döbbenetes felfedezést tettek oknyomozó újságírók a mesterséges intelligenciáról: a fejlesztők mocskos titkaira derült fény

Döbbenetes felfedezést tettek oknyomozó újságírók a mesterséges intelligenciáról: a fejlesztők mocskos titkaira derült fény

A ChatGPT mesterséges intelligencia rendszere másodpercek alatt képes bonyolult esszéket készíteni összetett témákról, sőt cégvezetőknek is tanácsot ad bonyolult helyzetek megoldásához. Egy vezető közgazdász szerint pedig az „írás kalkulátora” lesz.

Hatalmas „hájp” alakult ki a ChatGPT mesterséges intelligencia körül (a rengeteg érdeklődő miatt jelenleg már csak hosszas várakozás után lehet hozzáférni), és ennek jó oka van. A hozzá intézett kérdésekre az emberek számára könnyen értelmezhető formában válaszol, ráadásul igen bonyolult kérdésekről is képes kifejteni a „véleményét”. Ez még akkor is lenyűgöző, ha tudjuk, hogy betanítása a könnyen hozzáférhető adatbázisok (például a Wikipédia) segítségével történt, így az, ami a „fejében van” korántsem nevezhető akadémiai szigorral igazolt tudásnak. Ráadásul olykor csúsztat és hazudik is, sőt előítéletes és elfogult. Az alábbiakban a ChatGPT pozitív és negatív vonásairól is szót ejtünk.

A következő tíz évben a valaha látott legérdekesebb írások születhetnek meg

Erik Brynjolfsson, a Stanford Egyetem közgazdasági és informatikai professzora szerint a chatbot „sok rutinszerű feladattól szabadít meg bennünket, és a felszabaduló időben az emberek több kreatív munkát végezhetnek”. Brynjolfsson valószínűleg tudja, hogy mit beszél, hiszen kutatásai az információs technológiák üzleti stratégiára, termelékenységre és teljesítményre, digitális kereskedelemre és immateriális javakra gyakorolt ​​hatásait vizsgálják. Ráadásul jól ismert bestseller szerző, aki nem csak a szakmának, hanem a széles közönségnek is beszél ezekről a problémákról.

Különöse, hogy a tanárok és egyetemi oktatók azok elsősorban, akik attól tartanak, hogy a Microsoft által támogatott és az Elon Musk közreműködésével alapított OpenAI által kifejlesztett ChatGPT káros hatással lesz a diákokra, mivel minden eddiginél könnyebbé teszi a puskázást. Már átment az amerikai jogi egyetemek felvételi vizsgájának egyes részein is. Az iskolák és egyetemek azonban nem száműzni akarják a technológiát, hanem a tanterveiket és munkafolyamataikat megpróbálják hozzáigazítani a technológiához.

Brynjolfsson, aki társszerzője volt a mesterséges intelligenciáról szóló, 2014-ben megjelent úttörő könyvnek, a The Second Machine Age-nek, a davosi Világgazdasági Fórumon beszélt arról beszélt a Bloombergnek, nem hisz abban, hogy a technológia felváltja majd a gondolkodást vagy az írást. Ehelyett, ahogy a kalkulátor tette egyszerűvé az alapvető matematikát, úgy várakozása szerint a ChatGPT „kiegészíti az íráskészségünket”. „A technológia körüli felhajtás törvényszerű. Nagyjából olyan mértékű előrelépésről van szó, mint a mélytanuló gépi algoritmusok esetében 2012-ben, amelyek az elmúlt évtizedben a mesterséges intelligencia egész hullámát beindították. Ha jól csináljuk, akkor a következő tíz év a valaha látott legérdekesebb írásokat hozza” – mondta.

Kenyába helyezték ki a legvisszataszítóbb ügyeket

Egy ilyen nagy ugrást jelentő technológiát kifejleszteni azonban sohasem egyszerű, és a folyamatnak olykor kifejezetten sötét vonásai vagy epizódjai is lehetnek. A Time nyomozása éppen egy ilyen helyzetet tárt fel a ChatGPT esetében.

