A magyarországi Covid-19 járvány első és második hullámának hőtérképe látványosan különbözik.
Ismét ábrákat közölt a Szegedi Tudományegyetem járványmatematikai kutatócsoportja a koronavírus-járvány hazai terjedéséről, időbeli és életkorbeli eloszlás szerint – szúrta ki a Facebook-bejegyzést a Portfolio.
Az ábrákon is egyértelműen látszik, mennyivel jelentősebb a második hullám a tavaszinál, illetve hogy most elsősorban a fiatalok körében kezdett terjedni a kórokozó, majd onnan terjedt át az idősebb korosztályokra, és mostanra már az idősek között is nagy számban jelen van.
Az első képen a színek intenzitása jelzi az adott korcsoportban adott héten igazolt fertőzöttek számát (minél inkább világos sárga az adott négyzet, annál erősebben van jelen abban a korcsoportban a vírus).
A Röst Gergely matematikus professzor által vezetett járványmatematikai kutatócsoport több újfajta vizualizációval is jelentkezett. A fentebb részletezett folyamatot érdemes megnézni úgy is, hogy egy korcsoport mekkora hányada jelenik meg az igazolt fertőzöttek között. Korcsoportonként 100 000 főre vetítve kapjuk az alábbi ábrát a második hullámra. (Minél világosabb egy négyzet, annál inkább jelen van a vírus.)
Közölték a Robert Koch Intézet hasonló hőtérképét Németországról (november 17.), illetve az e mintára készült magyar ábrát.
A kérdőív készítői kiemelik, hogy „a magyarországi COVID-19 járvány első és második hullámának életkor szerinti hőtérképe tanulságosan bemutatja, mennyire fontos a korosztályok közötti kontaktusok kutatása”. A MASZK kérdőív rendszeres kitöltése segít előre jelezni ezeket a folyamatokat – a kérdőívet bárki kitöltheti, naponta körülbelül másfél percet vesz igénybe (első alkalommal néhány perccel többet).
