Átszámítva nagyjából 25 millió forint üti annak a markát, aki az első német vagy amerikai gyártmányú harckocsit megsemmisíti Ukrajnában.
Az olajkutak felszerelésére szakosodott orosz Fores vegyipari óriásvállalat pénzjutalmat ajánlott fel azoknak a Ukrajnában harcoló katonának, akik nyugati tankokat semmisítenek meg vagy fognak el. A Jekatyerinburgban bejegyzett cég honlapján közzétett felhívás szerint az első Leopard 2 vagy egy Abrams harckocsi elpusztításáért 5 millió rubelt, azaz átszámítva nagyjából 25 millió forint jutalmat fizetnek, minden további tank után pedig 500 ezer rubelt (2,5 millió forint). Az apró betűs részben a cég azt is megjegyezte, hogyha Ukrajna valaha is vadászgépeket szerez be a NATO-országoktól, akkor 15 millió rubeles (77 millió forint) díj üti annak a katona markát, aki az első gépet lelövi – írja a londoni székhelyű Reuters hírügynökség.
A magát függetlennek nevező Meduza orosz nyelvű hírportál szerint nem ez ez első alkalom, hogy pénzt ajánlanak fel orosz cégek, politikusok és magánszemélyek a nyugati katonai eszközök megsemmisítéséért. Korábban Ivan Ohlobisztyin színész 10 millió rubelt ígért minden egyes Ukrajnában kilőtt amerikai Abrams tank után.
Ezen kívül december 27-én Alekszandr Oszipov, a Transzbajkál terület kormányzója aláírt egy határozatot, amely szerint a régióból származó katonák 3 millió rubelt kapnak egy elfogott Leopárdért, egy megsemmisített példány pedig 1 millió rubelt ér. A politikus kevesebbre értékelte az Abrams tankokat: a lefoglalásért 1,5 millió, a megsemmisítésért 500 ezer rubel jutalmat ajánlott. Mindkét esetben azoknak járnak a kifizetések, akik részt vettek a harckocsi lefoglalásában vagy megsemmisítésében.
Ahogy arról a Ripost is beszámolt, hosszas huzavona után a német kormány múlt héten bejelentette, hogy 14 Leopard 2-es típusú harckocsit fog szállítani Ukrajnának. A döntéssel egy időben az Egyesült Államok is bejelentette, hogy két századra való, azaz összesen 31 darab Abrams harckocsit szállítanak le Kijevnek a közeljövőben. Az utóbbival kapcsolatban érdemes elmondani, hogy hónapokig, de akár évekig is eltarthat, mire az amerikai tankok megérkeznek Ukrajnában, mivel átfogó átalakításon kell átesniük a szállítás előtt.
A NATO-hatalmak döntését sokan üdvözölték, azonban Daniel L. Davis nyugalmazott amerikai ezredes úgy véli, hogy a nyugati páncélosok érkezése valójában csak egy „információs művelet”, ugyanis ezek az eszközök önmagukban semmit sem fognak változtatni a háború menetén. Szerinte képzett személyzet nélkül ezek tankok valójában csak drága célpontok lesznek az orosz hadsereg számára. „Nem küldhetsz 500 ukrán srácot hathetes kiképzésre Németországba, majd várhatod el tőlük, hogy teljesítsenek a harctéren. Ez nem így működik, ezeknek fiúknak nincs meg a tapasztalata” – tette hozzá.
De ha lenne is képzett személyzete a nyugati tankoknak, Davis szerinte akkor sem lenne jelentőségük a háború alakulásában, mivel ezeknek az eszközöknek eddig elhanyagolható szerepük volt a konfliktusban. Mint fogalmazott, Ukrajnának jelenleg is körülbelül 500 bevethető tankja van, azokat mégsem küldik a frontra taktikai okokból kifolyólag.
Határozottan elutasította az amerikai elnök, hogy az Egyesült Államok vadászbombázó repülőgépeket szállítson Ukrajnába. Joe Biden ezt azután mondta, hogy a kijevi vezetés több tagja is arról beszél: a tankszállítmányok után harci repülőgépekre is szükségük lenne. Emmanuel Macron francia államfő ennél árnyaltabban fogalmazott. Azt mondta: minden ukrán kérést megfontolnak, de el akarják kerülni a háborús helyzet fokozását.
Egymás után foglalják el állásaikat az orosz katonák egy katonai vonaton. A páncélozott borítással, lőrésekkel és fegyverekkel felszerelt vagonokról a moszkvai védelmi minisztérium osztott meg felvételeket kedden. Azt nem közölték, hogy a fegyverszállításra felkészített szerelvényt pontosan hol vetik be, a beszámoló szerint azonban az ukrajnai frontra szállítanak utánpótlást – számolt be az M1 Híradója a harci eseményekről.
Közben Ukrajna is igyekszik fegyvereket szerezni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Mikolajivban fogadta Mette Frederiksen dán kormányfőt. A város újjáépítése és a humanitárius segítség mellett a fegyverszállítás is szóba került.
„Találkoztam és egyeztettem a dán delegációval, köztük Frederiksen miniszterelnökkel és más képviselőkkel. Kiemelném a dán védelmi és külügyi minisztereket, akik szintén a delegáció tagjai. Nagyon részletesen beszéltünk Ukrajna védelmi szükségleteiről. Arról, hogy mi segíthet felszabadítani a területeinket délen és keleten. És arról is, hogy mire van szükségünk az ország újjáépítéséhez” – fogalmazott videóüzenetében az ukrán elnök.