A magazin megállapította, hogy a mesterséges intelligencia technológiájának kiképzéséhez az OpenAI egy kenyai csapat szolgáltatásait vette igénybe, hogy olyan felkavaró témájú szövegeket vizsgáljon át, mint a gyermekek szexuális zaklatása, bestialitás, gyilkosság, öngyilkosság, kínzás, önkárosítás és vérfertőzés. Az undorító tartalmak megjelölésére tett erőfeszítéseikért a csapat tagjai közül sokan kevesebb mint 2 dollárt kaptak óránként.

A 2021 novemberében megkezdett munkára azért volt szükség, mert a ChatGPT elődje, a GPT-3, bár lenyűgöző volt, hajlamos volt sértő tartalmakat kiköpni, mivel a betanításának alapjául szolgáló adathalmaz több százmilliárd szavát a világháló minden szegletéből kaparták össze különösebb szűrés nélkül.

A San Francisco-i Sama cég által alkalmazott kenyai székhelyű csapat dolga az lett volna, hogy a sértő tartalmakat címkével lássák el, hogy segítsenek az OpenAI chatbotjának betanításában, ezáltal javítva annak adatállományát és csökkentve a kifogásolható kimenetek esélyét. A Time szerint az általa megkérdezett mind a négy Sama-alkalmazott arról számolt be, hogy mentálisan megrázta őket a munkájuk. A Sama tanácsadást ajánlott fel, de az alkalmazottak szerint ezek nem voltak hatékonyak, és a munka követelményei miatt ritkán került sor rájuk, bár a Sama szóvivője azt mondta a Time-nak, hogy a terapeuták bármikor elérhetők.

Az egyik dolgozó a Time-nak elmondta, hogy a sokkoló anyagok olvasása néha „kínzásnak” tűnt, hozzátéve, hogy a hét végére „zavartnak” érezték magukat. Aztán 2022 februárjában a dolgok még sötétebb fordulatot vettek a Sama számára, amikor az OpenAI elindított egy külön projektet, amely nem kapcsolódott a ChatGPT-hez, és amelynek során a kenyai csapatnak szexuális és erőszakos jellegű képeket kellett gyűjtenie. Az OpenAI azt mondta a Time-nak, hogy a munkára azért volt szükség, hogy az AI-eszközei biztonságosabbá váljanak.

Súlyos etikai kérdések

A képalapú projekt megkezdését követő heteken belül a feladatok riasztó jellege arra késztette a Samát, hogy felmondja az OpenAI-val kötött összes szerződését, bár a Time szerint ezt egy hasonló témájú, a Facebookról körülbelül ugyanebben az időben közzétett jelentés PR-következményei is indokolhatták. Az Open AI a Time-nak elmondta, hogy „félreértés történt” a Sama által kért képek természetével kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy nem a legszélsőségesebb képeket kérte, és nem is nézte meg azokat, amelyeket küldtek neki.

A szerződések megszüntetése azonban hatással volt a dolgozók megélhetésére: a kenyai csapat egy része elvesztette állását, míg másokat rosszabbul fizető projektekbe helyeztek át.

A Time nyomozása kellemetlen, de fontos betekintést nyújt abba, hogy milyen munka folyik a mesterséges intelligenciával működő chatrobotok fejlesztése során. Bár a technológia átalakító hatású és potenciálisan hasznos lehet, egyértelműen emberi áldozatokkal jár, és számos etikai kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok hogyan fejlesztik új technológiáikat, és tágabb értelemben véve, hogy a gazdagabb országok hogyan adják ki a kevésbé kívánatos feladatokat alacsonyabb anyagi ráfordításért a szegényebb nemzeteknek – számolt be a DigitalTrends.

Fotó: NorthFoto

Forrás: Blikk / Frisshíreink portál

Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!

Exit mobile version