A volt amerikai elnök arról is beszélt, hogy nem tört volna ki a háború, ha ő nyer 2020-ban.
Az Egyesült Államok végtelen háború felé való további sodródásának megállítását ígérte Donald Trump újbóli elnökké választása esetére a CPAC amerikai konzervatív konferencia záróbeszédében Washingtonban.
Az előző elnök, aki tavaly novemberben hivatalosan is bejelentette újraindulását, beszédében az ukrajnai háborúra utalva az amerikai történelem legveszélyesebb időszakának nevezte a jelenlegit. Kijelentette,
ha ő lett volna az elnök tavaly februárban, Oroszország nem támadja meg Ukrajnát, és hozzátette, elnökként meg tudna akadályozni egy harmadik világháborút.
Óriási hibának nevezte, hogy Oroszországot és Kínát egymás mellé sodorták az Egyesült Államok jelenlegi vezetésének hozzájárulásával. Megjegyezte, hogy 2017 és 2021 közötti elnöksége idején Oroszország nem indított katonai akciót, Kína tiszteletben tartotta az Egyesült Államokat, és Iránt sikerült elszigetelnie.
A 2024-es elnökválasztási kampányának kulcsmondataként említette, hogy az emberek harcosa és igazsága lesz, az emberek nevében büntetéseket ígért.
Donald Trump a Joe Biden vezette kormányzatot az Egyesült Államok történetének legkorruptabbjának, az elnököt és fiát, Hunter Bident bűnözőknek nevezte. Azt mondta, hogy megválasztása esetén eltávolítja hivatalukból a nem választott bürokratákat, akik a szövetségi hatóságokat politikai fegyverként használják.
Beszédében hatékony határvédelmet ígért, a déli határfal meghosszabbítását, és azt, hogy hivatalba lépésének első napján intézkedik a határőrség megerősítéséről, valamint a kitoloncolások felgyorsításáról. Bírálta a demokrata adminisztrációt és a demokrata városvezetőket a puha büntetőpolitikáért, amely véleménye szerint okozója a nagyvárosi bűnözés növekedésének.
Azt mondta, harcolni fog a szülők jogaiért, és törvényt ígért arról, hogy az iskolavezetőket kötelezően a szülők válasszák meg. Minden olyan jogszabály eltörlését is kilátásba helyezte, amely a Biden-adminisztráció idején született, és amely lehetővé teszi a gyerekek nemváltó beavatkozásait.
A korábbi elnök kijelentette, hogy befejezi, amit hivatalban elkezdett, és Amerikát ismét naggyá teszi – ami utalás a korábbi kampányszlogenjére, a Tegyük ismét naggyá Amerikát (Make America Great Again – MAGA) mondatra.
A CPAC-konferencián hagyomány, hogy a résztvevőket szavaztatják arról, kit látnának legszívesebben elnöknek. A szombati zárónapon, nem sokkal Donald Trump beszéde előtt hozták nyilvánosságra a szervezők, hogy a Washingtonban tartott esemény több ezer látogatójának
- 62 százaléka voksolt Donald Trumpra, míg
- 20 százalék Ron DeSantis floridai kormányzóra, akit esélyes kihívónak tartanak,
bár eddig hivatalosan nem jelentette be, hogy versenybe száll a republikánus elnökjelölti pozícióért a 2024-es elnökválasztáson.
Szánthó Miklós: a magyarok utat mutatnak a világ konzervatívjainak
A konzervatívok nemzetközi együttműködése is témája volt Washingtonban a CPAC konferenciájának magyar résztvevőként Szánthó Miklóssal, az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
Az amerikai konzervatívok hagyományos gyűlésének zárónapján a nemzetközi együttműködésről szóló pódiumbeszélgetésen a budapesti CPAC alapítója úgy fogalmazott, hogy a magyarországi konzervatív reneszánsz utat mutathat a konzervatívoknak világszerte.
Kiemelte, hogy
Magyarországon az alkotmány is tartalmazza az Isten, haza, család hármas egységét, és az alaptörvény ennek jegyében nyújt védelmet a gyerekeknek.
Az Alapjogokért Központ vezetője az egykori kommunista időszakhoz hasonlította a nyugaton tapasztalható társadalmi-politikai jelenségeket, mint az eltörlés kultúrája (cancel culture), a kritikai fajelmélet, a szélsőséges politikai korrektség, valamint az LMBTQ-ideológia terjedése, amelyek célja – a magyar szakértő megfogalmazása szerint – az emberek elhallgattatása, megfosztásuk legalapvetőbb szabadságjogaiktól, illetve nemzeti identitásuktól.
Szánthó Miklós hangsúlyozta, hogy a nemzeti erők hatékony európai összefogásához a CPAC Hungary is hozzájárul, amelyet idén májusban is megrendeznek Budapesten.
A pódiumbeszélgetésen Jay Aeba, a CPAC japán konferencia elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a konzervatívok a legutóbbi időkig elsősorban befelé fordultak, saját nemzetükre szűkült le a figyelmük, míg a baloldal, a globalisták és kommunisták régóta nagyon hatékonyak a nemzetközi együttműködés építésében és közös fellépésben. Kifejtette, hogy Abe Sindzó korábbi japán miniszterelnök tavalyi meggyilkolása komoly csapás volt a japán konzervatív mozgalomnak.
Andrew Cooper, a CPAC ausztráliai alapítója beszámolt arról, hogy országában 2019-ben tartották az első eseményt, ami komoly ellenállást és tüntetéseket is kiváltott a radikális baloldal részéről. Úgy fogalmazott, miközben konferenciájuk ellen utcára vonultak, addig a konzervatívok „túl udvariasak”, és nem tüntetnek a szintén Sidney-ben tartott marxista konferencia ellen.
A CPAC-et (Conservative Political Action Conference), a Konzervatív Politikai Akció Konferenciát először 1974-ben tartották meg az Amerikai Konzervatív Unió szervezésében.
Az idei eseményen az amerikai konzervatív politika vezető képviselői kapnak szót, választott politikusok, elemzők, aktivisták, újságírók, de felszólalt a korábbi brazil elnök, Jair Bolsonaro is. A záróbeszédet Donald Trump volt amerikai elnök mondja helyi idő szerint szombaton este.
