához, amiktől szerelmet, szerencsét remélnek az emberek.
Az óév búcsúztatásához számtalan olyan hiedelem kapcsolódik, amiből később hagyomány lett. A legtöbb a bőségről, a jólétről, a szerelemről, a szerencséről és a szerencsétlenségről szól. Ezúttal a szerencsés újévvel kecsegtető babonákat, hagyományokat gyűjtöttük össze.
Mióta szilveszter a szilveszter?
Az óév utolsó napja I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, aki 335. december 31-én hunyt el Rómában. Az év utolsó napja eleinte december 24-e volt, később január 6-a, végül 1691-ben XII. Ince pápa január elsejére tette az év első napját, azóta ezen a napon ünnepeljük az Újévet és az év utolsó napja szilveszter.
Milyen régi szilveszteri babonákról tudunk?
A régi magyar babonák szerint érdemes volt ételt hagyni Újévre is, mert akkor nem szenvedtek hiányt az emberek, nem úgy az, aki mindenét felfalta az év utolsó napján. Halat a folyóval övezett településeken szabadott csak enni, amiről úgy tartották, szerencsét hoz. Aki távol lakott a víztől, pont az ellenkezőjére számíthatott: ha halat evett, elúszott a szerencséje. Régen az egyik pogácsába belesütöttek egy érmét, és úgy tartották, hogy aki megtalálta még éjfél előtt, az szerencsés lesz a következő évben. Az éjfél után megtalált érme viszont balszerencsét jelentett.
Az ételeken kívül a legtöbb babona a házasság körül forgott. Például úgy tartották régen, hogy a lencsefőzelékbe főzött mandulaszem megtalálója a következő esztendőben biztosan férjez megy, megnősül. Szokás volt még kora hajnalban friss vízzel mosakodni, hogy egész évben egészségesek legyenek az emberek, orvoshoz menni vagy orvost hívni viszont tilos volt december utolsó napján. Az állatoknak ilyenkor bőségesen adtak enni, a zsebekben és a polcokon pedig kötelező jelleggel lennie kellett valaminek, biztosítva ezzel a bőséges új esztendőt.
Újkeletű babonák
Manapság úgy tartják a babonásabbak, hogy nem szabad nagy értékű tárgyat venni szilveszterkor, mert akkor egész évben kiadások várnak ránk. A szemetet is tilos levinni éjfél előtt, mert azzal a szerencsénket is kidobjuk. Helyette inkább mindenki tartson magánál malacos képet, kabalát, ami bőséget és boldogságot hoz a babona szerint. Az üzletemberek, üzletasszonyok egyenek gyümölcsöt a gyümölcsöző megállapodások reményében, és mindenképp legyen a pénztárcájukban egy nagy értékű bankjegy.
Ma is élő hagyományok
- A régi, de még ma is tartott hiedelmek szerint kötelező ilyenkor disznót enni, de leginkább a farkát, fülét és csülkeit. Ezek ugyanis kitúrják a szerencsénket. Ezért tálalnak gyakran vacsorára egészben sült malacot.
- Az új évben először lencsét, kölest vagy rizst kell enni, mert így biztosan nem ürül majd ki a pénztárcánk. Ebben az is segíthet még, ha a lencséhez egy új, egész kenyeret kezdünk meg.
- Az életünk fonalát a jó hosszúra nyújtott rétes elfogyasztása növeli, a benne lévő jó sok töltelék pedig az anyagi helyzetünknek kedvez. Arról nem is beszélve, hogy úgy tartják, aki Újévkor édeset eszik, annak az egész új éve édes lesz.
Más országokban ez hoz szerencsét
A mexikóiak és kubaiak 12 szem szőlőt esznek éjfélkor, Svájcban pedig nem pezsgővel, hanem 12 korsó sör elfogyasztásával garantálják a szerencsés új évet maguknak. A fehéroroszok 12 darab papírra írják fel az újévi jókívánságaikat, amit pontban éjjeli 12 órakor elégetnek. A görögök felhúznak minden órát, a szlovákok pénzt tesznek az asztal, a bajorok pedig valamilyen szent tárgyat a paplan alá, hogy az új év békés, boldog és bőséges legyen.
Fotó: Shutterstock
Forrás: Ripost / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