Hamarosan Párizsba látogat Olekszij Reznyikov kijevi védelmi miniszter, hogy többek között Emanuel Macron elnökkel egyeztessen a fegyverszállítmányokról. Az ukrán vezetés az elmúlt napokban arról beszélt, hogy elsősorban harci repülőgépekre lenne szükségük.
A francia elnök hétfői hollandiai látogatásán úgy nyilatkozott, hogy hivatalos megkersést nem kaptak Kijevtől, de minden kérést megfontolnak.
„Ez az elhangzott kérésektől függ, és nem a pletykáktól. Eddig még nem kerestek meg, de minden alkalommal, amikor megkapjuk ezeket a kéréseket, megfontoljuk őket, és megvizsgáljuk, mit tartunk hasznosnak, mit tudunk tenni. A második kritérium annak biztosítása, hogy ez ne vezessen eszkalációhoz, hogy az általunk szállított felszerelést ne vethessék be orosz területen, hanem ellenállásban és védekezésben segítse Ukrajnát. A harmadik szempont pedig az, hogy ezek a szállítások ne gyengítsék a francia hadsereg azon képességét, hogy megvédje saját területét és az ország polgárait” – fogalmazott Emmanuel Macron.
Az amerikai kormány múlt kedden jelentette be, hogy a legkorszerűbb harckocsikból, M1 Abrams–tankokból 31-et szállít Ukrajnának a következő időszakban.
Ezt követően az ukrán kormány több illetékese ismételte meg, hogy Ukrajnának az önvédelemhez vadászrepülőkre is szüksége lenne, köztük F–16-osokra.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági bizottságának koordinátora pénteken egy sajtóbeszélgetésen az F–16-osok esetleges szállítására vonatkozó kérdésre azt mondta, ebben a témában nincs bejelentenivalója, de megjegyezte, hogy nem meglepő az ukrán fél F–16-osokra vonatkozó kérése.
Érthetőnek nevezte azt ukrán szempontból, hiszen Kijev szeretne a lehető legnagyobb védelmi képességekkel rendelkezni. A fehér házi illetékes hozzátette, hogy az ukránokkal szinte minden nap tárgyalnak és konzultálnak a katonai képességeket érintő kérdésekről, amelyekhez az Egyesült Államok „a lehetséges mértékig együttműködő hangnemben áll hozzá”.A lengyel légierő F-16 Fighting Falcon típusú repülőgépei részt vesznek a NATO légi pajzsgyakorlatán a Lask légibázison 2022. október 12-én a lengyelországi Laskban. (Fotó: Omar Marques/Getty Images)
Joe Biden amerikai elnök viszont hétfőn határozottan kijelentette: az Egyesült Államok nem ad F–16-os harci repülőgépeket Ukrajnának. Az ukrán kormány több illetékese is hangsúlyozta, hogy szükségük lenne az amerikai vadászbombázókra, miután a washingtoni kormány múlt kedden bejelentette, hogy Abrams tankokból 31-et szállít Ukrajnának.
Az amerikaiak szerint azonban akár hónapokba is telhet, mire a korszerű harckocsik eljutnak Ukrajnába. Közben Ben Wallace brit védelmi miniszter hétfőn úgy fogalmazott, az Egyesült Királyságban gyártott tankok leghamarabb nyár elejére érkezhetnek meg a frontra. A legrövidebb időn belül a német vezetés ígért tankokat Ukrajnának, a Leopard ketteseket szerintük már március végén használhatják az ukrán katonák.
További támogatásukról biztosították Ukrajnát a balti államok és Lengyelország külügyminiszterei keddi lettországi tanácskozásuk alkalmából kiadott közös nyilatkozatukban.
Edgars Rinkevics lett, Urmas Reinsalu észt, Gabrielius Landsbergis litván és Zbigniew Rau lengyel tárcavezető egyben megállapodott a szorosabb együttműködésben és az erőfeszítések összehangolásában.
„Ha lakosságarányos erőfeszítéseinket vesszük, akkor a mi négy országunk az, amely a legtöbb fegyvert, felszerelést és lőszert küldi Ukrajnának” – hangoztatta Rau. „Azt a gondolkodásmódot követjük, hogy a lehető legtöbbet, a lehető leggyorsabban segítsünk Ukrajnának” – tette hozzá.
A lengyel tárcavezető azt is kiemelte, hogy a négy ország az Oroszország elleni uniós szankciók kérdésében egy hangon szólal meg. Mint mondta, a büntetőintézkedések esetében szükséges volna kizárni az esetleges kibúvókat és kivételeket.
A négy külügyminiszter mindemellett borúlátónak mutatkozott az Oroszországgal fenntartott diplomáciai kapcsolatokat illetően, amelyeket a három balti állam nemrég beszűkített. Landsbergis szerint sok esetben nincs is értelme, hogy európai fővárosokban orosz nagykövet legyen.
A litván tárcavezető úgy fogalmazott, hogy nem egy diplomáciai intézményről, hanem időközben már egy „propaganda-intézményről” lehet beszélni, amely szerinte háborús bűncselekményeket igyekszik elpalástolni és „népirtó-törekvéseket” segít elő.
A Kreml hetfőn kijelentette: a nyugati fegyverszállítmányok csak fokozzák a háborút. Az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov arról beszélt, hogy a NATO-tagországok hiába kapcsolódnak be egyre inkább a konfliktusba, az Ukrajnának nyújtott fegyverek nem változtatnak a harcok végkimenetelén.
Forrás, fotó: Ripost / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
