Boris Becker decemberben szabadult a Huntercombe börtönből azt követően, hogy nyolc hónapot ült le két és fél éves, adócsalásért rá kiszabott büntetéséből.
„Jó érzés újra kinn lenni. Az ember akkor tudja értékelni igazán a szabadságot, ha volt már, hogy elvesztette. Másféle élet, másféle világ az odabenti. Három hónapja vagyok kinn, örülök, hogy élek és beszélgethetünk” – mondta Christina Amanpournak, a CNN riporterének az egykori teniszező.
Becker szerint a börtönök világa veszélyes: ő megnézett pár filmet, hogy felkészülhessen, de ez sem volt elég.
„Ijesztő, igazi büntetés. Persze ez is a célja, de tényleg nagy büntetés az, hogy az embertől elveszik a szabadságát, a megélhetését.
Jól teszed, ha az erős emberekkel jó viszonyba kerülsz: kell a védelem, kell valaki, aki figyel rád” – mondta el Becker, aki arról is beszámolt, hogy a börtönben megpróbálták megölni.
Az 55 éves hatszoros Grans Slam győztes életéről hamarosan kétrészes dokumentumfilm debütál az Apple Tv-n: a dokumentumfilmet az Oscar-díjas Alex Gibney rendezte és az Oscar-díjas John Battsek a producere. A Boom! Boom! A világ Boris Becker ellen elkészítéséhez három éven át dolgoztak Beckerrel, akinek 17 éves korától egész életét felöleli a film.
A sikeres versenyévek – 49 cím, hat Grand Slam és egy olimpiai arany – után Becker kommentátorként és edzőként folytatta, többek közt Novak Djokovic csapatában. A sportoló ugyanúgy tekint vissza életére, mint ahogyan teniszpályafutására: ott sem volt sose egyszerű a dolga.
„De az utolsó pont az igazán fontos, nem az első, és én azt akarom elvinni” – mondta.
„Most írom életem harmadik fejezetét, valószínűleg az utolsót.
Igen, átléptem határokat a teniszben és a magánéletemben is, hol jó, hol rossz indokból, de sosem adom fel. Most már tudom, mikor kellett volna másként cselekednem, de utólag könnyen okos az ember. Most már megfizettem, amit kellett, készen állok, hogy visszatérjek” – tette hozzá.
A börtönben töltött hónapokról elmondta: bőven volt ideje átgondolnia életét, de ettől még a túlélésért folytatott harcként élte meg a mindennapokat.
„Ha a börtön nem tör meg, nem tudom, mi fog. Szó szerint mindent elveszítesz, 231 napra egy nagyon kicsi cellába kerülsz,
Nem felejtettem el, honnan jöttem, az életem nem volt mindig rossz. Történt velem sok jó dolog, voltak győzelmeim, jó emberekkel találkoztam életem során. Egy maroknyian maradtak csak körülöttem, de ők segítenek nekem a visszatérésemben” – mondta.
