Szombaton több INA-vezetőt is őrizetbe vettek, akik a gyanú szerint az olajipari vállalat sérelmére 100 millió kuna (nagyjából 5,5 milliárd forint) kárt okoztak. A legfrissebb információk szerint a kár összege a többszörösére rúghat – számolt be róla az index.hr.
Horvátországban helyi sajtóhírek szerint szombaton egyszerre több embert is letartóztattak az INA sérelmére elkövetett visszaélés és pénzmosás bűncselekményének gyanúja miatt.
A nyomozók gyanúja szerint a bűncselekmények során az INA-t hatalmas összegben károsították meg: összesen 100 millió kuna kárt okozhattak, de a legfrissebb hírek szerint az összeg a többszörösére rúghat.
Az INA igazgatója nem megerősített információk szerint nyomott áron gázt vásárolt, majd ugyanazt a gázt drágábban külföldön értékesítette, a különbözet pedig a saját nyeresége volt.
Sajtóhírek szerint az INA sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt őrizetbe vették többek között Damir Škugort, az INA Földgáz-kereskedelmi Szolgálatának igazgatóját és Josip Šurjakot is, aki feltehetően Škugor ügyvédje, a Horvát Ügyvédi Kamara vezetője. A legfrissebb információk szerint Damir Škugor apját, Goran Husićot is letartóztatták. Husić és Šurjak az OMS alapkezelő társaság tulajdonosai. A hivatalos információk szerint az történt, hogy Škugor rendkívül alacsony áron adta el a földgázt Josip Šurjak OMS Management cégének. Majd Šurjak cége ugyanezt a gázt jóval drágábban adta el egy külföldi cégnek. Ezért a tranzakcióért Škugor óriási összegű jutalmat kapott, ami egy nyugdíjas számláján landolt.
A horvát Index úgy tudja, hogy rajtuk kívül őrizetbe vették Marija Ratkićot, a Plinara (az ország egyik vezető földgázszállítója) igazgatótanácsának elnökét. A legfrissebb hírek szerint a kár több száz millió kuna.
Az INA közleményében úgy reagált, hogy
nem áll módunkban nyilatkozni a folyamatban lévő rendőrségi nyomozásokról. Az üggyel kapcsolatosan teljes mértékben együttműködünk a hatóságokkal a tényfeltárás érdekében.
Egy nyugdíjasnál találták meg a pénzt
Az ügyletben az INA körülbelül 100 millió kuna kárt szenvedett (egyes hírek szerint a kár összege ennek a többszörösére rúghat), és állítólag a pénz az egyik gyanúsított nyugdíjas családtagjának számlájára került. Az első hírek szerint a Pénzmosás Elleni Hivatal vette észre a nagy pénzösszeget a nyugdíjas számláján.
Végül a horvát adóhivatal a pénzügyi vizsgálatokkal foglalkozó szervezettel, a Pénzmosás Elleni Hivatallal együttműködve több hónapos vizsgálatot folytatott le. A horvát belügyminisztérium közleménye szerint a rendőrök a Korrupció és Szervezett Bűnözés Elleni Hivatallal egyeztetve kezdték meg a letartóztatásokat.
A nyomozás során bűnszövetségben elkövetett pénzmosás bűncselekményének megalapozott gyanúját tárták fel, és további gazdasági bűncselekményekre utaló jeleket is találtak.
A gyanúsítottak kihallgatása után döntenek a további intézkedésekről. Jelenleg Damir Škugornál házkutatás zajlik.
Régóta húzódik a Mol–INA-ügy
A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. 2009-ben a Mol megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amivel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé – ahogy azt 2021 végén összefoglaltuk.
Az ügyről még az év elején kérdeztük Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, aki akkor úgy fogalmazott, hogy folynak a tárgyalások. „Soha nem kérdőjeleztük meg a horvát kormány szándékát, amely újra államosítaná az INA-t. Ez a horvát kormány legitim döntése. De ahhoz mindenképpen ragaszkodunk, hogy ez a tranzakció olyan áron valósuljon meg, ami kompenzálja a Mol horvátországi befektetéseit. Ez csak így lehet fair. Jelen pillanatban a felek által elképzelt árak meglehetősen távol állnak egymástól. Addig is azon dolgozunk, hogy az INA még erősebb és jobb vállalat legyen” – fogalmazott még februárban Hernádi Zsolt.
Idén nyáron nyert a Mol
Befektetéseinek védelmében a Mol még 2013 végén kezdeményezte az eljárást a horvát kormány ellen. A magyar olajcég azt állította, hogy a horvát kormány nem teljesítette bizonyos vállalásait és kötelezettségeit. Végül idén nyáron döntés született a Mol–INA-ügyben:
az indított eljárásban a washingtoni bíróság a Mol-t mondta ki nyertesnek.
Ennek értelmében a hazai olajtársaság több mint százmilliárd forintos kártérítést kapott – a 2022 nyarán hozott ítélet szerint a Mol kamatokkal együtt összesen nagyjából 236 millió dollár kártérítést kap. A 2016-ban lezárult első eljárásban a Mol 14,5 millió eurós kártérítést kapott a horvát kormánytól.
A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) 2022. július 5-én ítéletet hozott a Mol és a Horvát Köztársaság között folyó választottbírósági eljárásban. A Mol 2013-ban kezdeményezte az eljárást, mert Horvátország több ízben megsértette a felek között 2009-ben megkötött, elsősorban gázkereskedelmet szabályozó szerződéseket. Az ICSID ítélete egyértelműen kimondta: nem voltak megalapozottak Horvátország vesztegetéssel kapcsolatos állításai. A tanács egyhangúan visszautasította Horvátország azon érvelését, miszerint a 2009-es szerződések vesztegetés eredményeként jöttek volna létre. Akárcsak a 2016-os UNCITRAL bíróság, ez a nemzetközi bírói fórum is gyengének és ellenmondásokkal terheltnek minősítette a horvát büntetőeljárások koronatanújának történetét. A bíróság kifejezte kételyét a tanúk szavahihetőségét és megbízhatóságát illetően.
„Itt most egyértelműen ki lett mondva, hogy Horvátország nem tudja bizonyítani, hogy korrupció történt” – mondta lapunknak Kara Pál, a Mol vezető jogi tanácsadója a bejelentéshez tartozó háttérbeszélgetés során. Úgy folytatta, hogy most nemcsak azt mondta ki a bíróság, hogy a korrupció nem történt meg, hanem azt is, hogy a tanúk „nem szavahihetők”.
(Borítókép: Oliver Bunic / Bloomberg / Getty Images)
