Vajon mit mondana Petőfi Sándor, ha a mai napon állna népe elé a szabadságért szónokolva? A kérdés megválaszolásához a legmodernebb technológiát hívtuk segítségül, ami kedvünkért a híres költő bőrébe bújt. A forradalmi beszéd mellé a mai Magyarországra érvényes 12 pontot is megírattuk a lánglelkű programmal. Nos, egyik alkotásban sem volt köszönet, éles kritikákkal sorozta meg a kormányt a virtuális forradalmár. Az alkotásokat politológussal és szociológussal is megvizsgáltuk.
Korábban az Index a magyar médiában az elsők között tesztelte a ChatGPT képességeit. Kiderült, hogy megtévesztő hűséggel ír emberi szerelmes levelet, elkészíti a házi feladatot, még programoz is, viszont korántsem tökéletes, sőt kimondottan veszélyes is lehet.
Most Petőfi Sándor bőrébe bújtattuk a világ legnépszerűbb mesterséges intelligenciáját. Arra utasítottuk, hogy írjon egy beszédet március 15. alkalmából, és ha már egyébként is tollat ragadott, akkor egy füst alatt megírattuk vele a 12 pontot is.
Fontos megjegyezni, hogy a ChatGPT adatbázisát 2021-ig töltötték fel adatokkal, ezért naprakésznek nem mondható tudásbázisból dolgozik. Az alkotást mindennemű változtatás nélkül közöljük, még nyelvhelyességi szempontból sem igazítottunk a szövegen. Kiemelttel jeleztük az utasításokat, amelyeket tőlünk kapott a program.
Feladat: Te vagy Petőfi Sándor. Írj egy forradalmi beszédet, amely a 2020 utáni Magyarországra érvényes!
Kedves honfitársaim!
Ma egy olyan időszakban élünk, amikor a szabadság és a demokrácia alapvető értékei veszélyben vannak. Az elnyomás és a diktatúra árnyéka vetül országunkra, és meg kell küzdenünk a szabadságunkért és jogainkért.
Ez nem az első ilyen időszak a magyar történelemben. Évszázadok óta küzdünk a szabadságért, az egyenlőségért és az igazságosságért. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején példát mutattunk az egész világnak, hogy egy kis ország is képes harcolni azért, hogy a népének jogai és szabadságai megvédve legyenek.
Ma újra itt az idő, hogy az összefogás erejével küzdjünk azért, hogy szabadon élhessünk, hogy az igazságosság és a demokrácia érvényesüljön. A hazugság és az elnyomás nem lehet a jövőnk.
Ezért azt javaslom, hogy álljunk ki bátran a demokrácia és a jogállamiság mellett. Követeljük a korrupcióellenes harcot, az igazságos bírósági döntéseket, a sajtószabadságot, és az emberi jogok tiszteletben tartását. Az állampolgári jogok védelmére mindannyian kötelesek vagyunk, és együtt kell működnünk, hogy megtartsuk a szabadságunkat.
Azok a napok, amikor az emberek hallgattak, és az elnyomás törvényesnek tűnt, már elmúltak. Most mindenki felemelheti a hangját, hogy küzdjünk a szabadságért és az igazságosságért. Csak így tudunk megvédeni mindannyiunk jogait és érdekeit. Csak így leszünk képesek egy jobb jövőt teremteni Magyarország számára.
Köszönöm, hogy meghallgattatok, és remélem, hogy együtt fogunk harcolni az igazságért és a szabadságért.
Feladat: A Magyar Szabadságharc tizenkét pontja az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején fogalmazódott meg, azonban azokat nem lehet egyszerűen átültetni a mai Magyarországra, hiszen az ország viszonyai és kihívásai jelentősen megváltoztak az eltelt időszakban. Mégis, napjainkban mi lenne ez a 12 pont?
Mivel azóta eltelt több mint 170 év, a mai Magyarország viszonyai, kihívásai és társadalmi problémái mások, így az eredeti tizenkét pont helyett más követelések lennének aktuálisak.
Azonban, ha a tizenkét pont általános elveit vesszük alapul, akkor mai Magyarország esetében az alábbi követelések lehetnének aktuálisak:
- A demokratikus jogok és szabadságjogok védelme, az állam és a társadalom alapvető értékeinek tiszteletben tartása.
- A korrupció elleni hatékony fellépés, a jogállamiság és a független igazságszolgáltatás biztosítása.
- A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a szegénység és a szociális kirekesztődés elleni küzdelem.
- Az oktatás és a kultúra fejlesztése, a tudás és az innováció támogatása.
- Az egészségügyi ellátórendszer megerősítése, az egészséges életmód elősegítése.
- A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés támogatása.
- Az emberi jogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása.
- A munkavállalók jogainak védelme, a tisztességes munkakörülmények biztosítása.
- Az infrastruktúra fejlesztése, a modern és hatékony közlekedési rendszer kialakítása.
- A béke és a biztonság megőrzése, a nemzetközi együttműködés és diplomáciai kapcsolatok erősítése.
- Az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű emberek védelme és támogatása.
- Az állampolgárok aktív részvétele a demokratikus döntéshozatalban, a közösségi élet erősítése.
Odasózott a kormánynak
Két szakértőt kértünk meg, hogy elemezzék a virtuális forradalmár alkotásait. Gyorsan leszögezték, hogy a mesterséges intelligencia nem saját véleményt fogalmaz meg, csupán szavakat rak egymás mellé egy algoritmus szerint, ezért hiba lenne komolyan venni a mondanivalóját, de a szórakoztatásunkra alkalmas lehet.
