Carmel Harrington vezetésével ausztrál tudósok jöttek rá, mi az áldozatait előjel nélkül szedő, titokzatos betegség biológiai oka.
Az ausztráliai Sydney-i Westmead Gyermekkórház kutatói egy olyan tanulmányt tettek közzé a neves orvosi folyóiratban, a Lancetben, amely végre feltárja minden kisbabás szülő rémálma, a hirtelen csecsemőhalál szindróma (Sudden Infant Death Syndrome – SIDS), közkeletű nevén a bölcsőhalál egyik okát, méghozzá azt, hogy milyen tulajdonsággal rendelkezik a szindrómának a többieknél jobban kitett csecsemő. A bölcsőhalált a Carmel Harrington vezetésével készült tanulmány szerint a butiril-kolinészteráz nevű, az agy izgalmi állapotát szabályozó enzim inaktivitása okozza – írja a Qubit.
Eddig nem tudták, mi állhat a rejtélyes, előzmény nélküli halál mögött.
Maga Harrington saját fia, Daniel 29 évvel ezelőtti halála óta dolgozik azon, hogy felderítse a titokzatos jelenség okát.
Az elmúlt években a fejlett országokban csökkent a SIDS-esetek száma, de az utóbbi időben stagnálás állt be, ez a helyzet Magyarországon is (2020-ban ezer magyar csecsemőre átlagosan 3,5 haláleset jutott) – írja a cikk. Az előrelépés a környezeti rizikófaktorok azonosításának és csökkentésének tudható be, de a biológiai okot eddig nem fejtették meg. Mostantól viszont azonosítható a kockázat, így hatékonyabban lehet vele szemben védekezni.
Bár a kutatók mindeddig nem tudták felderíteni a szindróma okozóját, az egyes eseteket vizsgálva találtak közös tulajdonságokat. Egy 2010-es magyar vizsgálat például arra jutott, hogy a bölcsőhalál a fiúk körében sokkal gyakrabban fordul elő, hogy az első két hónap a legkockázatosabb időszak a gyermekek életében, és hogy a legtöbb haláleset ősszel, illetve az éjszakai és hajnali órákban fordul elő.
A friss kutatási eredmény kapcsán megjegyzik, hogy azt már korábban sokan gyanították, hogy az egy év alatti csecsemőket érintő jelenséget az agy azon részének hibája okozhatja, amely szabályozza az alvásból való ébredést és a légzést.
A Sydney Egyetem kutatócsoportjának és Harringtonnak sikerült megerősíteniük ezt az elméletet úgy, hogy a SIDS-ben és más ismeretlen okokban elhunyt újszülöttektől vett száraz vérmintákat elemeztek. Minden SIDS-esetből származó mintát összehasonlítottak egészséges csecsemőktől vett vérrel. Azt találták, hogy
a butiril-kolinészteráz (BChE) nevű enzim aktivitása a szülés után 2-3 nappal vett vérmintákban jelentősen alacsonyabb volt
azoknál a csecsemőknél, akik SIDS-ben haltak meg, mint az élő csecsemőknél és más, nem SIDS-es csecsemőhaláloknál.
Ez az enzim az acetilkolin ingerületátvivő szintjére hatva fontos szerepet játszik az agy izgalmi állapotának szabályozásában, és azt is megmagyarázza, hogy a SIDS miért fordul elő általában alvás közben. Míg ugyanis éber állapotban a kolinerg ingerületátviteli rendszer aktív, alvás közben ez az aktivitás az alábbhagy, csakúgy, mint az acetilkolin és az erre ható butiril-kolinészteráz működése.
