A kata-törvény átalakítása és a növekvő energiaköltségek is közrejátszottak abban, hogy ma már többe került megszerezni bizonyos népszerű nyelvvizsgákat.
Van olyan nyelvvizsgaközpont, ahol a tavaly árakhoz képest most tízezer forinttal kerül többe egy középszintű nyelvvizsga – írja az eduline.hu.
Az ELTE Origo Nyelvi Centrum július végén emelte 35 ezer forintról 40 500 forintra a B2-es, komplex nyelvvizsga díját, ezt novemberben újabb, 4500 forintos díjemelés követte, vagyis a teljes nyelvvizsgáért 45 ezer forintot kell fizetni. Nemcsak a komplex, hanem a külön-külön letett írásbeli és szóbeli vizsgák árai is emelkedtek. A júliusban 27 500 forintba kerülő írásbeli díja most 30 500 forint, a szóbeli pedig 28 500 forintba kerül.
Több ezer forinttal emelkedett december 1-től a Language Cert díja is: a B2-es, komplex nyelvvizsga díja ősszel 44 900 forintra, nemrég pedig 47 900 forintra nőtt, a részvizsgák 25 900 forint helyett pedig 34 900 forintba kerülnek.
Nem tudta kikerülni az áremelést az Euroexam sem, ahol 10 ezer forinttal kerül többe egy komplex középszintű angol nyelvvizsga, mint tavaly tavasszal (49 900 forint), míg azoknak, akik középfokú Cambridge nyelvvizsgát szeretnének tenni, jelenleg 55 ezer forintot kell fizetniük.
A 2020-as járvány miatt a kormány nyelvvizsga-amnesztiáról döntött, így még abban az évben több mint 110 ezer volt egyetemista kapta meg a diplomáját nyelvvizsga nélkül. Összességében majdnem 30 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgázók száma egy év alatt.
Az ezt követő évben, 2021-ben újabb nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett a kormány, így újra több ezer volt hallgató kaphatta kézbe a diplomáját nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása nélkül.
Tavaly nyáron korábbi formájában megszűnt a kata, ami szintén érzékenyen érintette a nyelvoktatással és a vizsgáztatással foglalkozó cégeket, hiszen oktatóik, vizsgáztatóik egy része ezt az adózási lehetőséget használta. A kata megszüntetése minimum 30 százalékos adóemelkedést jelentett nekik – a szektorban jellemzően 15 százalék körüli vizsgadíjemeléssel számoltak akkor a szakértők.
Számos más oktatási intézményhez hasonlóan a megnövekedett energiaárak is komoly problémát okoztak a vizsgaközpontoknak, ráadásul decemberben közepén a parlament megszavazta a felsőoktatási törvény módosítását, amely alapján ismét amnesztiát kaptak az egyetemisták, a nyelvvizsga követelmény meghatározása végleg az egyetemek, főiskolák kezébe került. Az intézmények 2023-tól maguk dönthetnek arról, beépítenek-e valamilyen nyelvvizsgát vagy nyelvi mérést a tantervbe.