Mráz Ágoston Sámuel politológus szerint valójában nem tanulunk mást a mesterséges intelligencia formailag lenyűgöző szövegeiből, mint hogy
az angolszász nyelvterületen elérhető dokumentumok és médiamegjelenések Magyarországgal kapcsolatos tartalmai nagyobbrészt kormánykritikusak,
s ez volt hatással a szoftver által generált szövegekre is.
Ha a sokkal kiegyensúlyozottabb magyar médianyilvánosságot vette volna alapul a mesterséges intelligencia a modellezéséhez, egészen biztos, hogy más tartalmakat generált volna, nagyobb hangsúlyt helyezve például a függetlenség és a szuverenitás kérdésére – vélekedett a politológus.
Dehogy Petőfi, csak egy fotelforradalmár
»Követeljük a korrupcióellenes harcot«: Nos, ez az igazi probléma. Követelni, hogy valaki harcoljon a korrupció ellen, azaz nem mi harcolnánk érte, magyar polgárok, hanem elvárnánk valaki mástól, ez nem vezet jó irányba, de magyar megoldásnak bizonnyal tekinthető. Ez az elégedetlenség találkozása a fotelforradalmárral
– vélekedett Somogyi Zoltán szociológus.
A szöveg szerinte így érne valamit: „Követeljük a korrupcióval szembeni azonnal ügyészségi és kormányzati fellépést, különben az utcára megyünk, mi, százezrek, akik nem akarunk hazug világban élni.”
A szabadságért és a parlamentáris demokráciáért mindig és minden pillanatban meg kell küzdeni, mert az olyan, mint egy virág, amelyet ha nem locsolnak, akkor elhervad
– figyelmeztet.
Kiemelte a beszédből a következő mondatot: „Azok a napok, amikor az emberek hallgattak, és az elnyomás törvényesnek tűnt, már elmúltak. Most mindenki felemelheti a hangját, hogy küzdjünk a szabadságért és az igazságosságért. Csak így tudunk megvédeni mindannyiunk jogait és érdekeit. Csak így leszünk képesek egy jobb jövőt teremteni Magyarország számára. Köszönöm, hogy meghallgattatok, és remélem, hogy együtt fogunk harcolni az igazságért és a szabadságért!”
Szerinte az utolsó mondat stílusa nem illik az előtte lévő mondatok azonnali aktivitást beígérő, forradalmi hangulatához.
Mintha valaki azt mondaná: Megyünk az utcára és kiforgatjuk helyéből a világot, gyertek azonnal velünk! Köszönjük, hogy meghallgattatok, jó éjszakát mindenkinek! Szeretünk nagy szavakat használni, aztán gyorsan ágyba menni
– világított rá a szociológus.
Diktatúrát kiáltott a Petőfi-imitátor
„Ma egy olyan időszakban élünk, amikor a szabadság és a demokrácia alapvető értékei veszélyben vannak. Az elnyomás és a diktatúra árnyéka vetül országunkra, és meg kell küzdenünk a szabadságunkért és jogainkért” – állítja a mesterséges intelligencia.
Mráz Ágoston Sámuel visszautasította a virtuális forradalmár kormánykritikáját, szerinte Magyarországon – szemben az adatbázisként felhasznált „szakirodalommal” – nincs se diktatúra, se a diktatúra árnyéka nem vetül rá.
„A tavaly áprilisi választás előtti kétoldali izgalom is alátámasztja, hogy nyitott végű küzdelmet folytattak a politikai táborok egymással” – fogalmazott.
Szerinte ugyanakkor az ország ellenzékhez közel álló harmada, illetve annak élcsapata alighanem kérdésre válaszolva úgy vélné, hogy a 13. éve változatlan kormánypárt igenis diktatórikusan működik.
Fontos, hogy mindezt szabadon el is mondhatják, akár tömegtüntetést is szervezhetnek, nem úgy, mint 175 éve, amikor csak illegálisan tiltakozhattak Petőfiék a fennálló rendszer ellen
– világított rá a politológus.
Somogyi Zoltán szerint Magyarországon ma nincs ellenőrzött kormányzat, kontroll nélkül tesz a miniszterelnök azt, amit akar.
A kormánypártokban nincs akarat, az ellenzékben nincs erő, a választók egy meghatározó részében meg nincs igény ennek a helyzetnek a megváltoztatására
– fogalmazott a szociológus.
Nem másokon kell követelni a változást
Somogyi Zoltán a 12 pontból az utolsót emelte ki, melyben a követelés így hangzik: „Az állampolgárok aktív részvétele a demokratikus döntéshozatalban, a közösségi élet erősítése.”
Kitől tudnánk ezt megkövetelni, ha nem saját magunktól. Az ember csak saját magán kérheti számon, ha nem vesz részt a közösségi életben, nem figyeli és formálja a politikát
– figyelmeztetett.
Mráz Ágoston Sámuel szerint a 12 pontban megfogalmazott követelések túl elnagyoltak, azzal kormánypárti és ellenzéki egyaránt egyetérthet. Az alkalmi forradalmár tökéletlenségét szerinte nemcsak az elnagyoltság mutatja, hanem az enyhén idegen, de annál viccesebb követelés az infrastruktúra-fejlesztésre vonatkozóan is – fogalmazott.
A legkonkrétabb követelésnek a „béke és biztonság” ügyét tartja a politológus, amelyet az MI kiegészített a diplomáciai kapcsolatok erősítésével.
A nemzetközi elszigeteltség vélelmezése a politológus szerint nem helytálló, ezt bizonyítja a kínai elnök meghívása, a Zelenszkijjel való találkozó előkészítése, a pápalátogatás vagy a hétfő esti Macron-meghívás. Ugyanakkor hozzátette, hogy a magyar kormánynak eltér a stratégiai nézőpontja Joe Biden adminisztrációjáétól, s az azzal szorosan együttműködő Scholz-kormányétól.
(Borítókép: Index)
Forrás: Index / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
