A Dél-Afrikában felfedezett vírustörzs híre bejárta a világsajtót, de mi biztosat tudunk a mutáns törzsről, és mennyire kell tőle tartanunk?
Egyelőre alacsony arányban van jelen az általa már érintett populációkon belül a májusban felfedezett variáns, a kutatókat azonban érdekli további sorsa, mivel más érdeklődésre vagy aggodalomra okot adó vírustörzsekben, köztük a deltában megtalálható mutációkat is tartalmaz. Egyelőre azonban csak a dél-afrikai szakemberek érdeklődését keltette fel, a WHO sem a figyelmet érdemlő, sem az aggodalomra okot adó variánsok listájára nem vette fel.
Ettől érdekes egy variáns
Ahhoz, hogy egy variáns a WHO valamelyik listáján helyet szerezzen magának, különböző kritériumoknak kell megfelelnie, írja a The Guardian.
Az aggodalomra okot adó változatok, mint például a delta, olyan törzsek lehetnek, amelyek fokozott átvihetőséget, virulenciát, a klinikai betegség változását, valamint a közegészségügyi és szociális intézkedések csökkent hatékonyságát mutatják.
Az érdeklődésre számot tartó változatok azok, amelyekről kimutatták, hogy több klaszterben közösségi átvitelt okoznak, és amelyeket több országban is kimutattak, de még nem feltétlenül bizonyították róluk, hogy virulensebbek vagy fertőzőképesebbek.
A C.1.2 jelentősége
Felmerülhet a kérdés: miért is figyelünk akkor most a C1.2-re? Megan Steain virológus, a Sydney-i Egyetem Központi Klinikai Iskolájának immunológia és fertőző betegségek oktatója szerint ez a C.1.2-es törzs különleges mutációinak köszönhető.
„Elég sok olyan kulcsfontosságú mutációt tartalmaz, amelyeket más olyan változatokban is látunk, amelyek idővel érdeklődésre vagy aggodalomra okot adó változatokká váltak. Amikor ezeket a konkrét mutációkat látjuk felbukkanni, szeretnénk szemmel tartani az adott variánst, hogy lássuk, mit fog tenni.
Ezek a mutációk a terjedés gyorsasága mellett az immunválasz kikerülését is befolyásolhatják”
– mondja Steain. Véleménye szerint bele fog telni egy kis időbe, mire a kutatók meg tudják válaszolni annak kérdését, hogy a baljós ígéretekből mennyit vált be ez a törzs, ugyanis nem elegendő önmagukban nézni a mutációkat, azok szinergiája okozhat váratlan tulajdonságváltozásokat. Ezek vizsgálata pedig jó időbe telik a laborokban.
El is tűnhet a föld színéről
Az sem elképzelhetetlen, hogy a variáns azelőtt eltűnik, hogy egyáltalán fel tudnánk mérni jelentőségét: a folyton mutálódó vírusoknál ez mindennapos jelenség. Rengeteg a sérülékeny változat, így amíg vannak olyan erős törzsek is, mint a delta, azok szép fokozatosan ki képesek szorítani az összes többi változatot. Ahhoz, hogy a C.1.2 trónfosztó legyen, nagyon erősnek és gyorsnak kellene lennie a deltával szemben, hogy ilyen fokú elterjedtsége mellett átvegye tőle a stafétát. Nagy az esély tehát eltűnésére.
„Ezt láttuk a béta változatnál és más aggályos változatoknál is, amelyekből úgy tűnt, hogy probléma lehet, sőt, egyes területeken elég jól terjedtek.
Idővel aztán nem igazán tudtak érvényesülni, és más aggodalomra okot adó változatok előzték meg őket, amelyek gyorsabban képesek terjedni, így lényegében kihaltak.
Ez a C.1.2-vel még mindig könnyen megtörténhet” – fejtegette a virológus.
Azzal kapcsolatosan, hogy az oltások adta védettséggel kapcsolatosan jelent-e valamit a mutáns megjelenése, Steain elmondta: a korábbi tapasztalatok alapján nem túl vad feltételezés az, hogy az eredeti változathoz képest valószínűleg kevésbé lesz hatékony az oltás ellene, ha tovább terjed, de pánikra semmi ok, hisz az oltások a súlyos megbetegedésekkel, a kórházi kezeléssel és a halálozással kapcsolatosan a deltával szemben is elég jó teljesítményt nyújtanak most is. Nem azt jelenti ez ugyanakkor, hogy a kutatóknak felesleges figyelniük a variáns.
