A GCHQ nevű brit titkosszolgálati szervet vezető Jeremy Fleming szerint egyre inkább úgy tűnik, Vlagyimir Putyin „félreértelmezte az ukrán helyzetet”.
Demoralizált orosz katonák véletlenül saját repülőjüket lőtték le véletlenül, megtagadják a parancsok végrehajtását és saját felszereléseiket teszik tönkre – a Sky News cikke szerint Fleming megítélése alapján Vlagyimir Putyin orosz elnököt tanácsadói félnek beavatni abba, ami a valóságban történik Ukrajnában.
Egy csütörtökön Ausztráliában elmondott beszédbe a GCHQ vezetője arról is említést tett, hogy a Wagner Group, egy feltehetően a Kremllel jó kapcsolatokat ápoló katonai magánvállalkozás nagy létszámban küld embereket Ukrajnába, hogy azok az orosz sereg oldalán szolgáljanak. Őket valószínűleg az orosz veszteségek minimalizálásának érdekében fogják bevetni, miközben az orosz hackerek a Moszkva tetteit elítélő országok elleni támadásokat készítenek elő.
Putyin nagy tévedései
A brit információk azt követően kerültek napvilágra, hogy az USA nyilvánosságra hozta: tudomásuk szerint Vlagyimir Putyint saját emberei
az ukrán hadszíntéren – arról sem tudott, hogy sorkatonákkal vonultak be Ukrajnába.
Jeremy Fleming szerint Putyin a következő pontokon számította el magát:
- alulbecsülte az ukrán ellenállást,
- alulbecsülte a nyugati reakciókat,
- alulbecsülte a gazdasági következményeket és
- túlbecsülte az orosz katonai erőket, gyors győzelemben bízva.
„Bár úgy véljük, hogy Putyin tanácsadói félnek elmondani neki az igazságot, azt kristálytisztán kell tudnia, hogy mi folyik itt, és mekkora tévedésekről van szó” – mondta a GCHQ igazgatója, aki az inváziót stratégiai tévedésnek nevezte.
Kína nem lesz nagy szövetséges
Fleming szerint a demoralizált, eszközhiánnyal küszködő orosz katonák megtagadják a parancsokat, tönkreteszik felszerelésüket és véletlenül saját gépet is lelőttek már – igaz, részleteket nem árult el. Arról is beszélt, hogy a Wagner Group katonáit más konfliktushelyzetekből az ukrán térségbe hozzák át.
Arról is beszélt, miszerint sosem tartották valószínűnek, hogy Moszkva egy nagy és kiber támadással tervezné saját oldalára eldönteni a háborút, de Ukrajnával szemben alkalmazták a kiber hadviselés eszközeit és az országot támogató más államok esetében is ilyesmit terveznek.
Kína szerepéről is szót ejtett: véleménye szerint Oroszország baráti államként tekint Kínára, mely fegyverrel és technológiával látja el, valamint felvásárolja majd az orosz energiahordozókat, ezzel enyhítve a nyugati szankciók hatását.
Kína ugyanakkor leginkább azért nem ítéli el nyilvánosan az inváziót, mert ez az álláspont megerősíti az USA-val való szembenállását, illetve Tajvannal kapcsolatos politikája szempontjából is ezt tartja jobb lépésnek.
„Mindkettejükre, de leginkább Kínára nézve kockázatot jelent, ha túlságosan szoros támogató kapcsolatot alakítanak ki. Oroszország tudja, hogy Kína egyre erősebb lesz katonailag és gazdaságilag. Egyes érdekeik ütköznek” – fogalmazott Fleming.
Évtizedekig tartó változás időszaka jön
A szélesebb értelemben vett biztonsággal kapcsolatosan elmondta: a nyugati, liberális demokráciáknak most kell fellépniük, új utakat kell találniuk az együttműködésre a tekintélyelvű rezsimek jelentette kihívások közepette. Hangsúlyozta továbbá, hogy meggyőzőnek és következetesnek kell lenniük, hogy nagyobb esélyük legyen megnyerni azokat az országokat, amelyek még nem döntötték el, hogy melyik oldalra álljanak.
„Ezek a változások évtizedekig tartanak majd. De azt már most tisztán látom, hogy az, hogy hogyan közelítjük meg ezeket a kihívásokat, legalább annyira fontos lesz, mint az, hogy milyen választ adunk rá” – mondta.
