Szerdától, az iszlám holdnaptár kilencedik hónapja alatt a muszlimok napkeltétől napnyugtáig böjtölnek. Pirkadattól napnyugtáig azonban nemcsak az evéstől, ivástól kell tartózkodniuk, hanem kerülniük kell a dühöt, az irigységet és a pletykát is.
„A ramadán az iszlám öt pilléréből az egyik. Az első a tanúságtétel, a második a napi ötszöri ima, a harmadik a ramadán, a negyedik a szegényadó, az ötödik pedig hogy aki teheti, az menjen el Mekkába” – sorolta Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke.
A ramadán azt jelenti, hogy pirkadattól napnyugtáig tilos az evés, az ivás, a dohányzás és a házasélet. Felmentést kapnak a gyógyszert szedő betegek, az idősek, akik nem bírják a böjtöt, a szoptatós vagy terhes anyák, a gyerekek és az utazók. Van, akinek a böjtöt be kell pótolni, például ha az utazó hazaérkezik, akkor a pótlást abban az évben bármelyik napon megteheti.
Bolek Zoltán szerint nyáron Magyarországon a böjt sokkal nehezebb, mint télen, hiszen a 8-10 óra világosságot ki lehet bírni étlen-szomjan. A közösség vezetője nem tudja, hányan tartják a böjtöt Magyarországon. Ő maga jó pár éve nem tud böjtölni, mert egy korábbi sztrók miatt naponta gyógyszert kell beszednie, de az ismerősei közül az egészségesek mind böjtölnek. A reggeli ima előtt korábban felkelnek, könnyű ételeket esznek, sok folyadékot vesznek magukhoz.
Az utóbbi pár száz évben vált divattá, hogy este nagy vacsorát tartanak, főleg az arab országokban, ahol sok a gazdag ember. Van, amikor egy egész utca együtt töri meg a böjtöt, ha sok muszlim él együtt. Nyugat-Európában, Párizsban, Londonban
bizonyos negyedekben asztalokat állítanak fel, vagy leterítenek valamit a földre, és egy gazdag ember finanszírozza a vacsorát.
Fontos tehát a szolidaritás is, hiszen a böjt lényege az is, hogy az emberek megtapasztalják, mit jelent az éhezés. Szegényebb országokban, például Bangladesben, Pakisztánban, Indiában vagy Fekete-Afrikában kevesebb jut az asztalra, vagy néha semmi sem. „Nem tudok böjtölni, ezért nekem harminc napon keresztül egy szegény embert etetnem kell” – mondta Bolek Zoltán.
Szarajevóban ágyúlövés jelzi a böjt végét, de Törökországban egyes helyeken dobbal jelzik az elejét és a végét. „Van egy feelingje. Azt szoktam mondani, hogy a muszlimoknak van egy harmincnapos karácsonyuk: a nagy vacsorák. A ramadán végén van egy háromnapos ünnep, amikor ajándékoznak főleg a gyerekeknek édességet, játékokat. Barátok, szomszédok is megajándékozzák egymást függetlenül attól, hogy milyen vallású a szomszéd”– tette hozzá Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke.
Kapcsolódó hang
